Vetélkedés a Drakula-mítoszért

„Félreértés ne essék, mi nem hirdettük meg a kastély eladását, mindössze jeleztük a megyei hatóságoknak, hogy 25 millió eurót meghaladó öszszegért átadnánk a román államnak – nyilatkozta az üzlet lebonyolításával megbízott Rubin Meyer Doru & Trandafir ügyvédi iroda társtulajdonosa, Corin Trandafir. – Tisztában vagyunk a szerződés azon kitételével, miszerint a művelődési minisztérium elővásárlási joggal rendelkezik.”

---

A művelődésügyi tárca vezetője, Adrian Iorgulescu máris nehezményezte, hogy a Habsburg család előbb a megyei önkormányzatnak tett ajánlatot, és nem a minisztérium képviselőivel vette fel a kapcsolatot. „A restitúciótól számítva három évig nem adhatják el a kastélyt, és annak rendeltetését sem változtathatják meg. Ebben az időszakban csak a szaktárca vásárolhatja vissza az ingatlant” – nyilatkozta a Mediafax hírügynökségnek a miniszter. A tavasszal visszaszolgáltatott kastély tulajdonosa, Habsburg Domokos szerződésben kötelezte magát, hogy három évig múzeumként működteti az ingatlant.
 n Markó Gábor, az RMDSZ Brassó megyei tanácsosa lapunknak elmondta, hogy az önkormányzat képviselői jó ötletnek tartják a kastély megszerzését, és elgondolkoznak az ajánlaton. „A törcsvári kastély eddig is rengeteg turistát vonzott a környékre, és jó bevételi forrásnak bizonyult, és úgy gondolom, ezentúl még inkább az lesz. De mivel a megyei önkormányzat eladósodott intézmény, a kastély megvásárlását nem tekinthetjük prioritásnak. Ha sikerülne erre a célra uniós támogatást szerezni, akkor megvennénk, ha nem, akkor nincs honnan előteremteni a 25 millió eurót” – vázolta fel a helyzetet Markó. A tanácsos hozzátette, az önkormányzat elsődleges célja az útjavításra és a vízművek felújítására felvett tetemes kölcsönök törlesztése. Markó Gábor mégis úgy látja: szerencsésebb lenne, ha a kastély a megyei és nem a bukaresti hatóságok tulajdonát képezné. „Akarjuk, nem akarjuk, az Európai Unió az önkormányzatok felértékelődéséről és a központi hatalom lebontásáról szól” – tette hozzá. Véleményét a megye alprefektusa, Szakál András is osztja. Mint elmondta, a prefektúra álláspontja még nem kristályosodott ki a kérdésben, viszont magánemberként ő is úgy véli: szerencsésebb volna, ha a kastély és a benne működő múzeum a helyhatóságok tulajdonába kerülne.
Adrian Iorgulescu miniszter egyelőre csak azt reméli, hogy az ingatlan az elkövetkezendő évtizedekben is az idegenforgalom és a kultúra fellegváraként működik majd. A tárcavezető sokallta a tulajdonos által kért összeget, de hozzátette, hogy a leendő vevőnek nemcsak az ingatlan valós értékét kell figyelembe vennie, hanem a régió fellendülését eredményező idegenforgalmi lehetőségeket is.
A törcsvári kastélyt a köznyelv lassacskán már csak Drakula-kastélyként emlegeti, holott Bram Stoker ír író Vlad Þepeºsel azonosított figurájának semmi köze nem volt az épülethez. A havasalföldi uralkodó nemcsak hogy tulajdonosa nem lehetett a kastélynak, de annak építését is Erdély Havasalfölddel szembeni megvédésére rendelték el. A mítosz viszont turisták tízezreit vonzza a Brassótól mintegy harminc kilométerre fekvő kisvárosba. Noha a múzeumban nem lehet találkozni Drakula figurájával, a kastély környékén nyüzsgő kereskedőknél az egyszerű Drakula-képpel ellátott kulcstartótól a pólón és törülközőn keresztül a vámpírálarcokig mindenféle bóvli kapható. Ez ellen a hatóságok sem küzdenek, és nincsenek arra vonatkozó tervek, hogyan lehetne úgy vonzani turistákat, hogy a kastély is visszakapja a rangját. „Ez túl nehéz kérdés, talán nem is kellene foglalkozni vele – vélekedett Szakál András. – Mindannyian tudjuk, hogy a külföldi látogatók főként a Drakula-legendának köszönhetően jönnek el Törcsvárra.” n


******

Nagy Lajostól a román királyi családig
A törcsvári kastélyt Nagy Lajos magyar király építtette 1377-ben. A valamikor magyar királyok és fejedelmek kezében lévő várkastély az idők során átkerült a brassói szászok tulajdonába, akik 1916-ban visszaajándékozták IV. Károly magyar uralkodónak. A trianoni döntés után, 1920-ban Karl Schnell brassói polgármester a Hohenzollern családnak adta át a kastélyt. Az ide költöző Ilona hercegnő 1931. július 26-án ment férjhez Habsburg Antalhoz. A házasság botrányt keltett a román udvarban, II. Károly király felkérte testvérét, hagyja el Romániát, mivel úgy vélte: nem szerencsés, ha a Romániához csatolt Erdélybe egy Habsburg költözik. Habsburg Antal és felesége, Ilona Ausztriába költözött. A törcsvári kastélyt 1948-ban államosították, majd az idén tavasszal a kormány elrendelte visszaszolgáltatását. Az épület valós történetét a múzeum alkalmazottai nem ismertetik, az idegenvezetők csupán a kastély Hohenzollern-vonatkozását hangoztatják. A kastélyban berendezett múzeum tárlata is kizárólag a román elemet emeli ki.