Kedves Rita kifejtette: előfordul, hogy valaki napi tizenkét órát ül a gép előtt, amit viszont elsősorban munkára használ, illetve vannak átmenetileg intenzív időszakok, amikor az illető kénytelen többet dolgozni, ezzel együtt azonban az életének a többi aspektusa rendben van – ilyenkor nem beszélhetünk függőségről.

„Minél hamarabb kell ilyen esetben szakember segítségét kérni, mert apró lépésekkel le lehet küzdeni a függőséget” – hangsúlyozta Kedves Rita, aki azt is elmondta, a túlzott számítógép-használat általában tünet, a háttérben levő problémákra kell fényt deríteni és orvosolni.

Az elmúlt hat évben egyébként két ilyen esetben kérték a segítségüket, mindegyik alkalommal a hozzátartozók fordultak a szakemberekhez, a helyzet pedig már annyira aggasztó volt, hogy drasztikusan be kellett avatkozni. Az egyik székelyföldi beteg esetében annyira súlyos volt a függőség, hogy gyakorlatilag az egész életét kitöltötte a számítógép-használat, semmi egyéb nem érdekelte, az alapvető létfenntartásra sem gondolt, nem evett, és nem ivott.

Az Egészségügyi Világszervezet szerdán adta ki a betegségek nemzetközi besorolására vonatkozó 2018-as – a sorban a tizenegyedik éves – listájának vázlatát, amelyben első alkalommal szerepel a videójáték-függőség mint mentális, viselkedésbeli és idegrendszer-fejlődési rendellenesség. A WHO a kór három jellemzőjét emeli ki: eszerint

A szakmai szervezet szerint az ilyen viselkedés a családi, a szociális és a magánélet minőségének, valamint a szakmai teljesítmény jelentős romlásához vezet.

A videójáték-függőség rendkívül súlyos és visszafordíthatatlan következményekkel járhat: 2014-ben Kínában egy 27 éves nő életét vesztette, miután tíz órán keresztül megállás nélkül játszott, 2015-ben pedig Oroszországban egy 17 éves fiatal került kórházba, majd hunyt el, miután a megelőző 22 napban szinte folyamatosan a számítógép előtt ült, csak néha hagyta abba a tevékenységet, hogy aludjék és egyék – emlékeztetett az Agerpres hírügynökség.