
A román–ukrán határon, Szatmár megyében szögesdróttal megerősített határzár fogadta a látogatókat
Fotó: Facebook/Pataki Csaba
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé. Az átkelő két gyalogos és négy gépkocsisávval működne, és a tervek szerint naponta 8 és 20 óra között fogadná az utazókat. Csütörtökön megnyitják a közúti forgalom előtt a Máramarossziget közelében épült, Romániát Ukrajnával összekötő új Tisza-hidat és határátkelőt.
2026. október 07., 19:382026. október 07., 19:38
2026. október 07., 19:582026. október 07., 19:58
Újabb lépéssel került közelebb a megvalósításhoz a Szatmár megye és Kárpátalja között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelő. A két térség képviselői szerdán a helyszínen jelölték ki azt a pontot, ahol a romániai és az ukrajnai oldalról kiépített, illetve kiépítendő bekötőutak találkoznak majd.
A fejleményről Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke számolt be Facebook-oldalán. Mint írta, Ukrajnában Miroslav Biletskyi kárpátaljai kormányzóval és az illetékes szakhatóságok képviselőivel közösen határozták meg az utak találkozási pontját.
– fogalmazott Pataki Csaba. Hozzátette, ezzel megkezdődött a korábban Bukovelben, a Carpathian 8 találkozón létrejött megállapodás gyakorlati megvalósítása.
Csoportkép a határsávon: itt fog áthaladni a két országot összekötő út
Fotó: Facebook/Pataki Csaba
Az eddigi tervek szerint az új határátkelő naponta 8 és 20 óra között tartana nyitva. Két sávot alakítanának ki a gyalogosok, négyet pedig a személygépkocsik számára. A román és az ukrán fél ugyanakkor azt is kezdeményezi, hogy az átkelőt autóbuszok is használhassák.
A beruházás előkészítésének egyik fontos feltétele a megfelelő közúti kapcsolat kialakítása. A Szatmár megyei önkormányzat közlése szerint a romániai fél már teljesítette a rá háruló feladatot: korszerűsítette a határ felé vezető utat. A műszaki előkészítés ugyanakkor folytatódik, hogy az átkelőt minél hamarabb meg lehessen nyitni.
A szatmári és a kárpátaljai vezetők helyszíni terepszemléje
Fotó: Facebook/Pataki Csaba
A tervek szerint javíthatja a határ két oldalán fekvő települések közötti kapcsolatokat, ösztönözheti a gazdasági együttműködést, és új lehetőségeket teremthet a helyi vállalkozások számára.
Pataki Csaba és Miroslav Biletskyi találkozója a határon
Fotó: Facebook/Pataki Csaba
Az új határátkelő megnyitásától azt is várják, hogy csökkentse a már működő román–ukrán határállomások forgalmát. Ez különösen fontos lehet Szatmár megye számára, amely Magyarországgal és Ukrajnával egyaránt határos, így közlekedési szempontból is összekötő szerepet tölthet be a térségben.
– fogalmazott a Szatmár Megyei Tanács elnöke.
A keddi helyszíni egyeztetés egyelőre nem jelenti azt, hogy közvetlenül küszöbön áll a határállomás megnyitása, de a két ország közötti megállapodás óta ez az első kézzelfogható, terepen végrehajtott lépés a Nagytarna–Kistarna átkelő létrehozása felé.
Az ukrán határt szögesdróttal védik a szökést megkísérlő hadköteles férfiakkal szemben
Fotó: Facebook/Pataki Csaba
Csütörtökön 12 óra 30 perckor megnyitják a közúti forgalom előtt a Máramarossziget közelében épült, Romániát Ukrajnával összekötő új Tisza-hidat és határátkelőt – közölte szerdán az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR). A beruházás részeként a közúti híd mellett megépítették a határátkelő működéséhez szükséges épületeket, vizsgálócsarnokokat és berendezéseket is.
Az átkelőt fokozatosan nyitják meg: csütörtöktől a személyszállításra szolgáló, legfeljebb 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömegű gépjárművek használhatják. A következő szakaszban a 3,5 tonnát meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű járművek, köztük az autóbuszok előtt is megnyitják a határátkelőt. Ennek időpontját a CNAIR egyelőre nem közölte. A tervek szerint 2027 decemberétől a gyalogosok is használhatják a hidat.
A máramarosszigeti beruházás részeként a közúti híd mellett megépítették a határátkelő működéséhez szükséges épületeket, vizsgálócsarnokokat és berendezéseket is
Fotó: CNAIR / Facebook

A Szatmár megyei Lázári és Mikola község között fekvő román–magyar–ukrán hármashatár környékén vettük számba, hogyan fest az országhatár, illetve milyen a Románia és Magyarország közötti schengeni határsáv.
Báró Nopcsa Ferenc a magyar paleontológia úttörője, a hátszegi törpedinoszauruszok felfedezője és leírója, kalandos élete során hírszerzéssel is foglalkozott, és Albánia önjelölt királya is volt.
Hiába reménykedtünk: jövőre sem indul újra a vonatközlekedés Kolozsvár és Nagyvárad között, még a jól álló Élesd–Várad szakaszon sem.
Több mint 1,1 millió lejt utal ki a kormány a december elsejei román nemzeti ünnep gyulafehérvári megünneplésére.
Nagy visszhangot váltott ki a magyarországi közéletben az ellenzéki pártok által „politikai foglyoknak”, a Tisza-kormány „üldözöttjeinek” tekintett volt kormányzati tisztségviselőkért Budapesten tartott újabb ima.
Nyolc év szünet után decemberben újraindítja romániai belföldi járatait a Wizz Air: a magyar fapados légitársaság heti tizenkét járattal köti össze Kolozsvárt Bukaresttel.
Bár Ilie Bolopjan akkori miniszterelnök májusban még meglehetősen derűlátóan úgy nyilatkozott, hogy az idei év végére az épülő radnóti hőerőmű már áramot fog táplálni a romániai energetikai rendszerbe, a jelek szerint ez mégsem történik meg.
Drasztikus lépéssel fenyeget a Máramaros megyei Kapnikbánya polgármestere arra az esetre, ha a nemrég kormányra került Szociáldemokrata Párt (PSD) által javasolt közigazgatási reform során összeolvasztanák a megyét a szomszédos megyékkel.
Szinte egyszerre kapta meg Hargita megye a Green Destinations Silver Award minősítést és az Európa Gasztronómiai Régiója 2027 címet. Dr. Horváth Alpár egyetemi oktatót kérdeztük.
Megvan a kivitelezője a kolozsvári Keleti park első, tízhektáros szakaszának, így többévnyi tervezés és kisajátítás után végre megkezdődhet a kincses város történetének egyik legnagyobb zöldövezeti beruházása.
2027-et a hegyaljai bor évének nyilvánították, és költségvetési forrásokat fognak elkülöníteni az őshonos termékek helyi és a nemzetközi piacon való népszerűsítésére.
szóljon hozzá!