Laptop a traktoron. Szökőcs Zorán informatikus az önjáró erőgépek kifejlesztésén dolgozik
Fotó: Makkay József
Nehéz helyzetbe hozta az idei aszályos nyár az érmelléki gazdákat, az öntözés nélküli szántóföldi növénytermesztés jövőre sem kecsegtet sok jóval, a helyzetet az elszabadult inputanyagárak tovább nehezítik. A 250 hektáron gazdálkodó bihari Szökőcs család tagjai úgy látják, a tartós szárazság és a leromlott talaj miatti gondokon csak új termesztési technológiával lehet segíteni.
2022. december 02., 14:222022. december 02., 14:22
2022. december 02., 17:102022. december 02., 17:10
Nehéz évet zárnak a partiumi szántóföldi növénytermesztő gazdák, ugyanis a nyári aszály drasztikusan lecsökkentette a haszonnövények hozamát. A korábbi évekhez képest jóval kevesebb lett a termés, az inputanyagok ára nagy mértékben nőtt – mindezt ellensúlyozta valamennyire a magasabb értékesítési ár a nyáron, de az őszi hónapokra az átvételi árak csökkentek. Kiderült, hogy kukoricából az idei volt az utóbbi évtized leggyengébb termése, már ahol egyáltalán volt termés. Aki főleg kukoricát termesztett, annak teljes ráfizetés volt a 2022-es esztendő.
A román-magyar határ szomszédságában fekvő Bihar falu gazdái is nehezen tudták elindítani az őszi vetést a lesújtóan száraz nyár után. Tanácstalanok voltak, hogy milyen haszonnövények mellett döntsenek, hiszen a környéken a legtöbb gazda számára nincs öntözési lehetőség, és egy újabb aszályos esztendő sok gazdaságot padlóra küldhet.
Szökőcs Zorán 42 éves gazdasági informatikus a 250 hektáron kukoricát, napraforgót, búzát és sörárpát termel szüleivel. Közösen gazdálkodnak, Zorán főállású informatikusi munkája mellett tíz hektáron saját agrárvállalkozását is építi. Az ukrajnai háború február végi kirobbanásakor azt javasolta szüleinek, hogy jóval nagyobb területre vessenek napraforgót. Előre látta, hogy az ukrán export leállása miatt nagyobb kereslet lesz az olajos növényre.
A talajforgatás nélküli növénytermesztést Érmelléken először Bihar településen honosítanák meg
Fotó: Makkay József
,,A termés fajsúlya jóval gyengébb, mint az előző években, de hektáronként így is kijött 2000 kg fölötti termés, amit a nyári betakarításkor 2,7-2,9 lejes kilónkénti áron tudtunk értékesíteni. A kukoricavetések ráfizetését így a napraforgóval sikerült ellensúlyoznunk” – magyarázza a bihari gazda. Kalászosokból a szokásos hozam fele termett, így a Szökőcs család is nehéz mezőgazdasági évet zár, ami újratervezésre készteti a farm tulajdonosait. Szökőcs Zorán szerint az aszályos évek gyakoribbá válása miatt egyre nehezebb kukoricát termelni, ezért gazdaságukban is más haszonnövényekkel próbálják helyettesíteni a tengerit, vagy rövid tenyészidejű hibridekkel próbálkoznak – így elkerülhető, hogy a legnagyobb nyári kánikula kárt tegyen a termésben.
Ifjabb Szökőcs szerint nem csak a megszokott növényi kultúrák átalakításában kell gondolkodni, hanem új növénytermesztési technológiák bevezetésében is. Legnagyobb gondnak azt tartja, hogy a hagyományosan elterjedt mélyszántásos növénytermesztés esetében a talaj nem tudja megtartani az egyre kevesebb csapadékból származó vizet. Az istállótrágya nélküli, intenzíven műtrágyázott és kizsigerelt termőtalaj humusztartalma mindenhol drasztikusan csökken. Ennek a romló trendnek a megállítására a forgatás nélküli talajművelést tartják járható útnak a szakemberek, ezzel a módszerrel kiiktatják a hagyományos mélyszántást. Az új technológia lényege, hogy a talajlazítást követően a termőföldet tárcsával aprítják fel, és a vetőmagot speciális vetőgéppel juttatják földbe. A Nyugat-Európában felkarolt új technológia iránt Erdélyben egyelőre csekély az érdeklődés, ezt a bihari gazda több okkal magyarázza.
A gazda a nagyobb nehézséget abban látja, hogy a megszokott mezőgépek mellett újakat kell vásárolni: talajlazítót, illetve új tárcsa- és vetőgéptípust, amellyel ez a fajta talajművelés sikeresen megoldható. Az átállás befektetés kérdése, hiszen a hazai mezőgéppiacon is van már megfelelő választék. Másrészt a gazdának egy erősebb traktorra van szüksége.
Fotó: Makkay József
Idősebb Szökőcsék gazdaságában az átállás nehezebben megy, de néhány parcellában idén először már kipróbálták a szántás nélküli, tárcsás talajelőkészítést. ,,A teljes átállást idén ősztől vezettem be saját, tíz hektáros gazdaságomban, ahol a pihent földnek számító takarmánynövények mellett vannak intenzíven művelt parcellák is. A szántás elmaradt, így jövőre derül ki, hogy milyen hozamra számíthatunk. Most tesztelem az új technológiát: két-három éven belül meglátjuk, hogy vidékünkön mennyire hatékony, annyi bizonyos, hogy az aszályos esztendők kártétele miatt alkalmazkodnunk kell az új kihívásokhoz” – magyarázza a forgatás nélküli talajművelés előnyeit Szökőcs Zorán. Meggyőződése, hogy ha a tesztparcellákon beválik a módszer, hosszabb távon a 250 hektáros családi gazdaságukban is be tudja vezetni.
Informatikusi tapasztalatait a mezőgazdaságban is alkalmazni akaró bihari gazda további fejlesztések iránt is nyitott.
Otthoni erőgépeinek átalakításán dolgozik: GPS-rendszerrel szeretné összekötni a gépeket, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy csak az első traktoron ülne gépész, és a második, illetve harmadik erőgép távvezérelt rendszerben másolná le az első gép minden mozdulatát a szántóföldön.
Vendéglátóm szerint erre egyre nagyobb az igény egy olyan világban, ahol kevés a hozzáértő mezőgépész. A mezőgazdaság digitalizációja a súlyos munkaerőhiányon is igyekszik segíteni. Szökőcs Zorán meglátása szerint a drónokhoz hasonlóan az önjáró traktorok is általánosan elterjedt gépek lesznek a mezőgazdaságban.
Nehéz helyzetben vannak a kisgazdaságok
Az Érmelléki Gazdák Egyesületének tagja, Laskovics István falugazdász szerint a szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó érmelléki falvak gazdái nagy kihívás előtt állnak. Tapasztalatai szerint folyamatosan nő az a területnagyság, amelynek gabonaterméséből meg tud élni egy gazdacsalád. Míg öt-tíz évvel ezelőtt a használt mezőgépekkel dolgozó, 25-30 hektáros gazdaságok talpon tudtak maradni szántóföldi növénytermesztésből, ezek túlélése immár kérdésessé válik. A mezőgazdasági szakember szerint a jövedelmezően művelhető területnagyság határa a Partiumban egyre inkább kitolódik száz hektár fölé. A kisebb gazdaságok nem bírják el az aszályos esztendők veszteségeit, másrészt a termelésre ráterhelődő magas inputanyagárakat sem tudják kigazdálkodni. Mindez a kisgazdaságok lemorzsolódásához vezet. ,,Az idei esztendőt azért sikerült könnyebben átvészelni, mert a gazdák még tavaly nyáron vagy ősszel megvásárolták a szükséges műtrágyát, vetőmagot és több növényvédő szert régi áron. Most a műtrágya a tavaly nyári ár négyszerese, a vetőmag a duplája és sorolhatnám. Jövőre derül ki, hogyan bírják a gazdák ezt a hatalmas árrobbanást” – összegzi a mezőgazdasági termelők nehéz helyzetét a falugazdász. Meglátása szerint kis területen csak intenzív zöldségtermesztésből lehet megélni úgy, hogy a családi gazdaságban elegendő munkáskéz van. Az új technológiák bevezetésével kapcsolatban Lakovics úgy fogalmazott: a mezőgazdaságban használt drónokat egyre több gépbemutatón népszerűsítik, egyelőre azonban olyan drágák, hogy csak tőkeerős gazdaságok tudják megengedni a gépenkénti több tízezer eurós befektetést.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kolozsváron is fontolóra veszik a játéktermek betiltását, miután korábban több polgármester is jelezte, hogy bezáratja az általa vezetett településen működő ilyen létesítményeket.
Nyíltan felsorakozott a Demokratikus Koalíció (DK) mögé Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének egykori elnöke, aki egyetért Dobrev Klára ellenzéki alakulatával, hogy a határon túli magyaroknak nem kellene szavazniuk az anyaországi választáson.
A zaklatások és visszaélések megelőzését célzó intézkedéscsomagot javasol az USR kincses városi szervezete Biztonságos Kolozsvár néven. A kezdeményezés a szórakozóhelyeken és fesztiválokon tapasztalható kockázatok csökkentésére összpontosít.
A hegyimentők sikeresen kimentettek három ukrán állampolgárt, akik szombaton eltévedtek a Máramarosi-havasokban, több mint 1600 méteres magasságban – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a Máramaros megyei Salvamont.
Az építészeti és mérnöki szempontból is különlegesnek számító víztorony 130 évvel ezelőtt épült, és terveit a feltételezések szerint a neves építész, Ybl Miklós budapesti irodájában készítették.
Hargita megye tiszteletbeli nagykövete lett Borbás Marcsi. A televíziós szerkesztő és műsorvezető a 2027-es év népszerűsítésében segíti a székelyföldi megyét, amikor Európa Gasztronómiai Régiója lesz – közölte a Hargita Megyei Tanács sajtószolgálata.
A temesvári ítélőtábla jogerősen felmentette Nicolae Robut, a Béga-parti város korábbi polgármesterét a hivatali visszaélés vádja alól abban a korrupciós ügyben, amelyet kilenc évvel ezelőtt indított ellene az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA).
A Sebes-Körös szurdokvölgyében elénk táruló pazar látványhoz messze nem tudtak „felnőni” a Kolozsvár és a magyar határ között húzódó vasútvonal felújítását engedélyező hivatalnokok.
Az épített felelős kezelését nevezte prioritásnak Demeter András kulturális miniszter, miután pénteken ellátogatott Szilágycsehbe, ahol a hónap eljén összemlott a református templom tornya. Kiderült, temetőre bukkanhattak a ledőlt templomtorony alatt.
Nemzetközi csalás gyanúja miatt felmondja a kolozsvári körgyűrű második szakaszának kivitelezési szerződését a kincses város, miután a közbeszerzést elnyerő cégtársulás bosnyák tagja azt állítja, a beleegyezése nélkül tüntették fel a pályázatban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!