Laptop a traktoron. Szökőcs Zorán informatikus az önjáró erőgépek kifejlesztésén dolgozik
Fotó: Makkay József
Nehéz helyzetbe hozta az idei aszályos nyár az érmelléki gazdákat, az öntözés nélküli szántóföldi növénytermesztés jövőre sem kecsegtet sok jóval, a helyzetet az elszabadult inputanyagárak tovább nehezítik. A 250 hektáron gazdálkodó bihari Szökőcs család tagjai úgy látják, a tartós szárazság és a leromlott talaj miatti gondokon csak új termesztési technológiával lehet segíteni.
2022. december 02., 14:222022. december 02., 14:22
2022. december 02., 17:102022. december 02., 17:10
Nehéz évet zárnak a partiumi szántóföldi növénytermesztő gazdák, ugyanis a nyári aszály drasztikusan lecsökkentette a haszonnövények hozamát. A korábbi évekhez képest jóval kevesebb lett a termés, az inputanyagok ára nagy mértékben nőtt – mindezt ellensúlyozta valamennyire a magasabb értékesítési ár a nyáron, de az őszi hónapokra az átvételi árak csökkentek. Kiderült, hogy kukoricából az idei volt az utóbbi évtized leggyengébb termése, már ahol egyáltalán volt termés. Aki főleg kukoricát termesztett, annak teljes ráfizetés volt a 2022-es esztendő.
A román-magyar határ szomszédságában fekvő Bihar falu gazdái is nehezen tudták elindítani az őszi vetést a lesújtóan száraz nyár után. Tanácstalanok voltak, hogy milyen haszonnövények mellett döntsenek, hiszen a környéken a legtöbb gazda számára nincs öntözési lehetőség, és egy újabb aszályos esztendő sok gazdaságot padlóra küldhet.
Szökőcs Zorán 42 éves gazdasági informatikus a 250 hektáron kukoricát, napraforgót, búzát és sörárpát termel szüleivel. Közösen gazdálkodnak, Zorán főállású informatikusi munkája mellett tíz hektáron saját agrárvállalkozását is építi. Az ukrajnai háború február végi kirobbanásakor azt javasolta szüleinek, hogy jóval nagyobb területre vessenek napraforgót. Előre látta, hogy az ukrán export leállása miatt nagyobb kereslet lesz az olajos növényre.
A talajforgatás nélküli növénytermesztést Érmelléken először Bihar településen honosítanák meg
Fotó: Makkay József
,,A termés fajsúlya jóval gyengébb, mint az előző években, de hektáronként így is kijött 2000 kg fölötti termés, amit a nyári betakarításkor 2,7-2,9 lejes kilónkénti áron tudtunk értékesíteni. A kukoricavetések ráfizetését így a napraforgóval sikerült ellensúlyoznunk” – magyarázza a bihari gazda. Kalászosokból a szokásos hozam fele termett, így a Szökőcs család is nehéz mezőgazdasági évet zár, ami újratervezésre készteti a farm tulajdonosait. Szökőcs Zorán szerint az aszályos évek gyakoribbá válása miatt egyre nehezebb kukoricát termelni, ezért gazdaságukban is más haszonnövényekkel próbálják helyettesíteni a tengerit, vagy rövid tenyészidejű hibridekkel próbálkoznak – így elkerülhető, hogy a legnagyobb nyári kánikula kárt tegyen a termésben.
Ifjabb Szökőcs szerint nem csak a megszokott növényi kultúrák átalakításában kell gondolkodni, hanem új növénytermesztési technológiák bevezetésében is. Legnagyobb gondnak azt tartja, hogy a hagyományosan elterjedt mélyszántásos növénytermesztés esetében a talaj nem tudja megtartani az egyre kevesebb csapadékból származó vizet. Az istállótrágya nélküli, intenzíven műtrágyázott és kizsigerelt termőtalaj humusztartalma mindenhol drasztikusan csökken. Ennek a romló trendnek a megállítására a forgatás nélküli talajművelést tartják járható útnak a szakemberek, ezzel a módszerrel kiiktatják a hagyományos mélyszántást. Az új technológia lényege, hogy a talajlazítást követően a termőföldet tárcsával aprítják fel, és a vetőmagot speciális vetőgéppel juttatják földbe. A Nyugat-Európában felkarolt új technológia iránt Erdélyben egyelőre csekély az érdeklődés, ezt a bihari gazda több okkal magyarázza.
A gazda a nagyobb nehézséget abban látja, hogy a megszokott mezőgépek mellett újakat kell vásárolni: talajlazítót, illetve új tárcsa- és vetőgéptípust, amellyel ez a fajta talajművelés sikeresen megoldható. Az átállás befektetés kérdése, hiszen a hazai mezőgéppiacon is van már megfelelő választék. Másrészt a gazdának egy erősebb traktorra van szüksége.
Fotó: Makkay József
Idősebb Szökőcsék gazdaságában az átállás nehezebben megy, de néhány parcellában idén először már kipróbálták a szántás nélküli, tárcsás talajelőkészítést. ,,A teljes átállást idén ősztől vezettem be saját, tíz hektáros gazdaságomban, ahol a pihent földnek számító takarmánynövények mellett vannak intenzíven művelt parcellák is. A szántás elmaradt, így jövőre derül ki, hogy milyen hozamra számíthatunk. Most tesztelem az új technológiát: két-három éven belül meglátjuk, hogy vidékünkön mennyire hatékony, annyi bizonyos, hogy az aszályos esztendők kártétele miatt alkalmazkodnunk kell az új kihívásokhoz” – magyarázza a forgatás nélküli talajművelés előnyeit Szökőcs Zorán. Meggyőződése, hogy ha a tesztparcellákon beválik a módszer, hosszabb távon a 250 hektáros családi gazdaságukban is be tudja vezetni.
Informatikusi tapasztalatait a mezőgazdaságban is alkalmazni akaró bihari gazda további fejlesztések iránt is nyitott.
Otthoni erőgépeinek átalakításán dolgozik: GPS-rendszerrel szeretné összekötni a gépeket, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy csak az első traktoron ülne gépész, és a második, illetve harmadik erőgép távvezérelt rendszerben másolná le az első gép minden mozdulatát a szántóföldön.
Vendéglátóm szerint erre egyre nagyobb az igény egy olyan világban, ahol kevés a hozzáértő mezőgépész. A mezőgazdaság digitalizációja a súlyos munkaerőhiányon is igyekszik segíteni. Szökőcs Zorán meglátása szerint a drónokhoz hasonlóan az önjáró traktorok is általánosan elterjedt gépek lesznek a mezőgazdaságban.
Nehéz helyzetben vannak a kisgazdaságok
Az Érmelléki Gazdák Egyesületének tagja, Laskovics István falugazdász szerint a szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó érmelléki falvak gazdái nagy kihívás előtt állnak. Tapasztalatai szerint folyamatosan nő az a területnagyság, amelynek gabonaterméséből meg tud élni egy gazdacsalád. Míg öt-tíz évvel ezelőtt a használt mezőgépekkel dolgozó, 25-30 hektáros gazdaságok talpon tudtak maradni szántóföldi növénytermesztésből, ezek túlélése immár kérdésessé válik. A mezőgazdasági szakember szerint a jövedelmezően művelhető területnagyság határa a Partiumban egyre inkább kitolódik száz hektár fölé. A kisebb gazdaságok nem bírják el az aszályos esztendők veszteségeit, másrészt a termelésre ráterhelődő magas inputanyagárakat sem tudják kigazdálkodni. Mindez a kisgazdaságok lemorzsolódásához vezet. ,,Az idei esztendőt azért sikerült könnyebben átvészelni, mert a gazdák még tavaly nyáron vagy ősszel megvásárolták a szükséges műtrágyát, vetőmagot és több növényvédő szert régi áron. Most a műtrágya a tavaly nyári ár négyszerese, a vetőmag a duplája és sorolhatnám. Jövőre derül ki, hogyan bírják a gazdák ezt a hatalmas árrobbanást” – összegzi a mezőgazdasági termelők nehéz helyzetét a falugazdász. Meglátása szerint kis területen csak intenzív zöldségtermesztésből lehet megélni úgy, hogy a családi gazdaságban elegendő munkáskéz van. Az új technológiák bevezetésével kapcsolatban Lakovics úgy fogalmazott: a mezőgazdaságban használt drónokat egyre több gépbemutatón népszerűsítik, egyelőre azonban olyan drágák, hogy csak tőkeerős gazdaságok tudják megengedni a gépenkénti több tízezer eurós befektetést.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közleményt adott ki szombaton a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség és a Verbum Egyesület az egyesület átszervezési folyamatáról.
Elkezdődtek a harmadik alagút munkálatai a Nagyszebent Pitești-tel összekötő autópálya Bojca (Boița) és Cornetu közötti szakaszán - adta hírül szombaton a közúti infrastruktúrát kezelő társaság (CNAIR) vezérigazgatója.
A Szeben megyei Muzsna (Moșna) erődtemplomának kerítőfalából egy szakasz leomlott szombatra virradóra – közölte a kulturális minisztérium.
Egy elektromos roller okozhatta azt a robbanást és tüzet, amely szombat kora reggel egy temesvári tömbház földszinti lakásában történt. A temesvári balesetben három személy könnyebben megsérült, az épületből 43 lakót kellett kimenekíteni.
Nyomtatott és online kiadványainak valamennyi munkatársától megválik a római katolikus egyház, amely átszervezéssel magyarázza a döntést. A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) méltánytalannak tartja az újságírókkal szembeni bánásmódot.
Lemondott tisztségéről Elena Micicoi Temes megyei prefektus, miután péntek reggel házkutatást tartott a lakásán az Európai Ügyészség.
Nagykalota és Kalotaszentkirály között kirajzolódtak a Kalota-patakon épülő víztározónak a körvonalai. A gátnak elsősorban árvízvédelmi szerepe lesz, de a majdani víztükör turisztikai vonzerejére is számítanak Kalotaszentkirályon.
Fotócsomagok, bankettek, ajándékok, limuzin és olykor korlátlan italfogyasztás is növelheti a végzős év költségeit, amelyek egyes családoknál több ezer lejre rúgnak. Kolozs megyei szülőket és pedagógust kérdeztünk a költekezés határairól.
Mintegy fél évszázada biztosít fórumot a román és magyar történészek szakmai párbeszédének a Román–Magyar Történész Vegyes Bizottság. A testület XXVII. ülését Déván rendezték meg, Nagy Levente magyar társelnök nyilatkozott az eseményről a Krónikának.
Még be sem mutatta miniszterjelöltjeinek listáját, a kormányalakítással megbízott Eugen Tomac máris elveszítette egyik kiszemeltjét. Adrian Papahagi kolozsvári bölcsész bejelentette: nem kívánja irányítani a kulturális tárcát a kormányban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!