„Csendes járványként” terjed az elmagányosodás a középkorúak és idősek körében

A tanulmányhoz a kutatók több mint 64 ezer, 50 és 90 év közötti ember magányossági szintjét mérték 29 országban, többségében Európában. A felmérés során egy olyan magányossági skálát használtak, amely azt vette figyelembe, az emberek milyen gyakran érezték úgy, hogy hiányzik a társaság, kirekesztettnek vagy szociálisan elszigeteltnek érezték magukat. A koronavírus-járvány előtt végzett felmérés azt mutatja, hogy az emberek minden országban hajlamosak arra, hogy az életkor előrehaladtával egyre magányosabbak legyenek, azonban az, hogy mennyire magányosak, attól függ, hol élnek.

de az elmagányosodáshoz vezető tényezők sorrendje országonként és korcsoportonként változik.

Míg a nyugati fejlett társadalmakban számos innovatív közösségi és civil program létezik a társas kapcsolatok erősítésére és a társadalmi elszigeteltség csökkentésére, nálunk ezek a kezdeményezések gyerekcipőben járnak, a szociális rendszer országos szinten nem ad megfelelő válaszokat a problémákra, a legtöbb helyen az idősebb korosztályt foglalkoztató programok civil kezdeményezésként működnek.

és olyanokat is elérhetnek, akik egyébként elszigetelődnének. Ezenkívül a közösségi kezdeményezések közvetlen, személyes kapcsolódásra épülnek, legnagyobb erősségük, hogy az emberi kapcsolatot helyezik középpontba.

A Maros, Kolozs, Szilágy, Bihar, Vaslui és Botoșani megyében időseket megszólító projekteket lebonyolító szervezet vezetője hozzátette,

„Az idősgondozás összetett feladat, a testi-lelki-szellemi egészség megőrzésére irányul. Programjainkkal igyekszünk megteremteni azt a kontextust, hogy az idősödő korosztály tagjai életüknek ebben a szakaszában méltóságteljes, önálló életet élhessenek, és amennyiben lehetséges, egészségi állapotuk megengedi, aktív életvitelt folytassanak. Ennek megvalósításához pedig elengedhetetlen egy támogató közösség” – fejtette ki a Dorcas Aid segély- és fejlesztési szervezet vezetője. Hozzátette,

míg a városon élő időseket arra próbálják biztatni, hogy csatlakozzanak a helyi rendezvényekhez, látogassanak el együtt színházba, múzeumba, maradjanak a társadalom aktív tagjai, addig a faluhelyen élő idősebb korosztály számára több specifikus programot szerveznek, továbbá projektjüknek van egy olyan része is, amely a falusi gazdálkodáshoz kapcsolódik.

Programjaikban körülbelül 100-150 személy vesz részt rendszeresen, akik közül sokan azt is vállalják, hogy önkéntesként segítenek rászoruló idős társaiknak a mindennapokban, bevásárolnak, segítenek eljutni az orvoshoz, kiváltják a recepteket, takarítanak vagy meleg ételt visznek, ha szükséges” – fejtette ki Daray Attila. Rámutatott, a Granny projekt keretében továbbá előadásokat tartanak különböző témákban, vagy kézműves tevékenységeket szerveznek, ezenkívül a helyi adottságokat figyelembe véve, kertészkedésre, gazdálkodásra is biztatják az idős korosztályt. Mint fogalmazott,

ezenkívül egy helyi vállalkozó segítségével fóliaházat is működtetnek, ahol időseket is foglalkoztatnak, munkájukért pedig bérezést kapnak. „Fontosak továbbá a közösségi klubok, szociális programok, amelyek lehetőséget nyújtanak a társas kapcsolatokra, közösségi élményekre, ugyanis a magány és elszigetelődés nagymértékben hozzájárul a szellemi-lelki megfáradtsághoz és reményvesztettséghez” – mondta a segélyszervezet vezetője.

– fejtette ki a segélyszervezet vezetője. Mint fogalmazott, míg korábban a többgenerációs háztartások természetes védőhálót jelentettek az idősebbek számára, ma az ilyen együttélések ritkák, ugyanis gyakori jelenség, hogy a munkahely, megélhetés miatt faluról városra költöznek a fiatalok, és a mindennapok hajszájában már csak ritkán látogatják az otthonmaradottakat.

a használhatatlanság érzése, az önértékelés csökkenése, és a társas kapcsolatok hiánya gyakran együtt vezetnek a magány és depresszió kialakulásához” – mondta a Dorcas Aid vezetője. Hangsúlyozta, ahhoz hogy csökkentsük az elmagányosodás mértékét, nemcsak rendszerszintű megoldásokra, hanem egyéni érzékenységre és közösségi összefogásra is szükség van. Elmondta, ha valaki a környezetében élő idős embereken észleli az elmagányosodás jeleit, érdemes felkeresni a településen működő civil szervezeteket, polgármesteri hivatalt, egyházat, és érdeklődni, milyen időseket foglalkoztató programok segíthetnek aktívak maradni öregkorban is.

korábban írtuk

Egyre magányosabbak az emberek, ragaszkodni kellene a kisközösségekhez

Nőtt Romániában azoknak a száma, akik magányosnak érzik magukat, nincs, akihez fordulniuk, ha gondjuk van – derült ki egy friss felmérésből. Az elmagányosodás lelki következményeiről, hátteréről Román Mónika kolozsvári pszichológust kérdeztük.