
Lucian Boia a magyarok, illetve más kisebbségek asszimilációját olyan folyamatként tálalja, amely révén egyre szegényebbé válik az ország, ugyanakkor elfogadja, hogy ez nem fog megállni – fejtette ki Rostás-Péter István újságíró, a Kolozsvári Rádió munkatársa abból az alkalomból, hogy a kolozsvári Koffer kávézóban és könyvesboltban bemutatták az általa fordított Románia elrománosodása című Boia-kötetet.
2015. december 04., 16:352015. december 04., 16:35
A Koinónia Kiadó gondozásában megjelent kiadvány családias hangulatú bemutatóján Benkő Levente történész, újságíró, lapunk volt munkatársa beszélgetett a fordítóval. Úgy értékelt: a könyvet másfél óra alatt el lehet olvasni, de sokkal tovább elgondolkodtatja az olvasót.
Rostás-Péter István, aki már a harmadik Boia-kötetet fordította, elárulta: régész szeretett volna lenni, ez az oka, hogy a történelmi tárgyú szövegek vonzzák. Kifejtette: Boiát sokan támadják a régi történészek közül, mert azt érzik, fenyegeti az egzisztenciájukat, a fiatalok pedig azért ógnak-mógnak, mert szerintük túlírja magát, és tudománynépszerűsítő könyveivel felhígítja a szakmát.
Kifejtette, szerinte nem véletlen, hogy Boia a Johannis-jelenséggel zárja könyvét, hisz a jelenlegi Romániát egy német király alapította, és ennek századik évfordulóján is egy német nemzetiségű államfő mond majd ünnepi beszédet. Benkő megjegyezte: az impériumváltás után a románok a mérleg nyelvét látták a németekben, így az sem véletlen, hogy nemcsak megszavazták, de el is fogadják Klaus Johannist államfőnek.
Rostás-Péter István azzal folytatta a gondolatmenetet, hogy a létszámbeli „meccset” a magyarság elvesztette Erdélyben, és a kulturális fölényét is elveszíteni látszik, Boia szerint ez megállíthatatlan folyamat. Ugyanakkor arra számít, ha a demográfiai trendek nem is változnak, az ütem lassul.
A könyvből többek közt kiderült, hogy a nagy román egyesülés után nemcsak a magyarok, de az erdélyi románok is vesztesnek érezték magukat, mert a helyi adminisztráció vezetői tisztségeit regátiakkal töltették be. Iuliu Maniu neki is szegezte a kérdést a királynak: „mit nyerünk az egyesüléssel mi, erdélyi románok?”
Benkő hozzáfűzte, a bukovinaiaknak sem tetszett a túlzott központosítás, ők is petícióban fordultak a királyhoz. „Lehet, hogy kicsit szomorúbb lesz, aki elolvassa a könyvet, bár előfordulhat, hogy nem. A többség is vesztett azzal, hogy kevesebb az országban a másság” – mondta zárásként Rostás-Péter István. Benkő úgy értékelt: azért is hasznos a Boia-kötet magyarra fordítása, mert a két közösség párhuzamos világokban él, így sok információ a románokról nem jut el a magyarokhoz.
Csempészetből származó, mintegy 5,2 millió lej értékű ékszereket értékesíthetett Románia-szerte egy 45 éves Brassó megyei férfi, aki a gyanú szerint egy futárszolgálat alkalmazottait is megvesztegette.
Előre, együtt – ezekkel a szavakkal osztotta meg szerdán búcsúvideóját Dominic Fritz, Temesvár polgármestere, aki a neki dedikált törvénynek köszönhetően szeptember utolsó napján elveszíti mandátumát.
Egy 24 éves fiatalember különös módját választotta annak, hogy megszabaduljon egy számára kellemetlenné vált helyzettől: azért hívta a 112-es segélyhívó számot, hogy a kiérkező rendőrök egy másik településre szállítsák. Végül súlyos bírságot kapott.
Szerda reggel több helyen fagypont alá csökkent a hőmérséklet Hargita megyében, a legalacsonyabb értéket Csíkszeredában mérték, ahol reggel 6 és 7 óra között –3,7 Celsius-fok volt.
Különleges dokumentum- és történeti értékű leletre bukkantak a nagyszebeni Tanácstorony restaurálási munkálatai során: egy időkapszulára, amelyet a műemlékbe rejtettek, és amely olyan állapotban maradt fenn, hogy szakszerű beavatkozást igényel.
Cseke Attila fejlesztési és középítkezési miniszter sajtótanácsosa a Krónikának elmondta: országszerte 115 új bölcsőde készült már el, de a helyi önkormányzattok feladata és felelőssége a működési feltételek megteremtése.
Egyhangúlag elutasította a szelistyei helyi tanács a Mineral Proiect Invest (MPI) kérését, hogy a vállalat koncesszióba vehessen egy tízhektáros önkormányzati területet a tervezett magnéziumfeldolgozó üzem számára.
Románia első vasúti kerékpárútja a Mezőségen, Maros megyében jött létre egy több mint 100 éves, ma már használaton kívüli keskeny nyomtávú vasút nyomvonalán.
Két stratégiai projekten keresztül is támogatja a romániai gázinfrastruktúra korszerűsítését az EU, ráadásul az egyik erdélyi: a marosvásárhelyi Depomureș, míg a másik projekt a dél-romániai Dâmbovița megyei Bilciurești-ben található gáztároló bővítése.
Súlyos állapotban került kórházba egy idős kolozsvári férfi és 23 éves unokája, miután a férfi lánya – egyben a fiatal nő édesanyja – a gyanú szerint késsel támadt rájuk – közölte kedden a Kolozs megyei rendőrség.
szóljon hozzá!