Veszélyes otthon életet adni, de a háziorvosok is segítik a törvénytelen eljárást

Az európai országok közül ugyan Románia még mindig élen jár a csecsemő- és anyahalandóság tekintetében, az elmúlt évtizedekben azonban mégiscsak sikerült visszaszorítani az ilyen tragédiák arányát, ilyen körülmények között pedig a törvényhozók továbbra sem vállalják az otthonszülés engedélyezésével járó kockázatot. „A szülés természetes folyamat, ha minden rendben lezajlik, akkor mindenki boldog, de ha szövődmények lépnek fel, annak súlyos következményei lehetnek, sok esetben csak az mentheti meg a baba és az édesanya életét, ha perceken belül közbelépnek a szakemberek” – hangsúlyozta Antal Álmos.

„A legfontosabb a biztonság”

Kifejtette: a 19. században, illetve a 20. század elején még adtak életet ily módon kisbabájuknak a nők, de a társadalomban nem volt kirívó eset, hogy az anya belehalt a szülésbe, illetve a gyerekágyi fertőzésekbe, most viszont ez megengedhetetlen, ezért mindenekelőtt a biztonságot kell szem előtt tartani.

Egyébként folyamatosan próbálják javítani a kórházi körülményeket, otthonossá tenni a szülőszobát, a gyermekágyas kórtermeket, továbbá igyekeznek kielégíteni a sokfajta igényt, például nem erőltetik a gátmetszést, ha az édesanya ezt kéri. Otthoni körülményeket viszont nem tudnak biztosítani, hiszen előfordul, hogy egyszerre több szülés folyik, ilyenkor a teljes körű intimitást sem tudják szavatolni.

Ott teljes apparátus áll készenlétben, így ha bármilyen szövődmény fellép, azonnal be tudnak avatkozni otthoni körülmények között is” – magyarázta a főorvos.

Antaltól azt is megtudtuk: többféle okkal magyarázható, ha egy anya otthon szül, előfordul például, hogy egyszerűen nem ér be a kórházba. Elmondása szerint a hátrányos szociális háttérrel rendelkezők ennek nem tulajdonítanak különösebb jelentőséget, de utólag az anya gyermekével jelentkezik a kórházban, ahol megvizsgálják, ellátják, és kiállítják az anyakönyvezéshez szükséges bizonylatot.

Az anyakönyvezéshez szükséges igazolást csak az a szakember állíthatja ki, aki jelen volt a szülésnél, vagy utólag elvégezte a szakszerű nőgyógyászati kivizsgálást, de a háziorvos akkor sem teheti ezt meg, ha jelen volt a csecsemő világrahozatalánál. „Ebben az esetben, amint arra lehetőség van, hívnia kell a mentőt, hiszen az anyát és a babát is be kell szállítani a kórházba” – magyarázta a szülész-nőgyógyász. Antal nem tud arról, hogy ilyen téren valaha is felelősségre vontak egy háziorvost Romániában, de felhívta a figyelmet arra, hogy ha megtörténik a baj, szövődmények lépnek fel, büntetőjogi eljárás indítható.

„Súlyos következményei lehetnek a hiányos rendszernek”

A szakember ugyanakkor tisztában van azzal, hogy a törvények terén és a rendszerben is óriási hiányosságok vannak, például nincs lehetőség terheskövetésre, illetve a védőnőhálózat hiányának súlyos következményei lehetnek. A háziorvosok legtöbb egy-két asszisztenst foglalkoztathatnak, terepmunkára így gyakran esély sincs, a családorvosoknak ráadásul nincs törvény adta lehetőségük arra, hogy bárhogyan is számonkérjék a kismamát, ha nem jelentkezik kivizsgálásra.

Antal rámutatott: két sérült ember egyedül maradt – a hivatalos tájékoztatás szerint mindkét nő pszichiátriai nyilvántartásban szerepelt –, és a 81 éves nagymama vezette le a szülést, aki tulajdonképpen megmentette az anya életét. Az orvos szerint viszont két ilyen, a társadalom peremére szorult embernek nem lett volna szabad ilyen helyzetbe kerülnie, úgy vélte, ez a társadalom, a közösség erkölcsi felelőssége is.

– elmulasztja a vizsgálatokat, kábítószert fogyaszt, vagy olyan gyógyszert szed, ami nem javallott. „Románia Európa-szinten a 34. helyen áll az egészségügyi ellátás terén, a kullogók után kullogunk. Le kell vonni a következtetéseket. Az új egészségügyi miniszter úgy fogalmazott, sokan »gyűlölik« a kórházakat. Egyelőre azonban az otthon szülés semmiképp, esetleg a magánkórházak jelenthetnek alternatívát, bár ott sem teljes körű a biztonsági ellátás” – szögezte le a főorvos.

A védőnőhálózat bevezetését egyébként régóta kérik a szakemberek, a romániai hatóságok azonban egyelőre nem tartják prioritásnak az ügyet, a magyar kormány vizont úgy tűnik, hajlandó lenne segíteni. Potápi Árpád, a miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára már többször beszélt arról, hogy kiterjesztenék a magyarországi védőnőhálózatot a határon túlra.