
Látogatók a menyházai Medve-barlangban
Fotó: Facebook/Peștera Grota Ursului - Moneasa
A hétvégén újból megnyitják a látogatók előtt a Menyháza központjából erdei ösvényen megközelíthető Medve-barlangot. A turistalátványosság felújításon és bővítésen esett át, az eddigi 100 méter helyett 300 méter mélyre kísérik a hegy gyomrába az idegenvezetők a csoportokat. Menyháza a magyar fürdőturizmus egyik bölcsője, és Czárán Gyula, a turisztika úttörője sírhelyének őrzője.
2025. április 04., 15:572025. április 04., 15:57
Az Arad megyei Menyháza és a hozzátartozó fürdőtelep területén található több mint kéttucat barlang közül az egyik legnevezetesebb a Medve-barlang (Grota Ursului), amelyik nem összetévesztendő a kiskohi (Chișcău) Medve-barlanggal. A közelmúltban újabb tárnákat és csarnokokat tettek látogathatóvá: lépcsőket, korlátokat, fémrácsos „járdákat” helyeztek el, így a látogatók már nemcsak 100 méternyi távolságban fedezhetik fel az üreget, hanem 300 méterre behatolhatnak a hegy gyomrába.
A turistákat csoportosan engedik be, és idegenvezetők kísérik őket – hívták fel a figyelmet a csütörtöki sajtóbejáráson, amit az Arad megyei önkormányzat szervezett.
A barlangban ismertető táblákról tájékozódhatnak a turisták a hely történetéről, hasznos dolgokat tudhatnak meg a karsztokról, a barlangi medvéről, az egykor az üregekben élt ősemberekről, és a szuvenírboltból emléktárgyakat vihetnek haza. Az egyik csarnokot Czárán Gyuláról, nevezték el, így az ő munkásságát is megismerhetik a látogatók. Menyházán egyébként ápolják a Czárán-kultuszt, hiszen az 1906. január 6-án, életének 59. évében elhunyt karszt- és barlangkutató, szakíró, akit „a magyar turizmus atyjaként” is emlegetnek ott töltötte utolsó éveit, sírja is a helyi temetőben található, és emléktáblája is van.
Czárán Gyula emléktáblája Menyházán egy sziklatömbön
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Menyháza (Moneasa) Borossebestől 14 km-re északkeletre a Béli-hegységben, a Monyásza-patak partján fekszik. A 2021-es adatokat tükröző népszámlálás szerint 738 lakosából senki sem vallotta magát magyarnak. A községtől néhány kilométerre található fürdőtelepnek nincs állandó lakója, viszont többen tartózkodnak ott, mint a közigazgatási központban:
Már 1597-ben említik gyógyforrásait, idegenforgalma azonban csekély jelentőségű maradt 1891 utánig, amikor is az új tulajdonos, Wenckheim Frigyes fejlesztésekbe fogott. 1895-ben mélyfúrással biztosította a termálvíz-ellátást, fenyőkből és hársfákból parkot alakíttatott ki, két szabadtéri medencét építtetett, kiépíttette a közvilágítást és Borosjenőről cigányzenekart fogadott.
A fürdőtelepen az aradi elit építtetett magának villákat egykoron.
Menyháza tündöklésének és hanyatlásának szimbóluma: az egykori Tündérrózsás villa (1. sz. pavilon) mai állapotban
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A falu külterületén 27 barlang és hat zsomboly található, melyeknek az 1980-as években ismert teljes járathosszúsága 3578 m volt. Az 1. sz. pavilon (az egykori Tündérrózsás villa) mellett nyílik a Medve-barlang, melynek sokáig csak egy szifonban végződő tíz méteres bevezető szakaszát ismerték.
Egy hosszúkás teremből a barlang kettéágazik. Bal oldalon negyven méter után újabb szifon következik, míg a jobb oldali járat kétszáz méter hosszú. A helyi tanács 1985-ben átvágta az első szifont a hosszúkás teremig, hogy lehetővé tegye a barlang turisztikai hasznosítását. Ezt bővítették most tovább.
Híres még a Denevér-barlang, amely egy fekete mészkőben képződött cseppkőbarlang, de látható egy vashámor maradványai, felkereshető az egykori márványfejtő, kilátóról lehet gyönyörködni a Béli-hegységben, a fürdőtelep központjában lévő tavon pedig vízibiciklit lehet bérelni nyaranta.
A Medve-barlang ezen a hétvégén, április 5-én és 6-án lesz nyitva, szombaton és vasárnap is 11–16 óra között, akárcsak április 12–13-án. A húsvéti ünnepek alkalmából nagypénteken, április 18-án 15–18 óra között, nagyszombaton, április 19-én 11–18 óra között látogatható. Húsvétvasárnap zárva tart, viszont húsvéthétfőn (április 21-én) megnyitják 11 és 18 óra között. A belépőjegy felnőtteknek 20 lejbe, 5 és 14 év közötti gyerekeknek 10 lejbe kerül, az öt évesnél fiatalabbak ingyen mehetnek be.
Várják a látogatókat
Fotó: Facebook/Peștera Grota Ursului - Moneasa
A nemzetpolitika célja, hogy minden magyar ember életminősége javuljon és a magyar nemzet megmaradjon, a külhoni magyarok megmaradásához pedig erős anyaország és erős nemzetpolitika kell – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Kolozsváron.
A március 15-i magyar állami kitüntetések idei díjazottjai között több erdélyi alkotó és szakember neve is szerepel.
Ismét benyújthatják a külhoni magyar oktatási intézményekbe járó diákok szülei a Szülőföldön magyarul program támogatási kérelmét. A 2025/2026-os tanévre diákonként bruttó 100 ezer forint jár, a jelentkezéseket elektronikus úton várják.
Sorsunk ma egyetlen döntésen múlik. Itt az idő hát, hogy mi, magyarok újra összefogjunk, és együtt, közösen védjük meg az elmúlt másfél évtized nemzetpolitikai eredményeit.
Közel 130 olyan magyar emlékjelet kutatott fel a Bánságban Bodó Barna temesvári politológus, amelyek az első világháború utáni román közigazgatás beavatkozása nyomán eltűntek vagy „átalakultak”.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken figyelmeztette a Kolozsvár–Nagyvárad-vasútvonal villamosításán és korszerűsítésén dolgozó kivitelezőket, hogy négy hónap áll rendelkezésükre a munkálatok felgyorsítására a kritikus szakaszokon.
Hatalmas munkát végzett a magyar kormány a Királyhágómelléki Református Egyházkerülettel és a helyi magyar közösségekkel közösen azáltal, hogy teljesen természetes módon kapcsolódott a helyi törekvésekhez Soltész Miklós szerint.
Illegális fegyverek, lőszerek és pirotechnikai eszközök után kutattak a rendőrök három Brassó megyei ingatlanban. A házkutatások során több fegyvert, lőszert és egy körözött revolvert is találtak, egy 18 éves fiatalt pedig őrizetbe vettek.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján Erdély, a Partium és a Bánság számos településén ünnepi rendezvényekkel tisztelegnek a hősök emléke előtt. Március 15-én és az azt megelőző napokban gazdag programkínálattal várják az érdeklődőket.
Arad egyik új kertvárosi részében egyre nagyobb a feszültség: az ott lakók szerint annyira elszaporodtak az aranysakálok, hogy már félnek kiengedni gyerekeiket az utcára, éjszakánként pedig „kísérteties hangok” tartják rettegésben őket.
szóljon hozzá!