„Nem engedhetjük meg a terv utólagos módosítását, mivel az nem illene bele a Szatmárnémetit tehermentesíteni kívánó körgyűrű fejlesztési programjába. Továbbá azért is fontos az eredeti nyomvonal megtartása, mert román oldalon már megkezdődtek az előkészületek” – nyilatkozta az ügy kapcsán a Krónikának Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere. Mint hangsúlyozta, az út nem kerülhet át a Szamos déli oldalára, mert már folyamatban vannak a földterületek kisajátításáról szóló tárgyalások, a megvalósíthatósági és környezetvédelmi tervek pedig már el is készültek.
A megfelelő megoldást egy közös bizottság keresi, amely a közeljövőben ül össze. A két ország képviselői a tervezett M49-es gyorsforgalmi út terveit egyeztetik, amely a petei határátkelőnél lép Romániába, és a Szamos északi partjával párhuzamosan halad majd Máramaros megye felé. Az útszakasz 65 kilométer hosszú, a befektetés összértéke pedig 550 millió euró körüli.
Közel 300 millió euró közös fejlesztésekre
A határ menti kapcsolatok bővítéséről, közöttük a határon áthaladó járműforgalom közlekedési feltételeinek javításáról tárgyalt a Békés és az Arad megyei önkormányzati elnök pénteken Békéscsabán. Domokos László, a Békés Megyei Önkormányzat elnöke közölte: a mostani tárgyalások azt a célt szolgálták, hogy a határ menti együttműködéseket támogató rövidesen megnyíló uniós forrásokat minél hatékonyabban használják ki. Az elnök becslése szerint a 2007-ben kezdődött, a magyar–román határ menti megyéket érintő fejlesztési ciklusban összességében mintegy 275 millió euró áll majd a négy magyar és négy román megye közös programjainak rendelkezésére.
Nehézségek a Békést Araddal összekötő utak kapcsán
„Békés megye egyik kiemelt célja, hogy ismét út kösse össze a határ két oldalán elhelyezkedő településeket, így Dombegyházát és Iratost, Lőkösházát és Kürtöst, Eleket és Ottlakát, valamint a Gyula melletti Dénesmajort és Zerindet” – hangoztatta Domokos László. Ugyanakkor jelezte: bonyolítja az úthálózat-fejlesztési terveket, hogy magyar oldalon nem Békés megye, hanem az állam az úthálózat tulajdonosa, szemben Arad megyével, ahol a megyei önkormányzat tulajdonában állnak az utak. Így a tárgyalások és a majdani közös pályázat sikeréhez nemcsak a két megye egyetértése, hanem magyar oldalról az állami közútkezelő partnerségére is szükség lesz. Az elnök mindazonáltal hangsúlyozta, hogy a további tárgyalásokon erősíteni kívánják azokat a lehetséges együttműködési területeket, amelyek kizárólag a két megye kompetenciájába tartoznak.
Petru Nicolae Iotcu, az Arad Megyei Tanács elnöke is azt emelte ki: mindent el kívánnak követni annak érdekében, hogy a rövidesen megnyíló uniós forrásokat maximálisan kihasználják. A gazdasági és közlekedési kapcsolatok erősítése mellett a kórházak együttműködésében is lát lehetőséget. Iotcu mindazonáltal felhívta a figyelmet, hogy a projekteket szakértőknek, majd a két önkormányzat bizottságainak is át kell tekinteniük annak érdekében, hogy csak a valóban nyerésre számító tervek kerüljenek a döntéshozók elé.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Restaurálták, felavatják a marosvásárhelyi Teleki Téka Freskós termét, amelynek lenyűgöző, pasztell színvilágú falfestményeit egy szebeni mester készítette Teleki Sámuel megrendelésére a 19. század elején.
Rostás Szabolcs, a Krónika főszerkesztője vehette át az idén harmadszor odaítélt Kosztolányi-díjat a IV. Kárpát-medencei Magyar Médiatalálkozón Balatonalmádiban.
Romániában csak egy hivatalos himnusz van – mondta szombaton Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke annak kapcsán, hogy pénteken kiment az RMDSZ kongresszusának otthont adó teremből, amikor felcsendült a székely himnusz.
Felerősödő szélre figyelmeztető sárga, vagyis elsőfokú riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombaton az ország 22 megyéjére.
Orbán Viktor miniszterelnök, aki pénteken részt vett az RMDSZ 17. kongresszusán a Kolozs megyei Zsukiménesen, útban hazafelé még megállt ebédelni. És ha már itt járt, egy Romániában hagyományos ételt választott, a miccset.
A pénteki RMDSZ-kongresszus nem csupán Orbán Viktor magyar és Ilie Bolojan román miniszterelnök jelenléte miatt keltette fel a román sajtó és politikum érdeklődését, hanem azért is, mert annak kezdetén a magyar és a román himnusz után a székely himnuszt is lejátszották.
Átfogó képet rajzol a romániai magyar oktatás helyzetéről az a friss kutatás, amelyet Kolozsváron mutattak be. A szociológusok által végzett országos vizsgálat feltárta az erdélyi magyar iskolák infrastruktúrájának, nyelvhasználatának főbb tendenciáit.
Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ 17. kongresszusán elmondott politikai beszédében az elmúlt 35 évet „a közösségi reziliencia történetének” nevezte, és azt hangoztatta: az erdélyi magyarság nem csupán túlélő, hanem újjáépítő közösség.
„Az erdélyi magyarság az élő bizonyíték, hogy egy közösség addig él, amíg vannak, akik hisznek benne. És ha hiszünk benne, a győzelem sem marad el” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az RMDSZ kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
A posztkommunista időszakban az RMDSZ folyamatosan jelen volt a román politikában, az átmenet időszakában, a válságos időszakokban vagy az újjáépítés idején a magyar szervezet fontos szerepet játszott a közéletben – jelentette ki Ilie Bolojan.
Látogatottsági adatok