Vallásszociológus: állandó az erdélyi magyar lakosság felekezeti szerkezete, nincs nagy átjárás

Legalábbis egyik egyház sem sikeresebb, mint a többiek. Tehát a létszámváltozás mögött nem látszanak vallási okok” – fejtette ki a vallásszociológus. Mint magyarázta, azoknak a kis egyházaknak az esetében sem tapasztalható növekedés, amelyek a rendszerváltást követően érkeztek, nagy térítő lendülettel: ezeknek a közösségeknek sem nőtt a száma.

Hozzátette, a most elérhető eredmények értékelésekor figyelembe kell venni, hogy nem véglegesek, valamint hogy a 2022-ben végzett cenzus esetében szokatlanul nagy azoknak a száma, akik nem nyilatkoztak a vallási hovatartozásukról. „Egyelőre nem tudni, hogy ennek mi az oka, nem közölte a statisztikai hivatal, de az biztos: nem igaz, hogy ezeknek az embereknek ne lenne valamilyen felekezeti kötődésük. Inkább az a valószínű, hogy itt is a különböző hivatalos nyilvántartásokból átemelt adatokról van szó. Ez a kategória – két és félmilliós szám – nagyon nagy” – mondta a szociológus. Rámutatott, ezen belül a magyarok aránya nem 6, hanem 4 százalék körüli lehet, ez pedig valószínűleg arányosan oszlik meg a különböző felekezetek között, vagyis az egyes felekezetek tagsága a most közöltnél valójában nagyobb.

Létszámcsökkenés a neoprotestáns egyházak esetében

„Ha a neoprotestáns egyházakat vizsgáljuk, akkor az látszik, hogy azoknál, amelyek nagyjából a két világháború között növekedtek jelentősen, és aztán az 1990-es években még egyszer átestek egy gyarapodási hullámon, azaz körülbelül száz-százhúsz éve vannak aktívan jelen Erdélyben,

Kiemelte, ezekben a közösségekben a magyarok az országoshoz képest nagyobb arányban vannak jelen, ami az egyik oka lehet annak, hogy csökkenésük jelentősebb, mint az ország lakosságáé. Kiss Dénes azt mondta, e tekintetben kivételt képez a baptista közösség, ahol 8,6 százalékos a csökkenés, ami körülbelül a fele annak, ami az említett neoprotestáns felekezeteknél végbement.

„A baptista egyház esetében az etnikai hovatartozás szerinti összetételt és az eszerinti változást nézve szembetűnő, hogy körülbelül 5 ezer fős növekedés történt a romák körében. Sor került tehát egy jelentős roma misszióra, és ez hozzájárult ahhoz, hogy a baptisták összcsökkenése alacsonyabb. Míg a magyarok és románok száma csökkent a baptista közösségben, a romák száma növekedett” – mutatott rá Kiss Dénes.

A pünkösdisták számának növekedése nem érinti magyarokat

A szociológus arra is kitért, hogy a népszámláláson kivételt képező pünkösdisták létszámnövekedése a magyar közösséget nem nagyon érinti, mert ebben a magyarok alig vannak jelen. „A pünkösdista megnevezés tulajdonképpen gyűjtő kategória, amelybe a nagy pünkösdi egyházon kívül sokféle kis egyház is beletartozik. Ők is jelen vannak Erdélyben több mint száz éve, de számuk növekedésének üteme másként alakult, ők később érték el azt a növekedési ütemet, amit a többi neoprotestáns közösségek korábban. Vallásosságuk jellege is más, mint a többi közösség esetében” – mutatott rá a vallásszociológus.

„Ez összefüggésben áll ugyanakkor azzal is, hogy a pünkösdisták körében magas a roma nemzetiségűek aránya. Az utolsó népszámlálás óta eltelt időszakban pedig tovább növekedett a romák aránya. Egyébként kivándorlás tekintetében az ő helyzetük sem jobb, ők is ugyanúgy mennek külföldre” – magyarázta Kiss Dénes.

Apad a romániai muzulmán népesség is

Érdekes még a hazai muzulmán népességre vonatozó változás: az ő esetükben is érezhető volt a csökkenés, amit egyes kutatók elég szkeptikusan kezelnek. „A muzulmánok egy dobrudzsai népesség, amelynek durván egyharmada török, egyharmada tatár, kisebb része dobrudzsai roma és még van egy etnikai szempontból összetettebb része is. A legnagyobb hányadot kitevő törököknek a romániai átlaghoz képest fiatalabb a korszerkezete, ezért esetükben nem igazán érthető a létszámcsökkenés” – fejtette ki a kolozsvári egyetemi oktató.

A muzulmán romák száma kismértékben nőtt, de ez nem tudta ellensúlyozni a török és tatár fogyást. „Ugyancsak nőtt a színes összetételű, egyéb nemzetiségű muzulmánok száma is. Utóbbiak nagyrészt bevándorlók – de a bevándorlásnak nem a mai politikai közbeszédből ismert fajtájáról van szó, hanem inkább a tanulás révén itt maradó külföldi egyetemisták teszik ki ennek a rétegnek a jó részét. Közülük sokan itt házasodnak meg, ennek következtében létezik egy nem török és nem tatár, hanem román nemzetiségű 9 ezer fős muzulmán népesség. Ebben természetesen a különböző etnikai eredetű, de most már magukat románnak vallók is benne vannak” – mutatott rá a vallásszociológus.

korábban írtuk

Akár 1 millió 150 ezer magyarunk is lehet – Szociológus a népszámlálási adatok mögötti valóságról

Fenntartásokkal kell kezelni a 2022-es népszámlálásnak a statisztikai hivatal által közölt, különösen bizonyos megyék migrációs nyereségére vonatkozó adatait Kiss Tamás szociológus szerint.

korábban írtuk

EMSZ: drámai méretű az erdélyi magyarság lélekszámvesztése

Drámai méretű az erdélyi magyarság lélekszámvesztése a romániai népszámlálás pénteken közzétett előzetes eredményei szerint, a fogyás mértéke jól mutatja „a magyarság ellen békeidőben folytatott csendes genocídium eredményességét” – vallja az EMSZ.