
Kitartanak a verespataki bányaberuházást ellenző civilek, vasárnap este az ország számos városában tartottak újabb tiltakozó akciókat a Mentsük meg Verespatakot kampány keretében, de több külföldi városban is utcára vonultak a bányaprojekt ellenzői.
2013. szeptember 23., 15:352013. szeptember 23., 15:35
A beruházást ellenzők sorozatban a huszonkettedik napja vonultak utcára vasárnap, Bukarestben a csendőrség becslései szerint mintegy 8 ezren vettek részt az este 7 órakor kezdődött és éjjel egy órakor véget ért tüntetéseken, a tiltakozó menet számos sugárúton akadályozta a forgalmat, rendbontásra azonban nem került sor. Kolozsváron a csendőrség jelentése szerint mintegy 3 ezren voltak az utcán, a projekt ellenzői a Főtéren találkoztak, innen a Monostor lakónegyed felé vonultak, majd visszatértek a városközpontba.
A bányaprojektet ellenző megmozdulásokat tartottak több Fehér megyei településen is, a Verespatakkal szomszédos Cîmpeniban mintegy 500-an vonultak utcára, és mintegy százan tüntettek a ciántechnológiás bányászat ellen a megyeszékhelyen, Gyulafehérváron, illetve Nagyenyeden is.
Eközben Verespatakon vasárnap este két órára ismét a tárnába zárkóztak a Roşia Montană Gold Corporation (RMGC) korábban több napon keresztül ily módon tüntető alkalmazottai a beruházás jóváhagyását és a kitermelés mielőbbi elkezdését követelve. Ezzel egyidőben mintegy 300 helybéli és környékbeli lakos a felszínen tüntetett a bányaprojekt mellett.
Több tucatnyian tüntettek a verespataki aranybánya-beruházás ellen több nyugati nagyvárosban, Berlinben, Párizsban, Torinóban és Budapesten is. A magyar fővárosban a civilek a román nagykövetség elé vonultak, a demonstrációhoz a Lehet Más a Politika (LMP) is csatlakozott. A budapesti tüntetést szervező Magyar Természetvédők Szövetsége – Föld Barátai Magyarország programfelelőse, Fidrich Róbert elmondta: felszólítják a román kormányt, hogy azonnal vonja vissza a „Verespatak-törvényt”, a cianidos aranykitermelést végző cég környezetvédelmi engedélyét, Verespatak pedig kerüljön fel az UNESCO-világörökség listájára. A demonstrálók azt is szorgalmazták, hogy Románia, illetve az Európai Unió tiltsa be a cianidos bányászati technológiát. A tiltakozók a magyar kormánytól azt várják, hogy mutasson határozott fellépést a verespataki és a hasonló cianidos bányaberuházások ellen.
Eközben Darius Vâlcov, a verespataki bányaprojekt ügyében dönteni hivatott különbizottság elnöke tegnap bejelentette, jövő héten a SRI, a SIE és az államelnöki hivatal véleményét is kikérik, és számos intézmény mellett a Román Akadémia és az egyházak álláspontját is meghallgatják a testület tagjai. Tegnap a művelődési és igazságügyi államtitkár vett részt meghallgatáson, ma a környezetvédelmi minisztérium és az altalajkincsekért felelős hatóság képviselői ismertetik a projekttel kapcsolatos véleményüket, míg szerdán és csütörtökön Verespatakon tájékozódik a bizottság 12 tagja. n Krónika
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Mennyibe kerül egy egyetemista megélhetése Kolozsváron, és mekkora terhet jelent ez a szülőknek? Két diáklány tapasztalatai mutatják meg, hogyan alakítja a havi kiadásokat a lakhatás, az étkezés, és mennyit segít az ösztöndíj a költségek fedezésében.
Harminc napos előzetes letartóztatásba helyezte a Bihar Megyei Törvényszék a halmi határrendészet és vámhivatal parancsnokát, valamint további hat határrendőrt és vámost.
Hetvenegy ország több mint ezer művésze jelentkezett az idei Székelyföldi Grafikai Biennáléra.
A legkisebb jogsérelmet sem szabad elfogadni vagy átsiklani felette, mert a rossz banalitása veszélybe sodorhatja a közösség szabadságát – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Aradon, az október 6-i megemlékezésen.
Nem kell mindig véráldozatot hozni, de a szabadságért mindig, minden korban meg kell harcolni – fejtette ki október 6. üzenetét Kelemen Hunor kedd délután Aradon, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc megtorlásának 177. évfordulóján.
Rákóczy Parchetich Hugó, Aradon raboskodó nemzetőr őrnagy és országgyűlési képviselő készítette a rajzokat a fogolytársairól.
A magyar–román határ mentén fekvő Gyulán mond beszédet Magyar Péter miniszterelnök a nemzeti gyásznapon. Eközben Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a határ túloldalán, Aradon emlékezik a ’48-as vértanúkra október 6-án.
A Vox Juventutis egyike volt a rendszerváltás utáni első magyar kulturális kezdeményezéseknek, működésének tíz esztendeje alatt Erdély-szerte és Magyarországon is hírnevet szerzett.
A vallás- és szólásszabadság védelmében kiállt Osztie Zoltán magyarországi katolikus pap mellett Tőkés László volt református püspök.
szóljon hozzá!