Hirdetés

Visszakerül méltó helyére a kolozsvári Erzsébet-szobor a Fellegvár helyreállítása során

Erzsébet királyné szobra egykoron a Fellegvár Sétatér felőli oldalán •  Fotó: Sántha Imre Géza/Szoborlap.hu

Erzsébet királyné szobra egykoron a Fellegvár Sétatér felőli oldalán

Fotó: Sántha Imre Géza/Szoborlap.hu

Visszaadná a műemlékegyüttes eredeti jellegét a Fellegvár helyreállítására kiírt tervpályázatot elnyerő szakembercsoport – derült ki a témában szervezett csütörtök esti közvitán. Az Erzsébet sétányt is „rehabilitálnák”, Sissi mellszobra visszakerülne eredeti helyére, és az esztétikailag kifogásolható Funar-féle vaskereszt is eltűnhet.

Pap Melinda

2020. november 06., 16:342020. november 06., 16:34

2020. november 07., 16:042020. november 07., 16:04

Több irányból is megközelíthetővé tenné, ugyanakkor az egykori katonai erődítmény műemlék jellegét hangsúlyozná a kincses város kilátójának is számító Fellegvár felújítási tervének elkészítésével megbízott szakembercsoport. A kolozsvári polgármesteri hivatal innovációs központja (CIIC) által szervezett, online közvetített csütörtök esti közvitán emlékeztettek: a polgármesteri hivatal nemzetközi tendert írt ki a műemlékvédelmi övezet helyreállítására, a nyertes koncepció hazai és külföldi szakemberek választása.

Mircea Muntean építész a nyertes csapat képviseletében elmondta: a terv mögött népes szakembergárda áll, a területrendezéstől a régészetig több terület képviselőjét bevonták a munkába. Rámutatott,

Hirdetés

a Fellegvár Kolozsvár kilátója, kirándulóhelye, ugyanakkor egy történelmi műemlékegyüttes, ezt a jellegét is szeretnék erősíteni.

Úgy vélte, az egykoron a város védelmét is biztosító erődítmény nehezen megközelíthető, egyrészt a számos földcsuszamlás miatt – 40-50 éve végeztek utoljára helyreállítási munkálatokat – másrészt, mert egyre nagyobb szeleteket „kanyarítanak le” belőle és nyilvánítanak magánterületnek.

Megerősítik a domboldalt

Ezért az egyik cél, hogy több irányból is megközelíthetővé tegyék a létesítményt, hiszen ez kikapcsolódási hely is, ahova sétálni, futni járnak a helyiek, és sok turista is felkeresi. Úgy vélte, az egykori erődítmény épp történelmi jellegét veszítette el, ezért ezt erősítenék. De a felújítási terv nagy hangsúlyt fektet a domboldal megerősítésére is, amit az egyre gyakoribb földcsuszamlások indokolnak. Ennek érdekében szenzorokat is felszerelnek, melyek jelzik majd a problémát – ez a kevésbé durva módja annak, hogy megelőzzék a bajt,

hatékonyabb alternatíva csak a teljes domboldal lebetonozása lenne. Ezt azonban nem akarják, hiszen akkor elveszne az egykori erődítmény történelmi jellege, mondta az építész.

Mircea Muntean építész szerint visszaadnák a domboldal eredeti kinézetét •  Fotó: Krónika Galéria

Mircea Muntean építész szerint visszaadnák a domboldal eredeti kinézetét

Fotó: Krónika

A földmozgások következményeként az egykori sétányok eltűnőben vannak, és egyre több sziklatömb válik le a domboldalról. Ezeket korábban is próbálták orvosolni, a 80-as években talajcsövezési rendszert is építettek, ami szintén felújításra szorul. Ezt helyreállítják és kiegészítik, ahol szükséges.

Visszakerül az Erzsébet-szobor

Mivel az egykori vár jelenleg csak a Szamos-parti lépcsőn közelíthető meg, az egykori Erzsébet (Emil Racoviță) úti és a Fellegvári (General Drăgălina) úti feljáratot is helyreállítanák, és egy új gyalogfelüljárót is létrehoznának az Ilona (Copernicus) utcában.

Az Erzsébet híd felőli sétányt eredeti állapotában állítanák helyre, így az egykori pihenőhelyet is rendbe tennék, ahol az osztrák császárné és magyar királyné mellszobra állt.

A jelenleg a Szépművészeti Múzeumban őrzött büsztöt ismét visszaadnák a nagyközönségnek. Az egykori sétány helyreállítását az is indokolja, hogy kevésbé meredek, mint a lépcső, és a kanyargós ösvény bejárása jobb rálátást biztosít a városra.

Az Erzsébet-szobor helye, jelenlegi és egykori kinézete •  Fotó: Krónika Galéria

Az Erzsébet-szobor helye, jelenlegi és egykori kinézete

Fotó: Krónika

Az idővel felhúzott támaszfalakat is megszüntetnék, ahol lehet, hogy láthatóvá váljanak az eredeti sziklafalak, tette hozzá az építész. Aki szerint a kereskedelmi egységeknek semmi keresnivalójuk itt, ezek helyén mindenki által látogatható teraszos részeket alakítanak ki. A domboldal ezen kiugró része ugyanis régen nagyon látogatott volt, így nagy veszteség a város számára, hogy magánkézbe adta.

A régi sétányok helyreállítása mellett újakat is kialakítanak, mintegy összekötve a meglévőket, bejárhatóvá téve a domboldalt – ezeken nem lesznek lépcsők, hogy tolószékkel, biciklivel is lehessen közlekedni rajtuk.

A szálloda alatti fősétányt ellenben újragondolják, a kerítés helyét sziklatömbök veszik át, melyek jobban illeszkednek a környezetbe, de meg is pihenhetnek rajtuk a járókelők. Az előtte lévő „erkély” részt kiszélesítik, és védőkorlátot kap, részletezte a szakember. Mircea Muntean elmondta: a kör alakú kilátó, illetve a domb alatti játszótér megmarad, de környezetbe illő „felszerelést” kap, a műanyagot fára cserélik. Tájékoztató táblákat is kihelyeznek, ahol a hely érdekességeire hívják fel a figyelmet.

Eltűnik a „szoknyás kereszt”?

A nyertes csapat másik tagja, Silviu Aldea építész a csillag alakú vár felújítására tért ki, elmondva:

ez Erdély egyik legértékesebb műemlékegyüttese, a legrégebbi barokk épületegyüttes, ami fennmaradt. Ez még a kolozsváriak körében sem köztudott, ezért is szeretnék hangsúlyozni.

Azon is elgondolkodnak, mi legyen a dombtetőre 1995-ben felállított fémkereszt sorsa, mellyel az 1848-49-es forradalom román hőseinek állított emléket a nacionalizmusáról hírhedt Gheorghe Funar expolgármester. Ez ugyanis kevésbé illik a környezetbe, és napjainkban nemcsak esztétikailag kérdőjelezhető meg a jelenléte, vélte az építész.

A magára hagyott talapzat napjainkban •  Fotó: Sántha Imre Géza/Szoborlap.hu Galéria

A magára hagyott talapzat napjainkban

Fotó: Sántha Imre Géza/Szoborlap.hu

Rámutatott, miközben az egykori védelmi rendszert visszahódította magának a természet, az egyes kaszárnyaépületeken nem engedélyezett, szakmailag kifogásolható beavatkozások történtek. Az elmúlt időszakban

egyre több épület került magánkézbe, lett elkerítve, holott A kategóriás műemlékről beszélünk, és az „elválasztások” az épületegyüttes egységét is megbontják.

Silviu Aldea szerint a tervezők az egykori fellegvár egységét hangsúlyoznák, ezért megszüntetnék a bástyákra felhúzott építményeket, többek között az említett, egyesek által „szoknyás keresztnek” hívott Funar-féle emlékművet is elköltöztetnék, mivel szerintük „az eredeti műemléknek” kellene érvényesülni. Ezért az omladozó keleti kaput is restaurálnák, akárcsak a műemlékegyüttes valamennyi épületét, részletezte a szakemberek által javasolt megoldásokat az építész.

Régóta kérik

A Fellegvár helyreállítását régóta kérik a kolozsváriak, a polgármesteri hivatal szerint ezt az akadályozta, hogy egyes részei magántulajdonban vannak.

Az évekkel ezelőtt megtalált Erzsébet-mellszobor visszaállítását szintén kérték, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) 2011-ben ez ügyben nyílt levélben fordult az önkormányzathoz.

László Attila akkori alpolgármester erre úgy reagált: „az EMNT kérése nagyon szép álom, de egyelőre nem kivitelezhető”. A szobor másolatát így rá egy évre az evangélikus templom udvarán állították fel.

A szobor másolata az evangélikus püspökség udvarán •  Fotó: Sántha Imre Géza/Szoborlap.hu Galéria

A szobor másolata az evangélikus püspökség udvarán

Fotó: Sántha Imre Géza/Szoborlap.hu

Az eredeti büsztre a Kolozsvári Szépművészeti Múzeumban bukkant rá Gergely Balázs régész Székely Sebestyén György művészettörténész útmutatása alapján. Stróbl Alajos műalkotása meglehetősen rossz állapotban vészelte át a kommunizmust, golyónyomot is visel. Ebből eredetileg négy készült és lett felállítva a Kárpát-medencében a császárné 1898-ban történt halála után.

A kolozsvári Erzsébet-szobor felavatására 1901. június 16-án került sor, díszes talapzatát Pákey Lajos, a város híres építésze tervezte.

A szobrot Haller Károly akkori polgármester kezdeményezésére, nagybölöni Bölöny Józsefné adományozta a városnak, a talapzatba az Erzsébet királynénk 1898 feliratot vésték. A büsztöt 1919-ben a román adminisztráció eltávolíttatta, de a díszes talapzat ma is áll, ám benőtte a gaz.

korábban írtuk

Felavatták Sissi mellszobrát Kolozsváron
Felavatták Sissi mellszobrát Kolozsváron

A kolozsvári evangélikus püspökség udvarában felavatták Erzsébet királyné, a népszerű Sissi mellszobrát, amelynek eredeti változata egykor a város fellegvárának egyik sétányán állt.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. szeptember 15., kedd

Késett az iráni díszkő, elvesztette az uniós támogatást a temesvári Forradalom útja

Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.

Késett az iráni díszkő, elvesztette az uniós támogatást a temesvári Forradalom útja
Hirdetés
2026. szeptember 15., kedd

Nem gyors ítélet, hanem alapos feltárás: öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség múltjáról

Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.

Nem gyors ítélet, hanem alapos feltárás: öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség múltjáról
2026. szeptember 15., kedd

Szilágysági Magyar Napok: amikor egy helyre gyűlik a megye magyarsága

Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.

Szilágysági Magyar Napok: amikor egy helyre gyűlik a megye magyarsága
2026. szeptember 14., hétfő

Másfél évszázad után kezdődik az átalakítás az európai gótika legkeletebbre fekvő, erdélyi templománál

Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.

Másfél évszázad után kezdődik az átalakítás az európai gótika legkeletebbre fekvő, erdélyi templománál
Hirdetés
2026. szeptember 14., hétfő

Kié az erdélyi utas? Élesedik a verseny a kolozsvári és marosvásárhelyi reptér között

Éles verseny bontakozott ki az erdélyi légikikötők között, a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtér szerint a marosvásárhelyi reptérnek juttatott önkormányzati támogatások már érzékelhetően befolyásolják a mindkét városból elérhető járatok utasforgalmát.

Kié az erdélyi utas? Élesedik a verseny a kolozsvári és marosvásárhelyi reptér között
2026. szeptember 14., hétfő

Utcán szólította le áldozatát az edényes csaló, több mint 20 ezer lejt csalt ki tőle

Erdély több megyéjében is látni házalókat, illetve az utcán potenciális vevőket leszólító, edénykészleteket kínáló kereskedőket, akik gyenge minőségű termékeiket próbálják áron felül rásózni a gyanútlan emberekre.

Utcán szólította le áldozatát az edényes csaló, több mint 20 ezer lejt csalt ki tőle
2026. szeptember 14., hétfő

Az iskolák nem lehetnek versenylóistállók – Pedagógus a PISA-pofon okairól és arról, hogyan lehetne kimászni a gödörből

Baj van a matematika oktatásával Romániában, szemléletváltásra van szükség – szögezte le Vad Zoltán nagyváradi matematika és informatika szakos tanár, amikor a PISA 2025-ös felmérésének minap közzétett, lesújtó eredményeiről faggattuk.

Az iskolák nem lehetnek versenylóistállók – Pedagógus a PISA-pofon okairól és arról, hogyan lehetne kimászni a gödörből
Hirdetés
2026. szeptember 13., vasárnap

Szent István jobbjának egykori őrzőhelye újult meg a Partiumban

Egyházmegyei zarándoklat keretében adták át és áldották meg vasárnap a felújított templomot és zarándokközpontot a Bihar megyei Szentjobb településen, ahol egykor Szent István király jobbját is őrizték – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye.

Szent István jobbjának egykori őrzőhelye újult meg a Partiumban
2026. szeptember 13., vasárnap

Uniós pénzekből épült kerékpárút miatt bírságolták meg Nagybánya önkormányzatát

Bírsággal sújtotta a nagybányai önkormányzatot a közlekedési rendőrség egy, az országos helyreállítási alapból (PNRR) épített kerékpárút miatt.

Uniós pénzekből épült kerékpárút miatt bírságolták meg Nagybánya önkormányzatát
2026. szeptember 13., vasárnap

„Ócska” húzás: Georgescu a nagyváradi régiségpiacon akart helyi őstermelőkkel találkozni

Alaposan „eltájolódott” vasárnap Nagyváradon Călin Georgescu, a külföldi befolyás miatt érvénytelenített 2024-es elnökválasztás első fordulóját megnyerő, azóta államellenes bűncselekmények miatt bíróság elé állított szélsőjobboldali jelölt.

„Ócska” húzás: Georgescu a nagyváradi régiségpiacon akart helyi őstermelőkkel találkozni
Hirdetés
Hirdetés