
Egy friss felmérés szerint szerint a városi idősek – 65 év felettiek – több mint fele magányosnak érzi magát, és negyedüknek szinte egyáltalán nincs társadalmi kapcsolata
Fotó: Freepik.com
A romániai városokban élő idősek több mint fele magányosnak érzi magát: minden negyedik ember csak egyvalakivel beszél havonta. Az idősekkel foglalkozó városi szociális intézmények nem kapnak elég támogatást, nagyon bürokratikusan működnek, így az e területen dolgozók közül sokan külföldön keresnek munkát.
2025. november 21., 08:012025. november 21., 08:01
Egy friss tanulmány szerint Romániában a városi idősek – 65 év felettiek – több mint fele magányosnak érzi magát, és negyedüknek szinte egyáltalán nincs társadalmi kapcsolata – számolt be a kutatásról a Digi24.ro hírportál. A Never Alone – Friends of the Elderly Association (Soha nem vagyunk egyedül – Idős Emberek Baráti Köreinek Szövetsége) által végzett tanulmányból kiderült, hogy
Az elszigeteltséget egészségügyi problémák is súlyosbítják: 5 idős ember közül egy súlyos egészségügyi problémákkal küzd, és a válaszadók harmada azt állítja, hogy szinte semmilyen segítséget nem kap a környezetétől. A tanulmány szerint nagyon sok, majdnem 300 ezer városi idős ember tölti egyedül az ünnepeket. A megkérdezettek számára nagyon fontosak a családi kötelékek, a gyermekek jelentik az érzelmi támogatás fő forrását, de 29%-uknak a gyermekei nincsenek a közelben, mert más városban vagy más országban élnek, 8%-uknak pedig egyáltalán nincsenek gyermekei.
különösen a WhatsAppot (86%), a Facebookot (78%) és a YouTube-ot (63%).
Az elmagányosodás ellensúlyozásaként sokan használják a digitális eszközöket kapcsolattartásra
Fotó: Freepik.com
Az adatok azt mutatják, hogy azok, akik ezeket a platformokat használják, egészségesebbnek érzik magukat, ugyanakkor kevésbé magányosnak. Az idősek közel 60%-a azt állítja, hogy nyitott a társasági életet kínáló programokban való részvételre. Iuliana Loredana Cristea, a bukaresti önkormányzati szociális segélyezési intézmény (DGASMB) koordinációs igazgatója szerint a szociális segítségnyújtás alulfinanszírozott, ezért a szociális segítségnyújtási intézmények országszerte személyzethiánnyal küzdenek.

Nőtt Romániában azoknak a száma, akik magányosnak érzik magukat, nincs, akihez fordulniuk, ha gondjuk van – derült ki egy friss felmérésből. Az elmagányosodás lelki következményeiről, hátteréről Román Mónika kolozsvári pszichológust kérdeztük.
„Úgy gondolom, hogy ez a hatóságok érdeklődésével is összefügg. Ami minket illet, a szociális segítségnyújtásban az alulfinanszírozáson kívül – mivel a legkevesebb pénz a szociális segítségnyújtásra jut, mi vagyunk a rendszer „Hamupipőkéje” – a személyzethiány is akadályt jelent. Senki sem akar szociális munkás lenni és 2600 lej nettó fizetésért dolgozni. Ennyit kap egy kezdő. Ugyanez vonatkozik a gondozókra is – ezért az emberek külföldön keresnek hasonló jellegű munkát” – mutatott rá Cristea. Hozzátette,
Ilona Mândru, a Munkaügyi Minisztérium tanácsadója szerint a személyzethiány kérdését minisztériumi szinten is megvitatják. „Nagyon felháborít ez az akut személyzethiány. A szociális munkások a legfontosabb szereplők a szociális szolgáltatásokról szóló vitában” – mondta. A tanulmányt augusztus 12. és szeptember 9. között végezték telefonos interjúk segítségével, 500 főből álló mintán, 65 év feletti, városi területeken élő nők és férfiak bevonásával. A tanulmány eredményei itt tekinthetőek meg.
A kutatás szerint minden ötödik idős ember súlyos egészségügyi problémákkal küzd, és a válaszadók harmada azt állítja, hogy szinte semmilyen segítséget nem kap a környezetétől
Fotó: Freepik.com
Számos jel utal arra, hogy egyre több ember érzi magát magányosnak a romániai társadalomban is:
Román Mónika kolozsvári pszichológus korábban a Krónika megkeresésére elmondta, a generációk egyre inkább elszakadnak egymástól és ez nem csak Romániára érvényes – világszerte egyre inkább érzékelhető az elmagányosodás, elszigeteltség jelensége.
hanem esetleg csak futó párkapcsolatban” – mondta a szakember. Kifejtette,
A pszichológust annak kapcsán is kérdeztük, hogy manapság sok magányos idős ember válik az egyre gyakoribb csalások áldozatává.
„Ha rendszeresen látogatjuk az időseket, odafigyelünk arra, mi történik velük, az mindenképpen jó – akkor is, ha a csalóktól akarjuk megvédeni, de a mindennapi érzelmi jóllétük szempontjából is” – fejtette ki a pszichológus. Hozzátette, főként arra kell felhívni az idősebbek figyelmét, hogy senki ismeretlennek pénzt ne adjanak oda, ez az első lépés. De a kulcsszó itt is az, hogy ajánlatos kisközösségekbe beágyazódni, hiszen az ember így védett lehet minden lelki sérülés ellen.
Az idősgondozás pozitív hozadékairól, az öregekre való odafigyelésről, a kihívásokról Ferencz Emese szociális munkás, a Kolozsvár-Belvárosi Unitárius Egyházközség szociális koordinátora, az Erdélyi Mária Rádió műsorvezető- szerkesztője lapcsoportunknak arról beszélt, hogy miért fontos odafigyelni az idősekre. Ferencz Emese november elején a Kincses Város Kiválósága-elismerésben részesült.
Megkeresésünkre korűábban úgy fogalmazott,
„Az egyedüllét és a magány, a kettő nem ugyanaz. Az egyedüllét azt jelenti, hogy fizikailag egyedül vagyunk, nincsenek körülöttünk emberek. Ugyanakkor érzelmi szinten nem élünk meg semmiféle hiányt, békességben vagyunk önmagunkkal. Vannak jól működő, mély emberi kapcsolataink, de néha önként választjuk az egyedüllétet, hogy feltöltődhessünk, szembenézhessünk önmagunkkal. Ezzel szemben a magányos ember nem csupán fizikailag van egyedül akár hosszú időn át, hanem lelkileg is egyedül érzi magát, elhagyatottságot, szomorúságot, fájdalmat és szorongást élhet át” – mutatott rá a szakember. Arról is beszélt, hogy ha a fiatalok azt látják, hogy a felnőttek megbecsülik, tisztelik az idős embert, ők is szeretni és tisztelni fogják.
Szívbemarkoló látni és tapasztalni, hogy hányan vannak ma is olyan idősek, akiknek nincs emberük. Akiknek egy mosoly, egy kézfogás, egy vállveregetés vagy egy beszélgetés az életben maradást jelentené. Az időseknek szeretetre, törődésre és főként jelenlétre van szükségük” – mondta Ferencz Emese. Mint mondta, ha a személyes támogató jelenlétet évek óta nem kapják meg az idősek a környezetüktől, bezárkózó, depressziós, az otthonuk magányában eltávozó öregekké válnak. „Régen nem hallottunk annyi idősek körében elkövetett öngyilkosságot, mint manapság. Ez azt is jelzi, hogy baj van” – hívta fel a figyelmet a szakember.

Társadalmi méretű problémát jelent az időskori elmagányosodás. Daray Attilával, a Dorcas Aid szervezet vezetőjével az elmagányosodás lehetséges okairól, a kisközösségek megtartó erejéről és az Erdélyben is sikeres idősprogramokról beszélgettünk.

Egyre több a magányos idős ember Erdély-szerte is, sokan szenvednek, sőt, távoznak ebből a világból úgy, hogy nincsen mellettük, aki egy jó szót szólna hozzájuk, vigasztalná őket, kedves lenne hozzájuk.
Kolozsváron is fontolóra veszik a játéktermek betiltását, miután korábban több polgármester is jelezte, hogy bezáratja az általa vezetett településen működő ilyen létesítményeket.
Nyíltan felsorakozott a Demokratikus Koalíció (DK) mögé Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének egykori elnöke, aki egyetért Dobrev Klára ellenzéki alakulatával, hogy a határon túli magyaroknak nem kellene szavazniuk az anyaországi választáson.
A zaklatások és visszaélések megelőzését célzó intézkedéscsomagot javasol az USR kincses városi szervezete Biztonságos Kolozsvár néven. A kezdeményezés a szórakozóhelyeken és fesztiválokon tapasztalható kockázatok csökkentésére összpontosít.
A hegyimentők sikeresen kimentettek három ukrán állampolgárt, akik szombaton eltévedtek a Máramarosi-havasokban, több mint 1600 méteres magasságban – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a Máramaros megyei Salvamont.
Az építészeti és mérnöki szempontból is különlegesnek számító víztorony 130 évvel ezelőtt épült, és terveit a feltételezések szerint a neves építész, Ybl Miklós budapesti irodájában készítették.
Hargita megye tiszteletbeli nagykövete lett Borbás Marcsi. A televíziós szerkesztő és műsorvezető a 2027-es év népszerűsítésében segíti a székelyföldi megyét, amikor Európa Gasztronómiai Régiója lesz – közölte a Hargita Megyei Tanács sajtószolgálata.
A temesvári ítélőtábla jogerősen felmentette Nicolae Robut, a Béga-parti város korábbi polgármesterét a hivatali visszaélés vádja alól abban a korrupciós ügyben, amelyet kilenc évvel ezelőtt indított ellene az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA).
A Sebes-Körös szurdokvölgyében elénk táruló pazar látványhoz messze nem tudtak „felnőni” a Kolozsvár és a magyar határ között húzódó vasútvonal felújítását engedélyező hivatalnokok.
Az épített felelős kezelését nevezte prioritásnak Demeter András kulturális miniszter, miután pénteken ellátogatott Szilágycsehbe, ahol a hónap eljén összemlott a református templom tornya. Kiderült, temetőre bukkanhattak a ledőlt templomtorony alatt.
Nemzetközi csalás gyanúja miatt felmondja a kolozsvári körgyűrű második szakaszának kivitelezési szerződését a kincses város, miután a közbeszerzést elnyerő cégtársulás bosnyák tagja azt állítja, a beleegyezése nélkül tüntették fel a pályázatban.
szóljon hozzá!