Változhat a nyomvonal

„Nem engedhetjük meg a terv utólagos módosítását, mivel az nem illene bele a Szatmárnémetit tehermentesíteni kívánó körgyűrű fejlesztési programjába. Továbbá azért is fontos az eredeti nyomvonal megtartása, mert román oldalon már megkezdődtek az előkészületek” – nyilatkozta az ügy kapcsán a Krónikának Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere. Mint hangsúlyozta, az út nem kerülhet át a Szamos déli oldalára, mert már folyamatban vannak a földterületek kisajátításáról szóló tárgyalások, a megvalósíthatósági és környezetvédelmi tervek pedig már el is készültek.

A megfelelő megoldást egy közös bizottság keresi, amely a közeljövőben ül össze. A két ország képviselői a tervezett M49-es gyorsforgalmi út terveit egyeztetik, amely a petei határátkelőnél lép Romániába, és a Szamos északi partjával párhuzamosan halad majd Máramaros megye felé. Az útszakasz 65 kilométer hosszú, a befektetés összértéke pedig 550 millió euró körüli.

Közel 300 millió euró közös fejlesztésekre

A határ menti kapcsolatok bővítéséről, közöttük a határon áthaladó járműforgalom közlekedési feltételeinek javításáról tárgyalt a Békés és az Arad megyei önkormányzati elnök pénteken Békéscsabán. Domokos László, a Békés Megyei Önkormányzat elnöke közölte: a mostani tárgyalások azt a célt szolgálták, hogy a határ menti együttműködéseket támogató rövidesen megnyíló uniós forrásokat minél hatékonyabban használják ki. Az elnök becslése szerint a 2007-ben kezdődött, a magyar–román határ menti megyéket érintő fejlesztési ciklusban összességében mintegy 275 millió euró áll majd a négy magyar és négy román megye közös programjainak rendelkezésére.

Nehézségek a Békést Araddal összekötő utak kapcsán

„Békés megye egyik kiemelt célja, hogy ismét út kösse össze a határ két oldalán elhelyezkedő településeket, így Dombegyházát és Iratost, Lőkösházát és Kürtöst, Eleket és Ottlakát, valamint a Gyula melletti Dénesmajort és Zerindet” – hangoztatta Domokos László. Ugyanakkor jelezte: bonyolítja az úthálózat-fejlesztési terveket, hogy magyar oldalon nem Békés megye, hanem az állam az úthálózat tulajdonosa, szemben Arad megyével, ahol a megyei önkormányzat tulajdonában állnak az utak. Így a tárgyalások és a majdani közös pályázat sikeréhez nemcsak a két megye egyetértése, hanem magyar oldalról az állami közútkezelő partnerségére is szükség lesz. Az elnök mindazonáltal hangsúlyozta, hogy a további tárgyalásokon erősíteni kívánják azokat a lehetséges együttműködési területeket, amelyek kizárólag a két megye kompetenciájába tartoznak.

Petru Nicolae Iotcu, az Arad Megyei Tanács elnöke is azt emelte ki: mindent el kívánnak követni annak érdekében, hogy a rövidesen megnyíló uniós forrásokat maximálisan kihasználják. A gazdasági és közlekedési kapcsolatok erősítése mellett a kórházak együttműködésében is lát lehetőséget. Iotcu mindazonáltal felhívta a figyelmet, hogy a projekteket szakértőknek, majd a két önkormányzat bizottságainak is át kell tekinteniük annak érdekében, hogy csak a valóban nyerésre számító tervek kerüljenek a döntéshozók elé.