Újratárgyalják a kolozsvári helységnévtáblák ügyét

A törvényszék februári ítéletében elutasította a kolozsvári Minority Rights Egyesület keresetét, melyben az egyesület azt kérte: kerüljenek háromnyelvű román-magyar-német helységnévtáblák Kolozsvár bejárataihoz. Ezen ítélet ellen fellebbezett a Minority Rights Egyesület, amelynek keresetéhez 370 kolozsvári polgár is csatlakozott.

Amint arról beszámoltunk, a táblabíróság hétfőn tárgyalta a kolozsvári többnyelvű helységnévtáblák ügyét, azonban az ítéletet kedd délután még nem tették közzé a romániai bírósági ügyeket összesítő portálon. A szóvivő szerint az ítélet megszületett: elfogadták a fellebbezést, és visszaküldték a törvényszéknek az ügyet.

Korábban egy holland emberi jogi alapítvány azonos keresete alapján a Kolozs megyei törvényszék a többnyelvű helységnévtáblák kihelyezésére kötelezte a kolozsvári polgármesteri hivatalt, a másodfokon eljáró táblabíróság azonban úgy vélte, a holland alapítvány nem jogosult arra, hogy a kolozsvári magyarok nevében pereskedjék. Ezért kezdődött újra a per immár egy kolozsvári egyesület nevében, kolozsvári magyarok százainak a támogatásával.

A román közigazgatási törvény azokon a településeken írja elő a kétnyelvű feliratozást, ahol valamely kisebbség teszi ki a lakosság legalább ötödét. A Románia által ratifikált Kisebbségi Keretegyezményben rögzített elvek alapján azonban ez a jog ott sem tagadható meg, ahol olyan jelentős lélekszámú őshonos közösség kéri, amelynek kulturális értékei nyomot hagytak a település arculatán.

Az RMDSZ és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) Kolozs megyei szervezeteinek a júniusi koalíciós megállapodása szerint a város vezetésének a per kimenetelétől függetlenül ki kell tennie a többnyelvű helységnévtáblákat. A legutóbbi népszámlálás szerint a kolozsvári a második legnagyobb magyar közösség Erdélyben a marosvásárhelyi után. A csaknem 50 ezer kolozsvári magyar azonban a város 310 ezres összlakosságához viszonyítva csak 16 százalékot tesz ki.

A törvényszék februári ítéletében elutasította a kolozsvári Minority Rights Egyesület keresetét, melyben az egyesület azt kérte: kerüljenek háromnyelvű román-magyar-német helységnévtáblák Kolozsvár bejárataihoz. Ezen ítélet ellen fellebbezett a Minority Rights Egyesület, amelynek keresetéhez 370 kolozsvári polgár is csatlakozott. 
    A táblabíróság hétfőn tárgyalta az ügyet, azonban az ítéletet kedd délután még nem tették közzé a romániai bírósági ügyeket összesítő portálon. A szóvivő szerint az ítélet megszületett: elfogadták a fellebbezést, és visszaküldték a törvényszéknek az ügyet. 
    Korábban egy holland emberi jogi alapítvány azonos keresete alapján a Kolozs megyei törvényszék a többnyelvű helységnévtáblák kihelyezésére kötelezte a kolozsvári polgármesteri hivatalt, a másodfokon eljáró táblabíróság azonban úgy vélte, a holland alapítvány nem jogosult arra, hogy a kolozsvári magyarok nevében pereskedjék. Ezért kezdődött újra a per immár egy kolozsvári egyesület nevében, kolozsvári magyarok százainak a támogatásával. 
    A román közigazgatási törvény azokon a településeken írja elő a kétnyelvű feliratozást, ahol valamely kisebbség teszi ki a lakosság legalább ötödét. A Románia által ratifikált Kisebbségi Keretegyezményben rögzített elvek alapján azonban ez a jog ott sem tagadható meg, ahol olyan jelentős lélekszámú őshonos közösség kéri, amelynek kulturális értékei nyomot hagytak a település arculatán. 
    A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) Kolozs megyei szervezeteinek a júniusi koalíciós megállapodása szerint a város vezetésének a per kimenetelétől függetlenül ki kell tennie a többnyelvű helységnévtáblákat.
    A legutóbbi népszámlálás szerint a kolozsvári a második legnagyobb magyar közösség Erdélyben a marosvásárhelyi után. A csaknem 50 ezerkolozsvári magyar azonban a város 310 ezres összlakosságához viszonyítva csak 16 százalékot tesz ki.