Medgyes, az egykori szász vásárváros központját úgy alakítanák át, hogy nagyrészt visszakapja egykori kinézetét
Fotó: Szucher Ervin
Negyvenhárom millió lejből újul meg Medgyes történelmi belvárosa, amely részben visszakapja eredeti arculatát. A főtéren kívül az oda vezető kis utcákat is felújítja a Szeben megyei város önkormányzata.
2022. november 15., 19:322022. november 15., 19:32
Ismét „megnyílik” az egykori piactér, ezáltal meg jobban érvényesülnek a körülötte sorakozó patinás épületek a Szeben megyei Medgyesen. A város főtere nagyjából visszakapja eredeti, több évszázados arculatát, amelyet a szocializmus alatt „gyúrtak át” az 1960-as évek „szabványai” szerint. Mint sok más európai városban, Medgyesen is az történt, hogy az önkormányzat a központi park felszámolásáról és a valamikori vásár-, illetve közösségi tér visszaállításáról döntött. A zöldövezetet azonban nem irtják ki teljesen, a tér egyik részében kisebb fás ligetet alakítanak ki.
A városvezetés, amely évek óta kitiltotta a gépkocsiforgalmat a főtérről, vissza szeretné adni a térnek a múlt század közepéig megőrzött piacjellegét. Bár soha nem tudta felvenni a versenyt a jóval nagyobb Brassóval és Nagyszebennel, Medgyes mégis a Királyföld egyik legfontosabb vásárvárosának számított. A 19. század derekán az evangélikus templom középkori védőszentjének, Szent Margitnak a napján tartották a vásárt, amely az egyik legjelentősebb volt Erdélyben.
Ősszel, Szent Mihály napján vászon- és kendervásárt tartottak. Az óvárosban található házak többségének földszintjén üzlethelyiség vagy kézműves műhely működött, a tér északkeleti részén felépített vásárcsarnokban a helyi céhtagok értékesítették portékáikat. Míg 1501-ben hat, 1642-ben huszonnyolc, 1698-ban harminchárom céh működött a városban. A piactér legrégebbi épülete a reneszánsz stílusban épült Schuller ház. A 16. századi épületben az idők során több erdélyi fejedelem is megszállt, egyik országgyűlés alkalmával Báthori Zsigmond. Később fogadóként és sörözőként is működött, jelenleg a Romániai Német Demokrata Fórum székháza.
A főtér azonban nem csak fejedelemválasztások és történelmi személyiségek látogatásai színhelye volt, hanem a nyilvános kivégzéseké és boszorkányégetéseké. Utoljára 1750-ben raktak máglyát a ma már Ferdinánd román király nevét viselő téren.
A főtér, illetve az oda vezető Stephan Ludwig Roth, Petőfi Sándor, Ion Gheorghe Duca és Nicolae Iorga utcákat a Regionális Operacionális Program keretében lehívott 43 millió lejes támogatásból újítják fel. Ez nem csak a térkövezést és aszfaltozást, valamint új utcai bútorzat szerelését feltételezi, hanem a teljes föld alatti infrastruktúra kicserélését, valamint a közvilágítás korszerűsítését is. Gheorghe Roman polgármester elmondása szerint az átalakítási terv hangsúlyt fektet az archeológiai leletek bemutatására, illetve a régi, már nem létező épületfalak, kutak megjelölésére.
A szövetség helyi elnöke szerint ha a főtér nem is kapja vissza teljes egészében eredeti arculatát, mégis jó, hogy felszámolják a szocializmus ideje alatt kialakított központi parkot. „Templomaink, iskolánk mind a főtéren kívülre esnek, mégis örülünk, hogy egy sokkal szellősebb, korhűbb és egyben modernebb városközpontunk lesz” – fejtette ki lapunknak Balázs Botond. Mint mondta, a munkálatok jó esetben 2023 tavaszán kezdődnek, és várhatóan két-három évig tartanak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ha minden a várakozások szerint halad, hamarosan elkezdődhet a marosvásárhelyi körgyűrű egyik fontos szakaszának építése – adta hírül Horațiu Cosma, a közlekedési minisztérium államtitkára.
Hét pontban rögzítette a Fidesz választási vereségében közrejátszó okokat Fodor Gábor liberális politikus a Krónikának, rámutatva arra is, hogyan „ásta meg magának a gödröt” a volt kormánypárt.
Januártól megszűnik az aradi székhelyű Nyugati Jelen című regionális hetilap Böszörményi Zoltán, az újság tulajdonosa szerint. A kiadó a múlt héten pénteken Tusványoson jelentette be, hogy nem tudja tovább fenntartani az öt megyében terjesztett lapot.
Nyolc házkutatást tartottak kedden több Maros megyei településen annak az öt személynek az ingatlanjaiban, akiket azzal gyanúsítanak, hogy nagy mennyiségű halat fogtak ki jogtalanul egy mezőségi magántóból.
Csütörtöktől nyugat felől egy fokozatosan erősödő hőhullám éri el Romániát, amely várhatóan augusztus 3–6. között tetőzik – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Jól haladnak az Nagyszebent Nagylakkal összekötő A1-es jelzésű dél-erdélyi autópálya még hiányzó, alagutakat is magában foglaló szakaszának építésével – tudatta szerdán a temesvári regionális út- és hídkarbántáró igazgatóság (DRDP).
Július 25. és 27. között kisebb szeizmikus rezgéseket észleltek a parajdi sóbánya környékén, ami egyidejűleg a Korond-patak sótartalmának emelkedésével járt – közölte az Országos Sóipari Társaság (Salrom).
Megnyitná a látogatók előtt Erdély egyik leglátványosabb barlangját, a Humpleu-barlangot (más néven Firei-völgyi Nagy-barlang) a Kolozs megyei önkormányzat – írta kedden a Monitorulcj.ro hírportál.
Rémálommá vált egy Szatmár megyei diákcsoport franciaországi kirándulása: a Nizzában nyaraló tanulók személyi okmányok, pénz és poggyász nélkül maradtak, miután ismeretlenek feltörték az autóbuszukat.
Bár az előző évekhez képest mintegy 35–40 százalékkal kisebb költségvetésből gazdálkodnak a szervezők, idén is megrendezik a Vásárhelyi Forgatagot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!