Kelemen Hunor Faragó Péter társaságában tartotta meg hagyományos sajtótájékoztatóját Aradon
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Nem kell mindig véráldozatot hozni, de a szabadságért mindig, minden korban meg kell harcolni – fejtette ki október 6. üzenetét Kelemen Hunor RMDSZ-elnök kedden kora délután Aradon, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc megtorlásának 177. évfordulóján a Krónika kérdésére. Kelemen Hunor a nemzeti gyásznapon szervezett központi megemlékezés előtt tartott sajtótájékoztatót, amelyen a legújabb kormányalakítási kísérlet kapcsán elmondta: az RMDSZ nem akar mindenáron tagja lenni a végrehajtásnak, a magyar érdekvédelmi szövetség számára az a legfontosabb, hogy teljes jogkörű kabinetje legyen Romániának, amely megoldásokat találhat a gazdasági és geopolitikai folyamatok okozta válságra.
2026. október 06., 15:422026. október 06., 15:42
2026. október 06., 16:092026. október 06., 16:09
Kelemen Hunor Faragó Péter kormányfőtitkár-helyettes, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke társaságában tartotta meg hagyományos sajtótájékoztatóját, amelyre minden évben sor kerül az október 6-ai megemlékezések erdélyi főrendezvénye előtt. Mint mondta, a szabadságharc leverésének 177. évfordulójára megfogalmazott üzenetét az esti koszorúzáson szeretné kifejteni, ezért inkább aktuálpolitikai kérdésekre, az újabb román kormányalakítási kísérletre fektetné a hangsúlyt.
A szövetségi elnök elmondta, hogy kedd reggel telefonon beszélt Luca Niculescuval, akit Nicușor Dan államfő hétfőn kért fel kormányalakításra, de az RMDSZ kormányzati szerepvállalásáról nem volt szó, egyelőre csak arról egyeztettek, hogy személyesen is tárgyalni fognak a miniszterelnök-jelölt elképzeléseiről. A Krónika kérdésére Kelemen Hunor elmondta, ebben a pillanatban kevésbé fontos, hogy az RMDSZ kormányon lesz-e vagy nem.
„Nyilván nem is lehet startból elutasítani, de egyelőre nem kértek föl bennünket” – tette hozzá. Kelemen Hunor szerint az RMDSZ kész támogatni „egy tisztességes kormányt”, úgy is, hogy nem tagja a kabinetnek,
Van azonban egy „vörös vonal”, amelynek átlépését nem fogadja el a szövetség.
– mutatott rá Kelemen Hunor, hogy a szélsőségesen nacionalista alakulatokkal való együttműködést vagy „voksközösség” vállalását továbbra is elképzelhetetlennek tartják. Emellett fontosnak nevezte, hogy a magyar közösségi jogok semmilyen tekintetben ne csorbuljanak: se az oktatási intézmények, se az anyanyelvhasználat, se más téren.
„Gondolom, hogy Luca Niculescu ilyesmire nem törekszik, amennyire én ismerem. Legalább ennyire fontos az is, hogy olyan gazdasági kormányprogrammal jöjjön elő, amely ebben a nehéz helyzetben elsősorban a rászorulókat segíti, és megadja a lehetőségét a gazdasági növekedésnek, a munkahelyek megőrzésének, mert ez az egyik legfájóbb: rengeteg munkahely szűnt meg az elmúlt időszakban, egy olyan konjunktúrában, amelynek csak egy kis része befolyásolható általunk, mármint Románia által. De legalább az, ami befolyásolható, alakítható, azt a kormány a következő időszakban tudja és akarja alakítani” – jelentette ki a Krónikának az RMDSZ elnöke.
Luca Niculescu diplomatát bízta meg kormányalakítással hétfőn este Nicușor Dan államfő. A korábban újságíróként is tevékenykedő egykori nagykövet sorrendben a negyedik miniszterelnök-jelölt az Ilie Bolojan vezette kabinet május 5-ei bukása óta.
Újságírói kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy nem tartja valószínűnek az előre hozott választások kiírását, mert szerinte az államfő újabb miniszterelnök-jelöltet javasol majd, ha Niculescu sem kapja meg a bizalmat a parlamenttől. Ha viszont beiktatják, számolni kell azzal, hogy két évre kap megbízatást, és „a beiktatás után másnap is szüksége van a parlamentre.”
A sajtótájékoztató végén Kelemen Hunor a Krónika kérdésére kifejtette, hogy 177 évvel az aradi 13-ak kivégzése után milyen üzenete lehet október 6-nak, a jelenlegei geopolitikai helyzet közepette.
„A 19. század második fele a magyar nemzet számára a modern nemzetté alakulás időszakát jelentette, és a szabadságharc ennek az egyik motorja, vagy a legfontosabb motorja volt. Azok az eszmék, azok a törekvések nem múlnak el, csak a korhoz igazodnak. A szabadságtörekvések azért maradnak meg folyamatosan, mert a hatalom természete, a kormányok természete minden időben olyan volt, hogy az emberi szabadság ellen fordulhatott, hogyha nem vigyáztak rá a nemzetek, a közösségek. Ezért nagyon fontos kimondani azt, hogy a szabadságért mindig küzdeni kell.
Az RMDSZ-elnök szerint a küzdelem lehet „hétköznapi” is. „Lehet, hogy csak azzal, hogy elvégzed a munkádat, életben tartasz egy intézményt, összetartod a közösségedet vagy közösséget építesz, és azzal már megtetted azt, amit a nemzedékednek meg kell tennie. Máskor meg lehet, hogy nagyobb áldozatra van szükség, de nem lehet azt elképzelni, hogy a szabadságot egyszer kivívtuk, és akkor a következő emberöltőre vagy annál hosszabb időre úgy marad, és nem fogja kikezdeni valami vagy valakik.”
Az RMDSZ elnöke nyilatkozik
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Kelemen Hunor szerint ide tartozik az emberi méltóság kérdése is, mert nem lehet valaki szabad, ha az emberi méltóságába gázolnak. „Ezért fontos mindig arról beszélni, hogy milyenek az állapotok a közbeszédben, milyen a közállapot egy társadalomban, és hogy kinek milyen felelőssége van a 21. században, hogy ne engedje, hogy ezek a közállapotok ilyen vagy olyan meggondolásból elromoljanak, vagy egy bizonyos szint alá süllyedjenek. Mert először csak úgy tűnik, hogy egy kis rosszat fogadtunk el, még lehet, hogy nevetünk is rajta – ez a rossznak a banálissá tétele –, de holnap a kis rosszhoz egy újabb adag jön, aztán egy nagyobb, és lassan az ember hozzászokik ahhoz, hogy meg lehet alázni a másikat, korlátozni lehet a szabadságát, és egyszer csak arra ébred föl, hogy elveszítette mind az emberi méltóságát, mind a közösségi szabadságát. Tehát ezt a kettőt együtt kell a 21. században is szem előtt tartani, és újraépíteni minden nemzedéknek” – fogalmazott.
mint minden nemzeti ünnep vagy gyásznap alkalmából, az RMDSZ idén is elküldte a meghívót a magyar kormánynak, de nem jelezték, hogy valaki is részt venne az aradi megemlékezésen. Faragó Péter hozzátette, hogy Magyarországot Grezsa Csaba kolozsvári főkonzul fogja képviselni a 16 órakor a Vesztőhelyen tartandó áhítaton, a 17 órától a minorita templomban celebrált gyászmisén, melynek szónoka Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök. A Szabadság-szobornál 18.30-kor kezdődik a megemlékezés, amelyet fáklyás felvonulás zár.
A magyar–román határ mentén fekvő Gyulán mond beszédet Magyar Péter miniszterelnök a nemzeti gyásznapon. Eközben Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a határ túloldalán, Aradon emlékezik a ’48-as vértanúkra október 6-án.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Rákóczy Parchetich Hugó, Aradon raboskodó nemzetőr őrnagy és országgyűlési képviselő készítette a rajzokat a fogolytársairól.
A magyar–román határ mentén fekvő Gyulán mond beszédet Magyar Péter miniszterelnök a nemzeti gyásznapon. Eközben Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a határ túloldalán, Aradon emlékezik a ’48-as vértanúkra október 6-án.
A Vox Juventutis egyike volt a rendszerváltás utáni első magyar kulturális kezdeményezéseknek, működésének tíz esztendeje alatt Erdély-szerte és Magyarországon is hírnevet szerzett.
A vallás- és szólásszabadság védelmében kiállt Osztie Zoltán magyarországi katolikus pap mellett Tőkés László volt református püspök.
Az elkövetkező két hétben országszerte általában meleg marad az idő, bár lesznek átmeneti lehűlések és helyenként eső, derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfőn közzétett, október 5. és 18. között időszakra vonatkozó előre jelzéséből.
Elhunyt 97 éves korában a kolozsvári Mureșanné Kertész Judit Mirjám egyetemi tanár, aki túlélte a holokauszt erőltetett menetét és a pesti gettót.
Több szurkoló szülő is verekedésbe keveredett a lelátón egy junior bajnokságbeli kézilabdameccsen Temesváron.
Két ember sérült meg szerdán a Hargita megyei Gyergyóalfalu községben, miután az autó, amelyben utaztak, lesodródott az útról – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Tűz ütött ki vasárnap a brassói tüdőgyógyászati kórházban, egy páciens szénné égett a kórház első emeletén – közölte az egészségügyi minisztérium.
Európai uniós támogatással fejlesztették az onkológiai sebészeti ellátást Szeged és Temesvár térségében, a projekt lerövidítette a daganatos betegek diagnózistól műtétig vezető útját.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!