Fotó: Agerpres
A hét vádlott közül hárman a német tulajdonú gázszolgáltató társaság zilahi kirendeltségének vezetőségi tagjai, hárman gázszivárgásokért felelős szakmunkások, akik az említett tömbház gázvezetékrendszerének karbantartásával voltak megbízva, a hetedik személy pedig a vádirat szerint védelmezte a gázrobbanásért felelős személyeket. A Szilágy megyei bíróság ügyészségi osztályának vezetője a vádlottakat nem kívánta megnevezni. „Az E.On Gaz Románia a polgári törvénykönyv 1000. szakaszának 3. bekezdése alapján polgárjogi felelősséggel bíró félként szerepelt az ügyben, a gázrobbanás felelőseként” – közölte az ügyészeti osztályvezető.
Amint arról lapunkban is beszámoltunk, 2007. szeptember 14-én két ember életét vesztette, kilencen pedig megsérültek, amikor földgázszivárgás miatt robbanás történt a Dumbrava városnegyed egyik tömbházának alagsorában. Az iszonyú detonáció nyomán a Voievod Gelu utcában fekvő négyemeletes épület súlyosan megrongálódott, a földszinti lakások falai összeomlottak, több helyen pedig a támfalak is megroggyantak. A lakosokat a katasztrófavédelmi felügyelőség és a tűzoltóság munkatársai mentették ki az épületből, majd több órán keresztül kutattak a romok között rekedt sérültek után. Két személy, egy 14 éves lány és egy húszéves fiatalember életét már nem sikerült megmenteni. A helyi hatóságok már a robbanást követő napokban elrendelték az épület lebontását. Az E.On Gaz képviselői viszont arra kérték a város vezetőségét, hogy a bontást halasszák későbbi időpontra, hogy szakemberek bevonásával vizsgálhassák meg a tömbház közelében húzódó gázvezetékeket. A vizsgálat során bukkantak rá egy eltört vezetékre, amelyet a hatóságok kiemeltek a földből, és lefoglaltak. Az E.On Gaz képviselőinek jelenlétében elvégzett helyszíni mérések során még a robbanás után három héttel, október 4-én is 4,61 százalékos gázkoncentrációt mutattak ki a levegőben, ami arra utal, hogy hatalmas mennyiségű gáz szivároghatott ki a hibás vezetékből.
Átfogó képet rajzol a romániai magyar oktatás helyzetéről az a friss kutatás, amelyet Kolozsváron mutattak be. A szociológusok által végzett országos vizsgálat feltárta az erdélyi magyar iskolák infrastruktúrájának, nyelvhasználatának főbb tendenciáit.
Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ 17. kongresszusán elmondott politikai beszédében az elmúlt 35 évet „a közösségi reziliencia történetének” nevezte, és azt hangoztatta: az erdélyi magyarság nem csupán túlélő, hanem újjáépítő közösség.
„Az erdélyi magyarság az élő bizonyíték, hogy egy közösség addig él, amíg vannak, akik hisznek benne. És ha hiszünk benne, a győzelem sem marad el” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az RMDSZ kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
A posztkommunista időszakban az RMDSZ folyamatosan jelen volt a román politikában, az átmenet időszakában, a válságos időszakokban vagy az újjáépítés idején a magyar szervezet fontos szerepet játszott a közéletben – jelentette ki Ilie Bolojan.
Újabb harminc nappal meghosszabbította a vészhelyzetet Parajdon a helyi vészhelyzeti bizottság – számolt be a Hargita megyei prefektúra.
Az RMDSZ 35 éven keresztül vállalta, és fontos feladatának tekinti most is, hogy Románia és Magyarország között összekötő kapocs, híd legyen – jelentette ki Kelemen Hunor az RMDSZ 17. kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
A kisajátított ingatlanok tulajdonjogának ellenőrzésével megteszik az első lépést az Arad–Nagyvárad gyorsforgalmi út harmadik szakaszának kivitelezéséhez. Az Arad és Kisjenő közötti szakasz több mint 47 kilométer hosszú lesz.
Felerősödő szélre figyelmeztető elsőfokú, avagy sárga riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombatra az ország 23 megyéjére.
Orbán Viktor miniszterelnök már csütörtökön megérkezett Kolozsvárra – pénteken a kincses város közeli Zsukiménesben részt vesz az RMDSZ 17. kongresszusán.
A fejlesztési minisztérium javaslatára csütörtöki ülésén a kormány összesen 168 millió lejt utalt ki 34 megye összesen 74 előadóművészeti intézményének támogatására.