
Egy friss felmérés szerint szerint a városi idősek – 65 év felettiek – több mint fele magányosnak érzi magát, és negyedüknek szinte egyáltalán nincs társadalmi kapcsolata
Fotó: Freepik.com
A romániai városokban élő idősek több mint fele magányosnak érzi magát: minden negyedik ember csak egyvalakivel beszél havonta. Az idősekkel foglalkozó városi szociális intézmények nem kapnak elég támogatást, nagyon bürokratikusan működnek, így az e területen dolgozók közül sokan külföldön keresnek munkát.
2025. november 21., 08:012025. november 21., 08:01
Egy friss tanulmány szerint Romániában a városi idősek – 65 év felettiek – több mint fele magányosnak érzi magát, és negyedüknek szinte egyáltalán nincs társadalmi kapcsolata – számolt be a kutatásról a Digi24.ro hírportál. A Never Alone – Friends of the Elderly Association (Soha nem vagyunk egyedül – Idős Emberek Baráti Köreinek Szövetsége) által végzett tanulmányból kiderült, hogy
Az elszigeteltséget egészségügyi problémák is súlyosbítják: 5 idős ember közül egy súlyos egészségügyi problémákkal küzd, és a válaszadók harmada azt állítja, hogy szinte semmilyen segítséget nem kap a környezetétől. A tanulmány szerint nagyon sok, majdnem 300 ezer városi idős ember tölti egyedül az ünnepeket. A megkérdezettek számára nagyon fontosak a családi kötelékek, a gyermekek jelentik az érzelmi támogatás fő forrását, de 29%-uknak a gyermekei nincsenek a közelben, mert más városban vagy más országban élnek, 8%-uknak pedig egyáltalán nincsenek gyermekei.
különösen a WhatsAppot (86%), a Facebookot (78%) és a YouTube-ot (63%).
Az elmagányosodás ellensúlyozásaként sokan használják a digitális eszközöket kapcsolattartásra
Fotó: Freepik.com
Az adatok azt mutatják, hogy azok, akik ezeket a platformokat használják, egészségesebbnek érzik magukat, ugyanakkor kevésbé magányosnak. Az idősek közel 60%-a azt állítja, hogy nyitott a társasági életet kínáló programokban való részvételre. Iuliana Loredana Cristea, a bukaresti önkormányzati szociális segélyezési intézmény (DGASMB) koordinációs igazgatója szerint a szociális segítségnyújtás alulfinanszírozott, ezért a szociális segítségnyújtási intézmények országszerte személyzethiánnyal küzdenek.

Nőtt Romániában azoknak a száma, akik magányosnak érzik magukat, nincs, akihez fordulniuk, ha gondjuk van – derült ki egy friss felmérésből. Az elmagányosodás lelki következményeiről, hátteréről Román Mónika kolozsvári pszichológust kérdeztük.
„Úgy gondolom, hogy ez a hatóságok érdeklődésével is összefügg. Ami minket illet, a szociális segítségnyújtásban az alulfinanszírozáson kívül – mivel a legkevesebb pénz a szociális segítségnyújtásra jut, mi vagyunk a rendszer „Hamupipőkéje” – a személyzethiány is akadályt jelent. Senki sem akar szociális munkás lenni és 2600 lej nettó fizetésért dolgozni. Ennyit kap egy kezdő. Ugyanez vonatkozik a gondozókra is – ezért az emberek külföldön keresnek hasonló jellegű munkát” – mutatott rá Cristea. Hozzátette,
Ilona Mândru, a Munkaügyi Minisztérium tanácsadója szerint a személyzethiány kérdését minisztériumi szinten is megvitatják. „Nagyon felháborít ez az akut személyzethiány. A szociális munkások a legfontosabb szereplők a szociális szolgáltatásokról szóló vitában” – mondta. A tanulmányt augusztus 12. és szeptember 9. között végezték telefonos interjúk segítségével, 500 főből álló mintán, 65 év feletti, városi területeken élő nők és férfiak bevonásával. A tanulmány eredményei itt tekinthetőek meg.
A kutatás szerint minden ötödik idős ember súlyos egészségügyi problémákkal küzd, és a válaszadók harmada azt állítja, hogy szinte semmilyen segítséget nem kap a környezetétől
Fotó: Freepik.com
Számos jel utal arra, hogy egyre több ember érzi magát magányosnak a romániai társadalomban is:
Román Mónika kolozsvári pszichológus korábban a Krónika megkeresésére elmondta, a generációk egyre inkább elszakadnak egymástól és ez nem csak Romániára érvényes – világszerte egyre inkább érzékelhető az elmagányosodás, elszigeteltség jelensége.
hanem esetleg csak futó párkapcsolatban” – mondta a szakember. Kifejtette,
A pszichológust annak kapcsán is kérdeztük, hogy manapság sok magányos idős ember válik az egyre gyakoribb csalások áldozatává.
„Ha rendszeresen látogatjuk az időseket, odafigyelünk arra, mi történik velük, az mindenképpen jó – akkor is, ha a csalóktól akarjuk megvédeni, de a mindennapi érzelmi jóllétük szempontjából is” – fejtette ki a pszichológus. Hozzátette, főként arra kell felhívni az idősebbek figyelmét, hogy senki ismeretlennek pénzt ne adjanak oda, ez az első lépés. De a kulcsszó itt is az, hogy ajánlatos kisközösségekbe beágyazódni, hiszen az ember így védett lehet minden lelki sérülés ellen.
Az idősgondozás pozitív hozadékairól, az öregekre való odafigyelésről, a kihívásokról Ferencz Emese szociális munkás, a Kolozsvár-Belvárosi Unitárius Egyházközség szociális koordinátora, az Erdélyi Mária Rádió műsorvezető- szerkesztője lapcsoportunknak arról beszélt, hogy miért fontos odafigyelni az idősekre. Ferencz Emese november elején a Kincses Város Kiválósága-elismerésben részesült.
Megkeresésünkre korűábban úgy fogalmazott,
„Az egyedüllét és a magány, a kettő nem ugyanaz. Az egyedüllét azt jelenti, hogy fizikailag egyedül vagyunk, nincsenek körülöttünk emberek. Ugyanakkor érzelmi szinten nem élünk meg semmiféle hiányt, békességben vagyunk önmagunkkal. Vannak jól működő, mély emberi kapcsolataink, de néha önként választjuk az egyedüllétet, hogy feltöltődhessünk, szembenézhessünk önmagunkkal. Ezzel szemben a magányos ember nem csupán fizikailag van egyedül akár hosszú időn át, hanem lelkileg is egyedül érzi magát, elhagyatottságot, szomorúságot, fájdalmat és szorongást élhet át” – mutatott rá a szakember. Arról is beszélt, hogy ha a fiatalok azt látják, hogy a felnőttek megbecsülik, tisztelik az idős embert, ők is szeretni és tisztelni fogják.
Szívbemarkoló látni és tapasztalni, hogy hányan vannak ma is olyan idősek, akiknek nincs emberük. Akiknek egy mosoly, egy kézfogás, egy vállveregetés vagy egy beszélgetés az életben maradást jelentené. Az időseknek szeretetre, törődésre és főként jelenlétre van szükségük” – mondta Ferencz Emese. Mint mondta, ha a személyes támogató jelenlétet évek óta nem kapják meg az idősek a környezetüktől, bezárkózó, depressziós, az otthonuk magányában eltávozó öregekké válnak. „Régen nem hallottunk annyi idősek körében elkövetett öngyilkosságot, mint manapság. Ez azt is jelzi, hogy baj van” – hívta fel a figyelmet a szakember.

Társadalmi méretű problémát jelent az időskori elmagányosodás. Daray Attilával, a Dorcas Aid szervezet vezetőjével az elmagányosodás lehetséges okairól, a kisközösségek megtartó erejéről és az Erdélyben is sikeres idősprogramokról beszélgettünk.

Egyre több a magányos idős ember Erdély-szerte is, sokan szenvednek, sőt, távoznak ebből a világból úgy, hogy nincsen mellettük, aki egy jó szót szólna hozzájuk, vigasztalná őket, kedves lenne hozzájuk.
Romgaz a következő napokban ténylegesen aláírja az Azomureș vegyipari kombinát átvételéről szóló szerződést, miután pénteken sikeresen lezárult az összes kötelező jóváhagyási eljárás.
Csaknem tíz év alatt 7000 gazda részesült támogatásban, 120 nagyberuházás valósult meg, élelmiszer-feldolgozók, raktárak, szállodák épültek az erdélyi gazdaságfejlesztési program keretében. Kozma Mónika, a Pro Economica Alapítvány igazgatóját kérdeztük.
Brassó az első város, amely csatlakozik a Lift az életért elnevezésű projekthez, amelynek célja, hogy a négyemeletes panelházakban is szereljenek be liftet, megkönnyítve ezáltal az ott lakók életét.
Országszerte az ilyenkor megszokottnak megfelelően alakul a hőmérséklet a következő két hétben; a hét elején és a jövő héten többfelé kialakulhatnak záporok, jelentősebb mennyiségű csapadékra azonban kevés az esély.
Nyilvános szócsata bontakozott ki Hargita Megye Tanácsának két vezetője, Borboly Csaba alelnök és Bíró Barna-Botond elnök között a több mint egy évtizede húzódó büntetőper lezárása után.
Dominic Fritz megtartja pártelnöki tisztségét a Mentsétek meg Romániát Szövetségben (USR), miután néhány héten belül elveszíti polgármesteri mandátumát Temesváron.
A Kovászna megyei Oltszemen található Mikó‑kastély átfogó restaurálási projekt révén teljesen megújult, és 2026 őszétől a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum külső egységeként, Székely Lovasmúzeum néven működik tovább.
A szilágynagyfalui közösség reményei szerint a megújult Bánffy-kastély jelentős turisztikai központja lesz a térségnek. A református egyház tulajdonában lévő műemlék épületet európai uniós forrásokból újították fel.
Vasárnap Szászfenesen felavatták a kolozsvári Erdélyi Történeti Múzeum új épületét, amely 145 millió lejes beruházással valósult meg. A Leányvárban felépült múzeum megnyitó ünnepségén részt vett Demeter András István ügyvivő kulturális miniszter is.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) közölte, a romániai magyar iskolák országos tanévnyitó ünnepségét szeptember 5-én, szombaton 11 órától tartják Gyulafehérváron az érseki székesegyházban.
szóljon hozzá!