Az ukrán menekültek nagyon nehéz terepen, életüket kockáztatva próbálnak átjutni a határon
Fotó: Salvamont
Az idei év első hét hónapjában több mint 5000 ukrán állampolgár lépte át illegálisan a román határt Máramaros megye hegyvidékén, kevesebb, mint a múlt év azonos időszakában, amikor több mint 6700 illegális határátlépést jegyeztek – számolt be csütörtökön a máramarosszigeti területi határrendészet szóvivője.
2025. augusztus 21., 18:032025. augusztus 21., 18:03
2025. augusztus 21., 18:052025. augusztus 21., 18:05
Iulia Stan tájékoztatása szerint valamennyi menekült beengedték és lehetővé tették, hogy vagy a román államtól kérjenek menedéket, vagy a 2022. március 4-i, a háború elől menekülők átmeneti védelméről szóló európai uniós határozat alapján folyamodjanak nemzetközi védelemért. A szóvivő szerint idén három esetben a román állam ideiglenes védelmét élvező ukrán állampolgárok visszatértek Ukrajnába, majd több honfitársuk kíséretében ismét illegálisan átlépték a román határt.
Iulia Stan felhívta a figyelmet arra, hogy az ukrán állampolgárok a Máramarosi-havasok több, helyenként 1900 méteres magasságot meghaladó részén, nagyon nehéz terepen próbálnak átjutni a határon, megfelelő felszerelés nélkül, ezért a határrendészek prioritása a biztonságuk.
Közlése szerint a bajba jutott ukrán állampolgárok megmentését célzó beavatkozások többségében együttműködnek a Máramaros megyei Salvamont hegyimentő szolgálattal és a katasztrófavédelmi felügyelőséggel. Hozzátette, idén eddig 150 bajbajutott ukrán állampolgárt mentettek meg.
A háború kezdetétől, 2022 februárjától mostanig több mint 26 ezer ukrán állampolgár lépte át illegálisan Románia északi határát, többséget menedéket kért a román hatóságoktól. Az ukrajnai konfliktus kezdete óta 29 ukrán állampolgárt találtak holtan a Tisza román partján és a Máramarosi-havasokban. Az ukrán állampolgárok a besorozásuk és a frontra küldésük elkerüléséért menekülnek a Máramaros-havasokon átkelve Romániába.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.
Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.
Újjáépítési terv kidolgozását kéri a bányakatasztrófa által sújtott Parajd és térsége számára a román kormánytól a korrupcióellenes megmozdulásokat szervező Declic közösség.
Családtag sérelmére elkövetett emberölés gyanúja miatt indult büntetőeljárás egy 40 éves Brassó megyei férfi ellen, aki halálra késelte élettársát.
Őrizetbe vette szerda este a korrupcióellenen ügyészség (DNA) temesvári ügyosztálya több fuvarmegosztó cég négy vezetőjét.
Egyre többen fordulnak a kézműves kenyerek és az otthoni sütés felé – akad, akinek ez csupán trend, másoknak viszont tudatos visszatérés a minőséghez. A kenyér világnapján Bíró Sárával, a kolozsvári Magam Pékműhely alapítójával beszélgettünk.
Az aradi önkormányzat elküldte a Krónika számára a kiszáradt zöldtetős buszmegálló ügyében rendelt laboratóriumi vizsgálatról készült jelentést, és e szerint helyes volt a kivitelező cég gyanúja: gyomirtóval kevert vegyszer miatt száradt ki a varjúháj.
A Hargita megyei önkormányzat javaslata szerint a sóbánya hiányában a parajdi wellness-központnak kell a helyi szállásadókkal együttműködve a turizmus élére állni, ezért belépőjegyek vásárlásával támogatja a létesítményt.
Az Európai Beruházási Bank tanulmánya kivitelezhetőnek tartja nagy sebességű vasútvonalak kiépítését Romániában (200–250–300 km/óra), és a Konstanca–Bukarest–Brassó–Kolozsvár–Nagyvárad-magyar határ útvonalat tartja a legmegfelelőbbnek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!