Az ukrán menekültek nagyon nehéz terepen, életüket kockáztatva próbálnak átjutni a határon
Fotó: Salvamont
Az idei év első hét hónapjában több mint 5000 ukrán állampolgár lépte át illegálisan a román határt Máramaros megye hegyvidékén, kevesebb, mint a múlt év azonos időszakában, amikor több mint 6700 illegális határátlépést jegyeztek – számolt be csütörtökön a máramarosszigeti területi határrendészet szóvivője.
2025. augusztus 21., 18:032025. augusztus 21., 18:03
2025. augusztus 21., 18:052025. augusztus 21., 18:05
Iulia Stan tájékoztatása szerint valamennyi menekült beengedték és lehetővé tették, hogy vagy a román államtól kérjenek menedéket, vagy a 2022. március 4-i, a háború elől menekülők átmeneti védelméről szóló európai uniós határozat alapján folyamodjanak nemzetközi védelemért. A szóvivő szerint idén három esetben a román állam ideiglenes védelmét élvező ukrán állampolgárok visszatértek Ukrajnába, majd több honfitársuk kíséretében ismét illegálisan átlépték a román határt.
Iulia Stan felhívta a figyelmet arra, hogy az ukrán állampolgárok a Máramarosi-havasok több, helyenként 1900 méteres magasságot meghaladó részén, nagyon nehéz terepen próbálnak átjutni a határon, megfelelő felszerelés nélkül, ezért a határrendészek prioritása a biztonságuk.
Közlése szerint a bajba jutott ukrán állampolgárok megmentését célzó beavatkozások többségében együttműködnek a Máramaros megyei Salvamont hegyimentő szolgálattal és a katasztrófavédelmi felügyelőséggel. Hozzátette, idén eddig 150 bajbajutott ukrán állampolgárt mentettek meg.
A háború kezdetétől, 2022 februárjától mostanig több mint 26 ezer ukrán állampolgár lépte át illegálisan Románia északi határát, többséget menedéket kért a román hatóságoktól. Az ukrajnai konfliktus kezdete óta 29 ukrán állampolgárt találtak holtan a Tisza román partján és a Máramarosi-havasokban. Az ukrán állampolgárok a besorozásuk és a frontra küldésük elkerüléséért menekülnek a Máramaros-havasokon átkelve Romániába.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
A magyar diákok kevesebb mint fele képzeli el Romániában a jövőjét – többek közt ez derült ki a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) által kezdeményezett, Jól vagy, tényleg? elnevezésű országos állapotfelmérésből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!