
A román–ukrán határon, Szatmár megyében szögesdróttal megerősített határzár fogadta a látogatókat
Fotó: Facebook/Pataki Csaba
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé. Az átkelő két gyalogos és négy gépkocsisávval működne, és a tervek szerint naponta 8 és 20 óra között fogadná az utazókat. Csütörtökön megnyitják a közúti forgalom előtt a Máramarossziget közelében épült, Romániát Ukrajnával összekötő új Tisza-hidat és határátkelőt.
2026. október 07., 19:382026. október 07., 19:38
2026. október 07., 19:582026. október 07., 19:58
Újabb lépéssel került közelebb a megvalósításhoz a Szatmár megye és Kárpátalja között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelő. A két térség képviselői szerdán a helyszínen jelölték ki azt a pontot, ahol a romániai és az ukrajnai oldalról kiépített, illetve kiépítendő bekötőutak találkoznak majd.
A fejleményről Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke számolt be Facebook-oldalán. Mint írta, Ukrajnában Miroslav Biletskyi kárpátaljai kormányzóval és az illetékes szakhatóságok képviselőivel közösen határozták meg az utak találkozási pontját.
– fogalmazott Pataki Csaba. Hozzátette, ezzel megkezdődött a korábban Bukovelben, a Carpathian 8 találkozón létrejött megállapodás gyakorlati megvalósítása.
Csoportkép a határsávon: itt fog áthaladni a két országot összekötő út
Fotó: Facebook/Pataki Csaba
Az eddigi tervek szerint az új határátkelő naponta 8 és 20 óra között tartana nyitva. Két sávot alakítanának ki a gyalogosok, négyet pedig a személygépkocsik számára. A román és az ukrán fél ugyanakkor azt is kezdeményezi, hogy az átkelőt autóbuszok is használhassák.
A beruházás előkészítésének egyik fontos feltétele a megfelelő közúti kapcsolat kialakítása. A Szatmár megyei önkormányzat közlése szerint a romániai fél már teljesítette a rá háruló feladatot: korszerűsítette a határ felé vezető utat. A műszaki előkészítés ugyanakkor folytatódik, hogy az átkelőt minél hamarabb meg lehessen nyitni.
A szatmári és a kárpátaljai vezetők helyszíni terepszemléje
Fotó: Facebook/Pataki Csaba
A tervek szerint javíthatja a határ két oldalán fekvő települések közötti kapcsolatokat, ösztönözheti a gazdasági együttműködést, és új lehetőségeket teremthet a helyi vállalkozások számára.
Pataki Csaba és Miroslav Biletskyi találkozója a határon
Fotó: Facebook/Pataki Csaba
Az új határátkelő megnyitásától azt is várják, hogy csökkentse a már működő román–ukrán határállomások forgalmát. Ez különösen fontos lehet Szatmár megye számára, amely Magyarországgal és Ukrajnával egyaránt határos, így közlekedési szempontból is összekötő szerepet tölthet be a térségben.
– fogalmazott a Szatmár Megyei Tanács elnöke.
A keddi helyszíni egyeztetés egyelőre nem jelenti azt, hogy közvetlenül küszöbön áll a határállomás megnyitása, de a két ország közötti megállapodás óta ez az első kézzelfogható, terepen végrehajtott lépés a Nagytarna–Kistarna átkelő létrehozása felé.
Az ukrán határt szögesdróttal védik a szökést megkísérlő hadköteles férfiakkal szemben
Fotó: Facebook/Pataki Csaba
Csütörtökön 12 óra 30 perckor megnyitják a közúti forgalom előtt a Máramarossziget közelében épült, Romániát Ukrajnával összekötő új Tisza-hidat és határátkelőt – közölte szerdán az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR). A beruházás részeként a közúti híd mellett megépítették a határátkelő működéséhez szükséges épületeket, vizsgálócsarnokokat és berendezéseket is.
Az átkelőt fokozatosan nyitják meg: csütörtöktől a személyszállításra szolgáló, legfeljebb 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömegű gépjárművek használhatják. A következő szakaszban a 3,5 tonnát meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű járművek, köztük az autóbuszok előtt is megnyitják a határátkelőt. Ennek időpontját a CNAIR egyelőre nem közölte. A tervek szerint 2027 decemberétől a gyalogosok is használhatják a hidat.
A máramarosszigeti beruházás részeként a közúti híd mellett megépítették a határátkelő működéséhez szükséges épületeket, vizsgálócsarnokokat és berendezéseket is
Fotó: CNAIR / Facebook

A Szatmár megyei Lázári és Mikola község között fekvő román–magyar–ukrán hármashatár környékén vettük számba, hogyan fest az országhatár, illetve milyen a Románia és Magyarország közötti schengeni határsáv.
Két férfi életét vesztette, egy nő pedig megsérült egy súlyos közlekedési balesetben az Arad megyei Miske településen. A személygépkocsi egy fának csapódott, a sofőrről pedig kiderült, hogy nem rendelkezett vezetői engedéllyel.
Vasárnap Kolozsvár több benzinkútján is 8,99 lejért lehetett vásárolni egy liter benzint. A vizsgált nagyvárosok közül a kincses városban csökkent először 9 lej alá a benzin ára.
Súlyos veszélybe került a történelmi Máramarost Erdély többi részével összekötő, festői tájakon áthaladó vasútvonal jövője. A 118 kilométer hosszú, több mint tíz viadukton átvezető vasúti szakasz forgalmát a hidak állapota miatt függesztik fel.
Idős adatközlők, népzenészek megsegítésére szervez jótékonysági eseményt Kolozsváron az Erdélyi Hagyományok Háza, a Kolozsvári Népzene- és Néptánctalálkozó és az Ördögtérgye Néptáncegyüttes.
Hatalmas mennyiségű háztartási hulladékot sodort a megáradt Lápos folyó a Máramaros megyei Katalin felújított hídjához, ahol a felgyülemlett szemét egy ideiglenes tartószerkezetet és egy szennyvízvezetéket is megrongált.
Miközben a romániai törvényhozók politikai alapon pepecselnek, az erdélyi sofőrök önként alkalmazták a Kolozsvár melletti gyorsforgalmi úton történt balesetkor a Nyugaton és Magyarországon is jó ideje érvényben lévő előírást mentőfolyosó kialakításáról.
Medvebocs ment első „óvodásként” a háromszéki, épülő tanintézetbe, a Sepsiszentgyörgy melletti Szépmezőn épülő óvodába.
Hamis bírságokkal fenyegető üzenetek, mesés nyereséget ígérő befektetések, bankkártyaadatokat megszerző internetes csalók – egyre kifinomultabb módszerekkel próbálják megkárosítani áldozataikat a bűnözők. A rendőrség tájékoztató képzést tart.
A rendezett közterek, a fenntartható településfejlesztés és a helyi közösség összefogása hozta meg az elismerést Csíkszentmártonnak, amely a Virágos Magyarország verseny egyik határon túli fődíjasa lett. Potyó Judit polgármester nyilatkzott a Krónikának.
Mesterséges intelligenciával (MI) készült videók százezres reakciókat gyűjtenek a közösségi oldalakon, a felvételek idilliként mutatják be a kommunizmus éveit.
szóljon hozzá!