
Egyre nehezebb helyzetben az önkormányzatok: a helyi adók és illetékek nem fedezik a kiadásokat, állami költségvetés-kiegészítésre van szükség
Fotó: Alexandru Nițescu
A romániai kormányválság következményei egyre kézzelfoghatóbbá válnak a helyi önkormányzatok számára. A régóta esedékes költségvetés-kiegészítés elmaradása miatt több településen elapadtak a szociális ellátásokra, közszolgáltatásokra és folyamatban lévő beruházásokra fordítható összegek. A kalotaszegi Tordaszentlászlón például novemberre mintegy 200 ezer lej hiányzik a szociális kiadások fedezésére, miközben a Kolozs Megyei Tanács tartalékai is kimerülőben vannak. A helyi önkormányzatoknál kialakult helyzetet az ügyvivő kormány korlátozott jogköre teszi különösen nehézzé.
2026. október 07., 08:032026. október 07., 08:03
2026. október 07., 08:572026. október 07., 08:57
A Bukarestben hónapok óta húzódó politikai válság kihat az önkormányzatok pénztárára is. A helyi közigazgatásban az év utolsó hónapjaiban rendszerint szükség van az állami költségvetés kiigazítására: ilyenkor pótolják azokat az összegeket, amelyek az év elején elfogadott költségvetésben nem bizonyultak elegendőnek. Idén azonban a megszokott költségvetés-kiegészítés elmaradt.
A helyzet hátterében elsősorban az áll, hogy az ügyvivő kormány jogköre korlátozott. Egy ügyvivő kabinet a folyó közügyek intézéséhez szükséges intézkedéseket hozhatja meg, de nem kezdeményezhet, és nem fogadhat el kormányrendeleteket, márpedig a költségvetés kiigazítását rendszerint sürgősségi kormányrendelettel hajtják végre.
A probléma országos méretű. A Költségvetési Tanács szeptember közepén már arra figyelmeztetett, hogy
A helyzetet jól példázza a Kolozs megyei Tordaszentlászló község esete. Asztalos István polgármester a Krónikának elmondta: az önkormányzat szociális kiadásokra rendelkezésre álló pénze október 31-éig elegendő, novemberre azonban már mintegy 200 ezer lej hiányzik. Ebből a keretből többek között a nehéz helyzetben lévő családok támogatását és a házi gondozásra szoruló betegekhez kapcsolódó kiadásokat fedezik. Az ilyen év végi hiányokat az önkormányzatok korábban az állami költségvetés kiigazításakor kapott összegekből pótolták. A polgármester szerint néhány héten belül meg kell találni a szükséges forrásokat.
Tordaszentlászló önkormányzatának költségvetéséből novemberre mintegy 200 ezer lej hiányzik
Fotó: Makkay József
Az önkormányzatok helyzetét tovább nehezíti, hogy nemcsak a szociális kiadások emelkedtek.
Tordaszentlászlón erre is akad példa. Magyarfenesen elkészült egy 13 konténeres szelektív hulladékgyűjtő központ, amelyet eredetileg az országos helyreállítási tervből (PNRR) finanszíroztak volna. A beruházás azonban időközben kikerült ebből a finanszírozási körből.
A telep már mintegy tíz hónapja elkészült, a kivitelezőt azonban hosszú ideig nem tudták kifizetni. Asztalos István szerint végül sikerült elérni, hogy a PNRR helyett román állami forrásból, a környezetvédelmi minisztérium fedezze a hátramaradt költségeket. Így tíz hónapos késéssel sikerült rendezni a kivitelezővel szembeni tartozást.
A központot ugyanakkor még nem lehetett hivatalosan átvenni, mert öt konténer nem érkezett meg Lengyelországból. Ha ezek is megérkeznek, megtörténhet az átvétel, majd az önkormányzat közbeszerzésen választja ki a hulladék elszállításával megbízott céget.
„A környezetvédelmi hatóságtól kapott információk alapján két-három éven belül az ország valamennyi községében és városában kötelező hulladékgyűjtő központokat kell majd létrehozni. Mi akkor már lépéselőnyben leszünk, hiszen a teljes beruházást ajándékba kapja a község” – fogalmazott Asztalos István.
Nemcsak a kisebb települések kerültek szorult helyzetbe. Vákár István, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke szerint az önkormányzatok évek óta úgy tervezték gazdálkodásukat, hogy az év közben felmerülő többletkiadások egy részét az állami költségvetés kiigazításakor kapott pénzből tudják fedezni. Erre elsősorban a már elkezdett munkálatok időközben megemelkedett költségei és a szociális kiadások miatt volt szükség. Idén ez a forrás egyelőre elmaradt.
A Költségvetési Tanács ugyanakkor felvetette, hogy a kormány azon tagjai, akik egyben parlamenti képviselők vagy szenátorok is, törvényhozói kezdeményezésként terjeszthetnének be egy minimális költségvetés-kiigazítást, amelyet a parlament sürgősségi eljárásban tárgyalhatna meg.
Ez a megoldás nem növelné az államháztartási hiányt: olyan intézményektől csoportosítanának át pénzt, amelyek a tervezettnél kevesebbet költöttek, azokhoz, ahol év végére finanszírozási hiány alakult ki.
Csép Andrea RMDSZ-es parlamenti képviselő a Krónikának ugyanakkor arról beszélt, hogy különbséget kell tenni az önkormányzatok pénzügyi nehézségei és a törvény alapján járó szociális juttatások között. A képviselő szerint azokat a támogatásokat, amelyekre a jogosultságot törvény szabályozza és amelyeket a költségvetésben előirányoztak, ki kell fizetni.
A gond inkább ott jelentkezik, ahol az év elején megállapított előirányzatok időközben kevésnek bizonyultak. A költségvetés tervezésekor az előző évek statisztikai adataiból – például a munkanélküli-segélyben vagy gyermeknevelési támogatásban részesülők számából – indulnak ki. A valós kiadások azonban eltérhetnek a becslésektől, ráadásul az áremelkedések miatt ugyanannak a közszolgáltatásnak a fenntartása is többe kerülhet.
Csép Andrea szerint éppen ezek a helyzetek mutatják, hogy miért lenne fontos mielőbb teljes jogkörű kormányt alakítani.
– fogalmazott a képviselő.
Arra is emlékeztetett, hogy a szociális ellátórendszer pénzügyi gondjai nem kizárólag az idei politikai válsághoz köthetők. Stabil politikai időszakokban is rendszeresen előfordult, hogy augusztusban–szeptemberben elsőként a szociális intézmények jelezték: az év elején számukra elkülönített pénz nem lesz elegendő december végéig.
Az ügyvivő kormány részéről is elismerték a problémát. Ilie Bolojan szeptemberben arról beszélt, hogy szükség lenne költségvetés-kiegészítésre, csakhogy az ügyvivő kabinetnek nincs hatásköre azt a szokásos módon végrehajtani. Egyes tárcák ráadásul már az év elején alulbecsülték várható kiadásaikat. A politikai patthelyzet pedig október elejére sem oldódott fel.
Az ügyvivő kormánynak meg van kötve a keze, és ez hátrányosan érinti a települések költségvetését is
Fotó: Gov.ro
Siegfried Mureșan kormányalakítási kísérlete megbukott a parlamentben, a kabinet mindössze 182 támogató szavazatot kapott. Nicușor Dan államfő október 5-én Luca Niculescu diplomatát bízta meg kormányalakítással, így immár az új miniszterelnök-jelölt feladata parlamenti többséget teremteni az új kabinet mögött.
konkrétan az a kérdés, miből fizetik ki a helyi szociális ellátásokat. Kolozs megye vezetése pedig arra figyelmeztet, hogy az eddig mozgósítható megyei tartalékok sem jelentenek korlátlan mentőövet.
A teljes jogkörű kormány megalakulása ezért a helyi közigazgatás számára már nem pusztán politikai stabilitási kérdés, hanem számos szolgáltatás fenntartásának nélkülözhetetlen eszközévé válik.

Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a közigazgatási reformról szóló törvénycsomag segít helyreállítani az egyensúlyt, hatékonyabbá és polgárbaráttá teszi a közigazgatást.
Luca Niculescu külügyi államtitkár, Nicușor Dan államfő negyedik miniszterelnök-jelöltje abból a szempontból előnnyel indul, hogy nem pártpolitikus, azonban a parlamenti erőviszonyokat ez sem változtatja meg – értékelt a Krónika számára Pászkán Zsolt.
Miután a Luca Niculescu kormányalakítási megbízásáról szóló elnöki rendelet megjelent a Hivatalos Közlönyben, a legújabb „kiválasztottnak” tíz napja van arra, hogy csapatot gyűjtsön maga köré, megalkossák a kormányprogramot, és a parlament elé álljanak.
Egyre komolyabbnak tűnik a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, George Simion eltökéltsége Nicușor Dan államfő felfüggesztésére.
Az ellenzéki pártok körében inkább elutasítás, a kormányoldal részéről fogékonyság tapasztalható, miután Nicușor Dan államfő Luca Niculescu külügyi államtitkár személyében hétfő este megnevezte új, immár negyedik miniszterelnök-jelöltjét.
Luca Niculescu diplomatát bízta meg kormányalakítással hétfőn este Nicușor Dan államfő. A korábban újságíróként is tevékenykedő egykori nagykövet sorrendben a negyedik miniszterelnök-jelölt az Ilie Bolojan vezette kabinet május 5-ei bukása óta.
A kommunista rezsim utolsó éveiben több ezer ember próbálta elhagyni Romániát, hogy Magyarországra jusson, akár illegálisan próbálva átkelni a határon, akár úgy hogy kirándulások után nem tértek vissza az országba.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök kormányának múlt heti parlamenti kudarca után Nicușor Dan államfő hétfőre újabb egyeztetésekre hívta a parlamenti pártokat, hogy ezt követően újabb, immár negyedik miniszterelnök-jelöltjét is megnevezze.
Feltehetően dróntámadás miatt tűz ütött ki egy török zászló alatt közlekedő gabonaszállító hajón a Fekete-tengeren hétfőn, a román hatóságok több mentőhajót és helikoptert küldtek a helyszínre – közöltél román hírforrások.
Miután nem sikerült megtorpedóznia, Nicuşor Dan államfő kihirdette a medvekvóta megkétszerezését lehetővé tevő törvényt – adta hírül a News.ro hírügynökség.
Miközben Nicușor Dan államfő hétfőn délután két órától immár negyedik alkalommal kezd egyeztetéseket a pártokkal arról, hogyan lehet feloldani a politikai patthelyzetet, többen az előre hozott válazstásokat tartják megoldásnak.
szóljon hozzá!