Medgyes, az egykori szász vásárváros központját úgy alakítanák át, hogy nagyrészt visszakapja egykori kinézetét
Fotó: Szucher Ervin
Negyvenhárom millió lejből újul meg Medgyes történelmi belvárosa, amely részben visszakapja eredeti arculatát. A főtéren kívül az oda vezető kis utcákat is felújítja a Szeben megyei város önkormányzata.
2022. november 15., 19:322022. november 15., 19:32
Ismét „megnyílik” az egykori piactér, ezáltal meg jobban érvényesülnek a körülötte sorakozó patinás épületek a Szeben megyei Medgyesen. A város főtere nagyjából visszakapja eredeti, több évszázados arculatát, amelyet a szocializmus alatt „gyúrtak át” az 1960-as évek „szabványai” szerint. Mint sok más európai városban, Medgyesen is az történt, hogy az önkormányzat a központi park felszámolásáról és a valamikori vásár-, illetve közösségi tér visszaállításáról döntött. A zöldövezetet azonban nem irtják ki teljesen, a tér egyik részében kisebb fás ligetet alakítanak ki.
A városvezetés, amely évek óta kitiltotta a gépkocsiforgalmat a főtérről, vissza szeretné adni a térnek a múlt század közepéig megőrzött piacjellegét. Bár soha nem tudta felvenni a versenyt a jóval nagyobb Brassóval és Nagyszebennel, Medgyes mégis a Királyföld egyik legfontosabb vásárvárosának számított. A 19. század derekán az evangélikus templom középkori védőszentjének, Szent Margitnak a napján tartották a vásárt, amely az egyik legjelentősebb volt Erdélyben.
Ősszel, Szent Mihály napján vászon- és kendervásárt tartottak. Az óvárosban található házak többségének földszintjén üzlethelyiség vagy kézműves műhely működött, a tér északkeleti részén felépített vásárcsarnokban a helyi céhtagok értékesítették portékáikat. Míg 1501-ben hat, 1642-ben huszonnyolc, 1698-ban harminchárom céh működött a városban. A piactér legrégebbi épülete a reneszánsz stílusban épült Schuller ház. A 16. századi épületben az idők során több erdélyi fejedelem is megszállt, egyik országgyűlés alkalmával Báthori Zsigmond. Később fogadóként és sörözőként is működött, jelenleg a Romániai Német Demokrata Fórum székháza.
A főtér azonban nem csak fejedelemválasztások és történelmi személyiségek látogatásai színhelye volt, hanem a nyilvános kivégzéseké és boszorkányégetéseké. Utoljára 1750-ben raktak máglyát a ma már Ferdinánd román király nevét viselő téren.
A főtér, illetve az oda vezető Stephan Ludwig Roth, Petőfi Sándor, Ion Gheorghe Duca és Nicolae Iorga utcákat a Regionális Operacionális Program keretében lehívott 43 millió lejes támogatásból újítják fel. Ez nem csak a térkövezést és aszfaltozást, valamint új utcai bútorzat szerelését feltételezi, hanem a teljes föld alatti infrastruktúra kicserélését, valamint a közvilágítás korszerűsítését is. Gheorghe Roman polgármester elmondása szerint az átalakítási terv hangsúlyt fektet az archeológiai leletek bemutatására, illetve a régi, már nem létező épületfalak, kutak megjelölésére.
A szövetség helyi elnöke szerint ha a főtér nem is kapja vissza teljes egészében eredeti arculatát, mégis jó, hogy felszámolják a szocializmus ideje alatt kialakított központi parkot. „Templomaink, iskolánk mind a főtéren kívülre esnek, mégis örülünk, hogy egy sokkal szellősebb, korhűbb és egyben modernebb városközpontunk lesz” – fejtette ki lapunknak Balázs Botond. Mint mondta, a munkálatok jó esetben 2023 tavaszán kezdődnek, és várhatóan két-három évig tartanak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Második beszélgetőkönyvével jelentkezett Csinta Samu, a Krónika volt főszerkesztője. Az Ajtók kilátással 32, korábban a Háromszék napilapban megjelent, időtállónak szánt beszélgetést gyűjt egybe írókkal, lelkészekkel, közéleti és kulturális szereplőkkel.
Mint köztudott, a kormány sürgősségi rendelete értelmében a szerencsejáték-termek működésének engedélyezése 2026-tól már nem kizárólag országos hatáskör, hanem a helyi önkormányzatok hozhatnak döntést az ügyben.
Történelmi pillanat Kézdivásárhelyen: idén, március 15-én dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke mond ünnepi beszédet – jelentette be kedden a Facebook-oldalán Bokor Tibor, a székelyföldi város polgármestere.
2016 óta több mint 900 külhoni magyar óvoda és bölcsőde épült vagy újult meg a magyar kormány támogatásával, ebből több mint 500 Erdélyben. Összeállításunkban néhány konkrét megvalósítás révén mutatjuk be a támogatás jelentőségét.
Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.
Nemcsak lopott személygépkocsival, hanem Nyugat-Európából eltulajdonított kerékpárral is le lehet bukni. Szatmárnémetiben egy Ausztriából származó biciklit sikerült lokalizálni a rajta elhelyezett helymeghatározó eszköz segítségével.
Erdélyi személyek is Dubajban rekedtek a háborús közel-keleti helyzet miatt.
Tiltással nem megy, ezért szabályozással és jó példával kell óvnunk gyermekeinket a digitális világ csapdáitól. Erről szólt az előadás, amelyet Mircea Miclea pszichológus, akadémikus, volt tanügyminiszter tartott a tordaszentlászlói református templomban.
Legalább másfél, de akár több év is eltelhet, amíg ismét sikerül építőt találni a kolozsvári körgyűrűnek, amelynek botrányos kivitelezési szerződését pénteken mondta fel egyoldalúan a polgármesteri hivatal.
A brassói nemzetközi repülőtér februárban utasrekordot döntött: 38 373 utas vette igénybe a járatokat, ami 140%-os növekedést jelent az előző évhez képest.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!