Egy friss felmérés szerint szerint a városi idősek – 65 év felettiek – több mint fele magányosnak érzi magát, és negyedüknek szinte egyáltalán nincs társadalmi kapcsolata
Fotó: Freepik.com
A romániai városokban élő idősek több mint fele magányosnak érzi magát: minden negyedik ember csak egyvalakivel beszél havonta. Az idősekkel foglalkozó városi szociális intézmények nem kapnak elég támogatást, nagyon bürokratikusan működnek, így az e területen dolgozók közül sokan külföldön keresnek munkát.
2025. november 21., 08:012025. november 21., 08:01
Egy friss tanulmány szerint Romániában a városi idősek – 65 év felettiek – több mint fele magányosnak érzi magát, és negyedüknek szinte egyáltalán nincs társadalmi kapcsolata – számolt be a kutatásról a Digi24.ro hírportál. A Never Alone – Friends of the Elderly Association (Soha nem vagyunk egyedül – Idős Emberek Baráti Köreinek Szövetsége) által végzett tanulmányból kiderült, hogy
Az elszigeteltséget egészségügyi problémák is súlyosbítják: 5 idős ember közül egy súlyos egészségügyi problémákkal küzd, és a válaszadók harmada azt állítja, hogy szinte semmilyen segítséget nem kap a környezetétől. A tanulmány szerint nagyon sok, majdnem 300 ezer városi idős ember tölti egyedül az ünnepeket. A megkérdezettek számára nagyon fontosak a családi kötelékek, a gyermekek jelentik az érzelmi támogatás fő forrását, de 29%-uknak a gyermekei nincsenek a közelben, mert más városban vagy más országban élnek, 8%-uknak pedig egyáltalán nincsenek gyermekei.
különösen a WhatsAppot (86%), a Facebookot (78%) és a YouTube-ot (63%).
Az elmagányosodás ellensúlyozásaként sokan használják a digitális eszközöket kapcsolattartásra
Fotó: Freepik.com
Az adatok azt mutatják, hogy azok, akik ezeket a platformokat használják, egészségesebbnek érzik magukat, ugyanakkor kevésbé magányosnak. Az idősek közel 60%-a azt állítja, hogy nyitott a társasági életet kínáló programokban való részvételre. Iuliana Loredana Cristea, a bukaresti önkormányzati szociális segélyezési intézmény (DGASMB) koordinációs igazgatója szerint a szociális segítségnyújtás alulfinanszírozott, ezért a szociális segítségnyújtási intézmények országszerte személyzethiánnyal küzdenek.
Nőtt Romániában azoknak a száma, akik magányosnak érzik magukat, nincs, akihez fordulniuk, ha gondjuk van – derült ki egy friss felmérésből. Az elmagányosodás lelki következményeiről, hátteréről Román Mónika kolozsvári pszichológust kérdeztük.
„Úgy gondolom, hogy ez a hatóságok érdeklődésével is összefügg. Ami minket illet, a szociális segítségnyújtásban az alulfinanszírozáson kívül – mivel a legkevesebb pénz a szociális segítségnyújtásra jut, mi vagyunk a rendszer „Hamupipőkéje” – a személyzethiány is akadályt jelent. Senki sem akar szociális munkás lenni és 2600 lej nettó fizetésért dolgozni. Ennyit kap egy kezdő. Ugyanez vonatkozik a gondozókra is – ezért az emberek külföldön keresnek hasonló jellegű munkát” – mutatott rá Cristea. Hozzátette,
Ilona Mândru, a Munkaügyi Minisztérium tanácsadója szerint a személyzethiány kérdését minisztériumi szinten is megvitatják. „Nagyon felháborít ez az akut személyzethiány. A szociális munkások a legfontosabb szereplők a szociális szolgáltatásokról szóló vitában” – mondta. A tanulmányt augusztus 12. és szeptember 9. között végezték telefonos interjúk segítségével, 500 főből álló mintán, 65 év feletti, városi területeken élő nők és férfiak bevonásával. A tanulmány eredményei itt tekinthetőek meg.
A kutatás szerint minden ötödik idős ember súlyos egészségügyi problémákkal küzd, és a válaszadók harmada azt állítja, hogy szinte semmilyen segítséget nem kap a környezetétől
Fotó: Freepik.com
Számos jel utal arra, hogy egyre több ember érzi magát magányosnak a romániai társadalomban is:
Román Mónika kolozsvári pszichológus korábban a Krónika megkeresésére elmondta, a generációk egyre inkább elszakadnak egymástól és ez nem csak Romániára érvényes – világszerte egyre inkább érzékelhető az elmagányosodás, elszigeteltség jelensége.
hanem esetleg csak futó párkapcsolatban” – mondta a szakember. Kifejtette,
A pszichológust annak kapcsán is kérdeztük, hogy manapság sok magányos idős ember válik az egyre gyakoribb csalások áldozatává.
„Ha rendszeresen látogatjuk az időseket, odafigyelünk arra, mi történik velük, az mindenképpen jó – akkor is, ha a csalóktól akarjuk megvédeni, de a mindennapi érzelmi jóllétük szempontjából is” – fejtette ki a pszichológus. Hozzátette, főként arra kell felhívni az idősebbek figyelmét, hogy senki ismeretlennek pénzt ne adjanak oda, ez az első lépés. De a kulcsszó itt is az, hogy ajánlatos kisközösségekbe beágyazódni, hiszen az ember így védett lehet minden lelki sérülés ellen.
Az idősgondozás pozitív hozadékairól, az öregekre való odafigyelésről, a kihívásokról Ferencz Emese szociális munkás, a Kolozsvár-Belvárosi Unitárius Egyházközség szociális koordinátora, az Erdélyi Mária Rádió műsorvezető- szerkesztője lapcsoportunknak arról beszélt, hogy miért fontos odafigyelni az idősekre. Ferencz Emese november elején a Kincses Város Kiválósága-elismerésben részesült.
Megkeresésünkre korűábban úgy fogalmazott,
„Az egyedüllét és a magány, a kettő nem ugyanaz. Az egyedüllét azt jelenti, hogy fizikailag egyedül vagyunk, nincsenek körülöttünk emberek. Ugyanakkor érzelmi szinten nem élünk meg semmiféle hiányt, békességben vagyunk önmagunkkal. Vannak jól működő, mély emberi kapcsolataink, de néha önként választjuk az egyedüllétet, hogy feltöltődhessünk, szembenézhessünk önmagunkkal. Ezzel szemben a magányos ember nem csupán fizikailag van egyedül akár hosszú időn át, hanem lelkileg is egyedül érzi magát, elhagyatottságot, szomorúságot, fájdalmat és szorongást élhet át” – mutatott rá a szakember. Arról is beszélt, hogy ha a fiatalok azt látják, hogy a felnőttek megbecsülik, tisztelik az idős embert, ők is szeretni és tisztelni fogják.
Szívbemarkoló látni és tapasztalni, hogy hányan vannak ma is olyan idősek, akiknek nincs emberük. Akiknek egy mosoly, egy kézfogás, egy vállveregetés vagy egy beszélgetés az életben maradást jelentené. Az időseknek szeretetre, törődésre és főként jelenlétre van szükségük” – mondta Ferencz Emese. Mint mondta, ha a személyes támogató jelenlétet évek óta nem kapják meg az idősek a környezetüktől, bezárkózó, depressziós, az otthonuk magányában eltávozó öregekké válnak. „Régen nem hallottunk annyi idősek körében elkövetett öngyilkosságot, mint manapság. Ez azt is jelzi, hogy baj van” – hívta fel a figyelmet a szakember.
Társadalmi méretű problémát jelent az időskori elmagányosodás. Daray Attilával, a Dorcas Aid szervezet vezetőjével az elmagányosodás lehetséges okairól, a kisközösségek megtartó erejéről és az Erdélyben is sikeres idősprogramokról beszélgettünk.
Egyre több a magányos idős ember Erdély-szerte is, sokan szenvednek, sőt, távoznak ebből a világból úgy, hogy nincsen mellettük, aki egy jó szót szólna hozzájuk, vigasztalná őket, kedves lenne hozzájuk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Három hétre teljesen leáll a forgalom a temesvári nemzetközi repülőtéren: 2026. november 2. és 22. között egyetlen repülőgép sem szállhat fel és nem landolhat, mivel a repülőtér fel- és leszállópályáját felújítják.
Megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély, Erdély egyik legjelentősebb barokk műemléke. A felújításról, a kastély múltjáról és jövőjéről, valamint a Teleki család örökségéről gróf Teleki Kálmánnal beszélgettünk.
Nem csak a medvék, de rókák is egyre sűrűbben bukkannak fel Brassóban, ahonnan a hatóságok elkezdték elszállítani a rókákat. Az állatok hozzászoktak a város zajához, és már sem a forgalom, sem a dudálás nem riasztotta el őket.
Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.
Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!