Elhunyt 97 éves korában a kolozsvári holokauszttúlélő egyetemi tanár

Akkor elmondta, hogy tizenöt évesen hurcolták el, és tizenhat évesen tért vissza Kolozsvárra az édesanyjával, édesapja pedig 1945 januárjában halt meg Buchenwaldban, ő maga csak később tudta meg, hogy szív- és tüdőbetegség végzett édesapjával, nem sokkal a táborba érkezése után. „Sokáig nem tudtam beszélni a velünk történtekről” – fejtette ki Mureșan Judit.

Hozzátette, a hazatérés utáni időszak is rendkívül nehéz volt számukra. Úgy fogalmazott, nemcsak a holokauszt embertelensége okozta szenvedést volt nehéz elviselni, hanem annak a fájdalmát is, hogy sok családtagjuk, barátjuk, ismerősük és osztálytársuk odaveszett.

Amint a Szabadság hétfőn közölte, Mureșanné Kertész Judit Mirjám 1929-ben született Kolozsváron, zsidó családban.

• Édesapja, a homoródszentpáli születésű Kertész Izráel a Dermata bőrgyár könyvelője, később főkönyvelője volt,
• édesanyja, Fáni a Nagybánya melletti Zazáron született.
• A magyar anyanyelvű szülők gyermekeiket is magyar kultúrában nevelték.

Judit előbb a Principesa Ileana román gimnáziumba járt, majd miután a magyar hatóságok kitiltották a zsidó diákokat a keresztény iskolákból, az Antal Márk matematikus által alapított Kolozsvári Zsidó Gimnáziumban, a „Zsidlicben” tanult. Az iskolát 1944 márciusának végén, a német megszállás kezdetén bezárták.

A nyilas hatalomátvétel után édesapját elszakították tőlük, és csak sok évvel később derült ki, hogy Buchenwaldban halt meg. Juditot és édesanyját novemberben erőltetett menetben hajtották a nyugati határ felé, de egy emberséges magyar csendőrnek köszönhetően megmenekültek, és visszajutottak Budapestre, ahol a pesti gettóba zárták őket. Éheztek, de túlélték, és a felszabadulás után hazatértek kifosztott kolozsvári otthonukba.

korábban írtuk

Nemcsak megmenekült, meg is újult, és az Erdélyi Zsidó Múzeumnak ad otthont a pusztulásra ítélt műemlék

Befejeződtek a Máramaros megyei Szinérváralja patinás zsinagógájának felújítási munkálatai, ami mérföldkövet jelent a helyi zsidó emlékezet, a város kulturális örökségének védelmében – közölte az Asociația Maramureș Heritage egyesület.

„Baloldali beállítottsága abban nyilvánult meg, hogy a háború utáni új társadalom felépítésének ígéretében – miszerint senkit sem fognak származása vagy anyanyelve miatt megkülönböztetni vagy üldözni – olyasmit látott, ami összhangban állt saját törekvéseivel és reményeivel. Férjével együtt azonban egyre nagyobb csalódásokat kellett átélnie, valahányszor a valóság ennek az ígéretnek ellent mondott” – olvasható a nekrológban.

korábban írtuk

Ma is hatalmas felkiáltójel a holokauszt – Mureșan Judit túlélő a Krónikának az észak-erdélyi zsidók elhurcolásáról

Az észak-erdélyi zsidók elhurcolásának 80. évfordulóján, ma is emlékeztetni kell a társadalmat és az utókort a történelem egyik legsötétebb fejezetére, hiszen az izraeli-palesztin háború kontextusában terjedőben van az antiszemitizmus és a gyűlölet.

korábban írtuk

Rendhagyó családtörténetekbe is beavat a nagyváradi Zsidó Kulturális Napok

Nagyváradon másodszor rendezik meg szeptember 4. és 6. között a Zsidó Kulturális Napokat. A rendezvény kapcsán Rézműves Róberttel, a Nagyváradi Zsidó Hitközség kántorával és előimádkozójával beszélgettünk.