
Túlzott óvatosság. Előfordulhat, hogy ha épp nincs ügyeletes aneszteziológus, a nőgyógyász nem vállalja a szülés lebonyolítását
Fotó: Veres Nándor
A Román Orvosi Kamara úgy véli, hogy a jelenlegi műhibakezelési rendszer nem hatékony, és nem nyújt valós védelmet az orvosok számára. A műhiba ellen védő, amúgy kötelező biztosítás számos mentességi záradékot tartalmaz, így nem terjed ki a sérelemdíjra, és több más helyzetet is kizár a kártérítésből. Opris Zsolt, a kamara Kovászna megyei elnöke lapunknak elmondta, a jelenlegi műhiba-biztosítási rendszer a betegeket sem védi hatékonyan, nehezen jutnak hozzá kártérítéshez.
2022. november 29., 13:572022. november 29., 13:57
Nyilvánosvita-sorozatot kezdeményezett a Román Orvosi Kamara a műhiba ellen védő kötelező biztosítások rendszeréről, mivel úgy érzik, az nem nyújt megfelelő védelmet számukra orvosi műhiba esetén.
Legutóbb Marosvásárhelyen zajlott egyeztetés, de volt már Bukarestben és Temesváron is, jövő év elején pedig Kolozsváron, Jászvásáron és Craiován folytatódnak a találkozók, amelyeken részt vesznek az orvosok, valamint a betegek, illetve civil szervezetek és a szakszervezetek képviselői.
„Az orvosok alacsony biztosítási díjat fizetnek, de műhiba esetén az orvost nem igazán védi ez a biztosítás” – állapítja meg az orvosi kamara közleményében Daniel Coriu orvosprofesszor, a szakmai testület elnöke.
Javasolják, hogy a biztosítási szerződésekbe kerüljön be egy záradék, amely szerint a biztosítókat is bevonják az orvosok ellen indított polgári jogi felelősségre vonási perekbe.
„Romániában műhiba esetén az orvos gyakran egyedül találja magát a bíróságon. Bár a nemzetközi szervezetek – például az Egészségügyi Világszervezet (WHO) – rámutatnak, hogy elsősorban a rendszerhibák – korlátozott emberi erőforrás, elégtelen felszerelés, nem megfelelő betegutak, az egyértelmű orvosi protokollok hiánya – az orvosi műhibák előfordulásának okai. Míg más országokban, például Franciaországban a kórház, a biztosítók és az egészségügyi rendszer egésze felelősséget vállal és beavatkozik, addig Romániában az orvos magára van utalva.
– irányította rá a figyelmet orvosprofesszor.
A kamara tagjai szerint a műhiba-biztosításnak hasonlónak kellene lennie a gépjármű-felelősségbiztosítási kötvényhez, hogy a biztosítónak a polgári bíróság előtt kötelezően az orvos mellett kelljen állnia, és a biztosításnak valóban fedeznie kellene a kockázatot műhiba esetén.
A legtöbb résztvevő úgy véli, hogy egy ilyen változás valószínűleg magasabb biztosítási díjakat fog eredményezni a műhiba-biztosítások esetében, de az orvosok számára előnyösebb, ha többet fizetnek egy olyan kötvényért, amely valóban védelmet nyújt, mintha kevesebbet fizetnek, de nem igazán részesülnek semmilyen védelemben.
„A jelenlegi kötelező műhiba-biztosítás egyik felet sem védi hatékonyan” – jelentette ki a Krónika megkeresésére Opris Zsolt, az orvosi kamara Kovászna megyei szervezetének elnöke. Rámutatott: a kizáró jellegű záradékok miatt az orvos gyakran magára marad, másrészt a beteg vagy a hozzátartozói nehezen jutnak hozzá egy összegesíthető morális kártérítéshez.
Bizonytalanság. Megfelelő biztosítás híján az orvosok védekező állásba helyezkednek
Fotó: Pinti Attila
A kötvényben olyan kizáró okok szerepelnek, amelyek gyakorlatilag lehetetlenné teszik, hogy a biztosítótól bárki kártérítést kapjon. Idén a biztosítótársaságok országszerte mindössze pár ezer eurót fizettek ki a műhibák miatt, holott nagy összegű kártérítések voltak megítélve és kifizetve, de ezeket nem a biztosító fedezte.
A világon sehol nem így történik, ha felmerül a műhiba gyanúja, megtörténik a kivizsgálás, ha indokolt, elindul a büntetőeljárás, ám ha nem, a sértett polgári perben kér kártérítést, taglalta a kamara elnöke. Nálunk viszont az esetek 90 százalékában nem azért tesznek bűnvádi feljelentést, mert az indokolt, hanem mert ez a legegyszerűbb útja a kártérítés megítéltetésének.
„Mindez oda vezet, hogy az orvosok túlzásba viszik a védekező orvoslást, szakzsargonnal excesszív defenzív medicinát gyakorolnak, és egyre inkább efelé tolódik el az orvoslás. Rengeteg elrettentő példát látunk, évekig tartó pereskedéseket, még ha az orvos nem is vétett, találhatnak valami hibát, hogy például nem tartotta be a protokollt, és ez súlyos következményekkel járhat, akár börtönbüntetést is kockáztat” – fejtette ki Opris Zsolt.
Előfordulhat, hogy ha épp nincs ügyeletes aneszteziológus, a nőgyógyász nem vállalja a szülés lebonyolítását, tartva az utólagos felelősségre vonástól, vagyis ha minden körülmény nem adott, az orvos visszakozik.
Opris Zsolt elmondta, azt is szeretnék, ha egy független testület állapítaná meg, történt-e műhiba – jelenleg a kivizsgálást a közegészségügyi igazgatóságok mellett működő bizottság végzi, a döntő szakvéleményezést a törvényszéki orvos mondja ki.
Abban bíznak, hogy a változások után a romániai egészségügyi rendszer jobban igazodik a nemzetközi gyakorlathoz, a betegek és az orvosok is elégedettebbek lesznek.
Ha minden a várakozások szerint halad, hamarosan elkezdődhet a marosvásárhelyi körgyűrű egyik fontos szakaszának építése – adta hírül Horațiu Cosma, a közlekedési minisztérium államtitkára.
Augusztus elsejétől Aradon lesz a legolcsóbb az országban a tömegközlekedés: a villamosokra és autóbuszokra érvényes napijegy 1 lejbe kerül majd.
Hét pontban rögzítette a Fidesz választási vereségében közrejátszó okokat Fodor Gábor liberális politikus a Krónikának, rámutatva arra is, hogyan „ásta meg magának a gödröt” a volt kormánypárt.
Januártól megszűnik az aradi székhelyű Nyugati Jelen című regionális hetilap Böszörményi Zoltán, az újság tulajdonosa szerint. A kiadó a múlt héten pénteken Tusványoson jelentette be, hogy nem tudja tovább fenntartani az öt megyében terjesztett lapot.
Nyolc házkutatást tartottak kedden több Maros megyei településen annak az öt személynek az ingatlanjaiban, akiket azzal gyanúsítanak, hogy nagy mennyiségű halat fogtak ki jogtalanul egy mezőségi magántóból.
Csütörtöktől nyugat felől egy fokozatosan erősödő hőhullám éri el Romániát, amely várhatóan augusztus 3–6. között tetőzik – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Jól haladnak az Nagyszebent Nagylakkal összekötő A1-es jelzésű dél-erdélyi autópálya még hiányzó, alagutakat is magában foglaló szakaszának építésével – tudatta szerdán a temesvári regionális út- és hídkarbántáró igazgatóság (DRDP).
Július 25. és 27. között kisebb szeizmikus rezgéseket észleltek a parajdi sóbánya környékén, ami egyidejűleg a Korond-patak sótartalmának emelkedésével járt – közölte az Országos Sóipari Társaság (Salrom).
Megnyitná a látogatók előtt Erdély egyik leglátványosabb barlangját, a Humpleu-barlangot (más néven Firei-völgyi Nagy-barlang) a Kolozs megyei önkormányzat – írta kedden a Monitorulcj.ro hírportál.
Rémálommá vált egy Szatmár megyei diákcsoport franciaországi kirándulása: a Nizzában nyaraló tanulók személyi okmányok, pénz és poggyász nélkül maradtak, miután ismeretlenek feltörték az autóbuszukat.
szóljon hozzá!