Böjte Csaba keményen üzent azoknak, akik elvitatják a piski emlékhelyre kapott támogatást

ugyanis a kolozsvári portál cikke (Böjte Csaba 200 milliója és fantomegyesületeknek megítélt támogatás: megnéztük, mire adott az NKA pénzt Erdélyben) egyértelműen összefüggésbe kívánja hozni a ferences szerzetest a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben elkövetett hűtlen kezeléssel gyanúsított Hankóval. Még a nyitókép is Böjte Csabát és az Orbán-kormány egykori – a Fidesz által „politikai fogolynak” tekintett – tárcavezetőjét ábrázolja Fejér László Ödön RMDSZ-es szenátor társaságában egy korábbi eseményen.

Amely magában foglalja

• az 1849. február 9-én Déva mellett, a Sztrigy folyó partján zajlott piski csata emlékművének helyreállítását,
• történelmi emlékpark kialakítását az egykori piski csárda és postahivatal restaurálásával.
• A véres ütközet áldozatainak emléket állító kőobeliszket 2025-ben avatták fel, idén februárban pedig felkerültek rá az eredeti szöveggel megegyező feliratok és egy Bem-dombormű is.

korábban írtuk

„Nem csak lelkeket, az árva köveket is meg kell menteni” – Böjte Csaba a magyar műemlékek védelméről beszélt a Krónikának

A Dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetőjeként árva, sanyarú sorsú gyerekek ezreit megmentő, életre nevelő szerzetes az épített és szellemi örökség elkötelezett ápolója is. Erről a tevékenységéről beszélt a Krónikának.

A Transtelex cikkére megannyi hozzászólás érkezett, amely bírálta, hogy Böjte Csaba jelentés magyar állami támogatást kapott a Piski Emlékparkra. Közösségi oldalán közzétett bejegyzésében a jelenleg csíksomlyói lelkészként szolgáló, előtte több mint 30 évig Déván, Szászvároson és Hunyad megye magyarlakta vidékein tevékenykedő ferences szerzetes felidézte, dévai és szászvárosi plébánosként miként fogalmazódott meg benne az ötlet, hogyan lehet megmenteni az utókornak a piski csatatéren, közvetlenül a véráztatta mező központjában lévő hajdani postahivatal és csárda épületét.

Ezután Böjte Csaba személyesen megkereste Kásler Miklós minisztert, javasolva, hogy a csatatéren, 1500 katona nyugvóhelyén hozzanak létre emlékparkot. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma – egyedi miniszteri döntésként – erre a célra megítélte az alapítványnak a 200 millió forintot.

„Az utolsó fillérig a tervekre, az engedélyekre és az épületre költöttük a kapott támogatást, s mindennel hivatalosan el is számoltunk! Az elszámolásokat a hivatalos szervek el is fogadták! Jelzem, hogy az épület udvarán az 1919-ben ledöntött, tíz méter magas, monumentális emlékoszlopot sikerült közadakozásból újból felállítani. Fontos kihangsulyozni, hogy az obeliszk helyreállításához – bár kértünk – nem kaptunk sem magyar, sem román állami támogatást!” – írta posztjában a csíksomlyói plébános. Hozzátette, az összeg nem volt elég az épület belső felújítására is, de meggyőződésének adott hangot, miszerint az ott eltemetett katonák hozzá hasonlóan „másokat is meg fognak szólítani”, és befejezhetik a projektet.

„Az elmúlt száz évben tudtommal senki semmilyen áldozatot nem hozott az itt nyugvó hősi halottakért! Pedig tudnunk kell: ha az értünk életüket áldozó katonák iránti tisztelet kiveszik a szívünkből, akkor népünk oldott kéveként szét fog forgácsolódni” – írta Böjte Csaba. Aki közölte azt is, hogy türelmesen várja a pénzügyi ellenőröket és büszke arra, amit „népünk vérrel áztatott történelmi szentélyéért tett”. Bejegyzése végén a ferences szerzetes furcsán hangzó üzenetet fogalmazott meg azok számára, akik az alapítványa és a piski emlékpark számára megítélt támogatás célszerűségét vitatják. „...imádkozom, hogy mindazokat, akik sajnálják a pénzt az emlékmű kialakítására, azokat az értük is életüket áldozó katonák látogassák meg, s ahogyan engem zaklattak, őket is bírják jobb belátásra!” – fogalmazott Böjte Csaba.

A ferences szerzetes egyébként bejegyzésében Piskire invitálja a portál újságíróját, megjegyezve: „objektív, jó szakembernek” tartja.