Valós gond a drogfogyasztás

A közvélemény-kutatás készítői a kábítószer-fogyasztást három – társadalmi, családi, illetve egyéni – szinten vizsgálták. Mint az eredményeket ismertető tegnapi kolozsvári sajtótájékoztatón kiderült, az adatok sokkolóak. Egyik érv erre, hogy a megkérdezettek 50 százaléka mondta azt, hogy látott már kábítószer hatása alatt álló személyt azon a környéken, ahol él.

Szintén társadalmi vonatkozása a kérdésnek a tény, hogy ha a fiatalok tanáraiktól, a médiából vagy olvasmányaik során találkoznak a kábítószerrel, akkor nem fordul meg a fejükben, hogy azokat kipróbálják, ám ha az interneten vagy a barátaik révén hallanak a hallucinogén szerekről, akkor sokan mondják azt, hogy kipróbálják, sokan közülük pedig már ki is próbálták.

A család szerepe – mint megtudtuk – ennél is nagyobb abban, hogy a gyerek fog-e élni hasonló szerekkel. Ha ugyanis a diák családjában van már példa függőségre, akkor ő is nagyobb esélylyel fog kábítószerrel élni. „Nem a tájékoztatás a legfontosabb a megelőzésben, hanem a családból hozott példa” – vonták le következtetésként a felmérést kiértékelő szakemberek.

A megkérdezettek közül egyébként 7 százalék vallotta be a kérdőív kitöltése során, hogy fogyasztott már valamilyen tiltott kábítószert. A legtöbben marihuánát vagy hasist, illetve heroint fogyasztottak. A kábító hatású, növényi eredetű anyagok az „álomboltok” révén beszerezhető, a köznyelvben etnobotanikus készítményként emlegetett szert jelentenek. A fogyasztókénál jóval magasabb viszont azoknak az aránya, akik kipróbálnák.

Tiltott hallucinogén szert a megkérdezettek 10 százaléka kész kipróbálni, amennyiben erre lehetősége nyílik, a növényi származékok esetében pedig ez az arány még magasabb, eléri a 13 százalékot. „A környezet és a különleges élmények iránti vágy vezet legtöbbször ahhoz, hogy a fiatalok kipróbálják a drogokat” – fogalmazta meg Krecsák Katalin, a kolozsvári görög katolikus Caritas kábítószer-ellenes irodájának pszichológusa.

Kevesen fordulnak szakemberhez

Azon diákok közül egyébként, akik kipróbálták, alig hat százalékot ér el azoknak az aránya, akik úgy gondolják, hogy szakember segítségére van szükségük a leszokáshoz. Ám attól, hogy azt érzik, hogy függővé váltak, s abba kéne hagyniuk a káros tevékenységet, alig 9 százalékra rúg közülük azoknak az aránya, akik fordultak már szakemberhez a leszokás érdekében.

„A kábítószer-fogyasztás merénylet az emberi méltóság ellen, ami pedig az ember legértékesebb tulajdonsága” – vallja Nicolae Anuşcă, a Caritas Románia elnöke. Ezért is alapítottak 2006-ban Brassóban, Kolozsváron, Temesváron, valamint Jászvásáron drogprevenciós és tanácsadó irodákat a helyi és országos hatósággal együttműködve. Emellett a Caritas hasonló jellegű központokat működtet még Gyulafehérváron, Szatmárnémetiben, valamint Nagybányán. Itt a rászorulók szakemberekkel beszélgethetnek el, vagy különböző olyan tevékenységeken vehetnek részt, amelyek elvonják figyelmüket a kábítószerekről. Terápiával nem foglalkoznak, az erre szorulókat már tapasztalattal rendelkező intézményekhez irányítják.

On-line szolgáltatás

Ugyanakkor immár nemcsak a központok révén tudnak segíteni azokon a kábítószer-fogyasztókon, akik szakemberek segítségéért folyamodnának. A Dégi László-Csaba kolozsvári egyetemi tanár által tegnap bemutatott Indepenedence Zone program révén a www.independencezone.ro honlapon bárki – aki előzetesen elfogadja a szabályzatot – kitölthet egy függőségi kérdőívet. A válaszokat pedig nem egy számítógép generálja, hanem a projektbe bevont szakemberek körülbelül egy héten belül e-mailben válaszolnak. De nem diagnózist állapítanak meg, hanem ha valaki segítségre szorul, akkor megneveznek számára egy, a közelében élő szakembert, akihez fordulhat problémájával, s „offline” megbeszélhetik a teendőket.