
Nyomoznak. A Beszterce-Naszód megyei Ilvamagura közelében lefejezve bukkantak rá egy bölényre
Fotó: Pixabay
Holtan találtak csütörtökön este a Beszterce-Naszód megyei Ilvamagura közelében egy bölényt, amely az elmúlt hetekben jelent meg a környéken.
2026. október 09., 09:332026. október 09., 09:33
A nagyvad testére lefejezve találtak rá, ezért fölmerül a gyanú, hogy trófeavadászat céljából ölték meg.
Stelian Dolha, Beszterce-Naszód megye prefektusa megerősítette, hogy a rendőrök és az Állat-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság (DSVSA) képviselői kiszálltak a helyszínre, hogy megállapítsák az állat halálának körülményeit – közölte a Bistrițeanul.ro.
ami súlyos bűncselekmény, mivel a bölény a törvény által szigorúan védett faj.
Az állatot szeptember 23-án látták utoljára Ilvatelek környékén, majd később Ilvamagura településen is megjelent, ahol most fej nélkül találták meg.
A helyi sajtóban megjelent információk szerint alig egy nappal korábban a DSVSA munkatársainak el kellett látniuk a nagyvadat, mivel szemmel láthatóan rosszul érezte magát, és habzott a szája.
Az állatot elkábították, vizsgálat céljával mintákat vettek tőle, és az állatorvosok megvizsgálták az egészségi állapotát.
A beavatkozás után a bölény a beszámolók szerint magához tért, és vannak olyan felvételek, amelyek azt bizonyítják, hogy jó állapotban volt.
A bölény egy Suceava megyei rezervátumból származott, ahonnan több példányt is szabadon engedtek a vadonba.

A gyanú megalapozottságát vizsgáló, in rem eljárás indult Kolozs megyei récekeresztúri bölényfarm ügyében, miután a közelmúltban több mint 200 elpusztult állat tetemére bukkantak. A hatóságok súlyos állat- és környezetvédelmi visszaéléseket vizsgálnak.
A helyiek szelíd állatként írták le, amely nem mutatott agresszív viselkedést, annak ellenére, hogy több mint 800 kilogrammot nyomott.
A nyomozásnak kell majd megállapítania, hogy természetes halálról van szó, esetleg vadállatok támadtak rá, vagy esetleges orvvadászatról van-e szó.
A 19–20. század fordulójára a vadon élő európai bölény (Bison bonasus) gyakorlatilag eltűnt a térségből, ma azonban több helyen is újra szabadon élnek a Kárpátokban. A visszatelepítés egyszerre természetvédelmi siker és hosszú távú ökológiai kísérlet.
A Déli-Kárpátokban, Krassó-Szörény megyében, Örményes környékén él a romániai visszatelepítési program legnagyobb állománya.
Az első 14 bölényt 2014-ben engedték szabadon. A WWF Romania 2025-ben már több mint 200 szabadon élő állatról számolt be.
A Conservation Carpathia programja keretében 2020-ban nyolc bölényt engedtek szabadon a Fogarasi-havasokban

A Kolozs megyei prefektúra tájékoztatása szerint Récekeresztúr község bölényfarmján összesen 214 oszlófélben levő bölény-, bivaly-, szarvas- és őztetemre bukkantak.
Az állomány 2023 decemberére már meghaladta a 64 egyedet.
Moldvában, a Keleti-Kárpátok térségében működik egy másik bölény-visszatelepítési program. A terület Románia három fontos bölényes térségének egyike, de az állomány nagysága és a legfrissebb létszámadatok nem minden forrásban szerepelnek egységesen.
A WWF Romania összesítése szerint Romániában több mint 350 bölény él a három visszatelepítési térségben.
A jogi alap a vadászatról és a vadászterületek védelméről szóló 407/2006. törvény 42. cikke, amely a szigorúan védett vadfajok jogellenes vadászatát is bűncselekményként kezeli.
Megkezdődött a feketetói őszi vásár: október 8. és 11. között ismét emberek tízezrei lepik el a Sebes-Körös partját, hogy Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb régiségvásárán keressenek kincset a kacatok között.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
szóljon hozzá!