Kilátás Balla Géza szőlészetéből Ópálosra
Fotó: Makkay József
A Ménes-magyarádi borvidék népszerűsítését és turisztikai felfuttatását tűzte ki célul az Arad megyei önkormányzat. A vidék legismertebb borásza, Balla Géza üdvözli a kezdeményezést, de ragaszkodik hozzá, hogy a turisták megismerhessék a borvidék valódi történelmét.
2023. május 31., 19:332023. május 31., 19:33
2023. május 31., 19:492023. május 31., 19:49
Az Arad megyei tanács az elmúlt hétvégén, a Gyoroki-tó partján tartott rendezvényén jelentette be a Ménes-magyarádi borvidék turizmusa elnevezésű programját, amelynek keretében turisztikai központot avattak. A történelmi borvidékről – amelyet az elmúlt ezer évben magyar királyok és főurak futtattak fel és tettek híressé – az Arad megyei önkormányzat román, angol és német nyelvű honlapján szűkszavúan tettek közzé ismertetőt.
Az Arad megyei tanács gyoroki rendezvénye. A borászok abban reménykednek, hogy lesz folytatás
Fotó: Arad Megyei Tanács
Balla Géza, a ménesi borvidék Romániában és külföldön is legismertebb pincetulajdonosa és borásza a Krónikának elmondta: az Arad megyei önkormányzatnak a Bor útja nevű programja nem új keletű, a választások közeledtével időről időre előveszik. Az elmúlt három évtizedben mégsem sikerült előre lépni, ezért a jeles borász abban reménykedik, hogy ezúttal valóban összejön a sokat hangoztatott kezdeményezés.
Balla Géza 2004. óta tagja a Magyar Bor Akadémiának
Fotó: MTI
Az Arad-hegyaljai borász alapvető gondnak tartja, hogy ha nem akarják bemutatni a borvidék múltját, történelmét, akkor a történet elsikkad. „Amikor a ménesi borvidék múltjáról beszélnek, csak bizonyos dolgokat említenek meg, így számos történelmi adat elsikkad, fontos részletek nincsenek kiemelve.
– fogalmazott a Krónikának az ópálosi pincészet tulajdonosa, aki 2004. óta tagja a Magyar Bor Akadémiának, első határon túli magyar termelőként választotta tagjai közé a Pannon Bormíves Céh, 2018-ban pedig elnyerte a Magyar Bor Akadémia által gondozott Év Bortermelője Magyarországon címet.
A ménesi borvidék madártávlatból
Fotó: Makkay József
Balla Géza szerint a Bor útja nevű kezdeményezés csak akkor lesz működőképes, ha tartalommal töltik fel. Nem egyszerű útról van szó, ami a borospincék előtt vezet el, hanem egy kulturális intézményrendszerről, amelynek a borászatokon, a borospincéken kívül szerves részét képezik a múzeumok, kulturális és gasztronómiai rendezvények, fesztiválok, borkiállítások. A ménesi borász a magyarországi borvidéki rendezvényeket hozza fel pozitív példaként, ahol a helyi összefogás kulturális és turisztikai kavalkádot jelent, és ezek keretében mutatkoznak be sikeresen a helyi borászatok.
,,Az Arad megyei önkormányzat a történelmi borvidékhez tartozó ópálosi, gyoroki, kovászi és világosi önkormányzatokkal összefogva próbálja elindítani a kezdeményezését.
A pincészetekkel egyelőre szerződés, egyezség nem született, de remélhetőleg erre is sor kerül” – nyilatkozta portálunknak Balla Géza.
A Balla-pincészet telephelye Ópáloson
Fotó: Balla Géza
Az ópálosi borász a Krónikának kifejtette, hogy a borturizmus helyi úttörőjeként pincészetébe már évek óta érkeznek vendégek. A szőlészetben található, hatvan személy befogadására alkalmas panzió vendégei a környéken túrázhatnak is. Sokan felkeresik a ménesi Bohos-kastélyt – amely jelenleg Ioan Slavici Múzeumként működik –, a legtöbben azonban arra a kerekasztalra kíváncsiak, amelyen a legenda szerint az 1848-49-es szabadságharc fegyverletételét írták alá. Szintén a környéken látogatható a solymosi vár, a radnai kolostor és a világosi vár.
Hordókban érik a testes vörös bor Balla Géza ópálosi pincészetében
Fotó: Makkay József
Balla Géza elsősorban a belföldi turisták szempontjából tartja nagyon fontosnak a romániai borvidékek turizmusát, mert nagyon sokan a ménesi borvidéket sem ismerik. Ehhez azonban külső pénzügyi segítséget várnak, mert a borászok sem elegendő tőkével, sem idővel nem rendelkenek a nagyívű turisztikai programok felfuttatásához.
Nevezik a sziklaborok atyjának is, a külhoni magyar borászok közül elsőként megkapta a borszakma Kossuth-díját, az Év Bortermelője címet Magyarországon. Balla Géza Arad-hegyaljai borásszal forgatott interjút a Székelyhon TV stábja.
Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.
Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.
Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.
A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.
Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.
Újjáépítési terv kidolgozását kéri a bányakatasztrófa által sújtott Parajd és térsége számára a román kormánytól a korrupcióellenes megmozdulásokat szervező Declic közösség.
Családtag sérelmére elkövetett emberölés gyanúja miatt indult büntetőeljárás egy 40 éves Brassó megyei férfi ellen, aki halálra késelte élettársát.
Őrizetbe vette szerda este a korrupcióellenen ügyészség (DNA) temesvári ügyosztálya több fuvarmegosztó cég négy vezetőjét.
Egyre többen fordulnak a kézműves kenyerek és az otthoni sütés felé – akad, akinek ez csupán trend, másoknak viszont tudatos visszatérés a minőséghez. A kenyér világnapján Bíró Sárával, a kolozsvári Magam Pékműhely alapítójával beszélgettünk.
szóljon hozzá!