
Fotó: Veres Nándor
Újabb győzelem született az úzvölgyi katonatemető ügyében az erdélyi magyarság számára: a Bákó Megyei Törvényszék jogerősen törölte Dormánfalva (Dărmănești) városnak a sírkert fölötti tulajdonjogát.
2023. február 15., 10:022023. február 15., 10:02
2023. február 15., 14:292023. február 15., 14:29
A másodfokon eljáró Bákó Megyei Törvényszék kedden hozott ítéletének kivonatát szerdán reggel tették közzé a romániai bíróságok portálján. Az MTI által idézett ítélet

A Moinești-i Bíróság csütörtöki ítélete értelmében törölni kell a telekkönyvből Dormánfalva (Dărmănești) városnak az úzvölgyi temető fölötti tulajdonjogát.
A perbe a felperes csíkszentmártoni önkormányzat oldalán beavatkozott a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat is.
„Nagyon örülök annak, hogy már két jogerős döntés van az úzvölgyi temetővel kapcsolatosan, ez a mai döntés azért fontos, mert a temető jogi helyzete most már tisztázott és aki ezt vitatja, az a román igazságszolgáltatás döntését vitatja.
– mondta a Krónikának Benkő Erika.
„A Bákó Megyei Törvényszék keddi döntésével »papíron visszaáll a rend« az úzvölgyi katonatemetőben” – értékelte az MTI-nek a szerdán nyilvánosságra hozott jogerős ítéletet Birtalan Sándor csíkszentmártoni polgármester. A magyar haditemetőt gondozó székelyföldi, Hargita megyei község elöljárója ennek ellenére attól tart, hogy a sírkert eredeti állapotába való visszaállítása „nem lesz egy sétagalopp” – mondta a román nacionalista szervezeteknek a korábbi jogerős ítéletet elutasító nyilatkozataira utalva.
Az úzvölgyi helyzetet békésen, a törvény jegyében kell megoldani, „el kell kerülni a cirkuszt” – hangsúlyozta, és megköszönte a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálatnak a peres ügyekben nyújtott segítséget.
A csaknem egy évvel ezelőtt született alapfokú ítélet előzménye az, hogy a Bákói Táblabíróság 2021 októberében jogerősen érvénytelenítette Dormánfalva város önkormányzati testületének azt a 2019 márciusában hozott határozatát, mellyel a város közvagyonává nyilvánította az úzvölgyi katonatemetőt. A táblabíróság akkor megalapozatlannak tartotta és elutasította Dormánfalva város és a dormánfalvi városi tanács fellebbezését az önkormányzati határozatot érvénytelenítő első fokú ítélet ellen. A perben a felperes csíkszentmártoni önkormányzat oldalán avatkozott be a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat.
Az érvénytelenített határozat alapján állította ki maga számára az építési engedélyt is, amellyel román parcellát hozott létre, és emlékművet épített a temetőben. Csíkszentmárton község az építési engedélyt is megtámadta a Bákó megyei törvényszéken. Dormánfalva önkormányzata 2019 márciusában saját közvagyonává nyilvánította az úzvölgyi katonatemetőt, majd áprilisban önkényesen román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán fekvő, elnéptelenedett Úzvölgye település sírkertjében.

Helyben hagyta a Bákó Megyei Táblabíróság pénteken az egy éve hozott alapfokú ítéletet, amely érvénytelenítette a temető román parcellájának az építési engedélyét, és a törvénytelen építmény lebontását rendelte el.
Korábban a temetőt a székelyföldi Csíkszentmárton község gondozta, és a magyar közösség magyar katonatemetőként tartotta számon.
miután székelyek élőlánccal próbálták megakadályozni ezt. Egy héttel az erőszakos cselekmények után az illetékes román hatóság tisztázta, hogy nem az úzvölgyi katonatemetőben nyugszik az a 149 román katona, akinek a névsorolvasása is részét képezte a temető erőszakos elfoglalása utáni ceremóniának.
A nacionalista temetőfoglalók – akik közül többet a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) színeiben parlamenti képviselővé, szenátorrá választottak – azóta többször szerveztek koszorúzásokat a temetőben azoknak a román katonáknak, akik – a hivatalos román álláspont szerint – nem is ott nyugszanak.

Az úzvölgyi katonatemető ügyében született táblabírósági határozatot követően sokan pesszimisták, hogy végre lehet-e hajtani a jogerős döntést? Kis Júlia kolozsvári jogász elismeri, hogy a betonkeresztek eltávolítása nem lesz gyors sikertörténet.
Telefonon beszélt Magyar Péter, az országgyűlési választáson győztes Tisza Párt vezetője, miniszterelnök-jelöltje hétfőn Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel.
Április 13. és 26. között országszerte kismértékű hőmérséklet ingadozásra lehet számítani, az ország legtöbb régiójában az időszakra jellemző hőmérsékleti értékekhez közel álló értékek várhatók.
Meg kell várni, hogy mi a viszonya az új magyar kormánynak a határon túli magyarokhoz, milyen nemzetpolitikája van, nekünk ahhoz kell viszonyulnunk – jelentette ki a Krónikának Kelemen Hunor.
Országszerte közúti ellenőrzéseket tartott a rendőrség az ortodox húsvét idején. A hatóságok számos szabálysértést tártak fel, a legsúlyosabb esetek között egy fiatal családapa is szerepel, aki két kisgyermekével az autóban, erősen ittasan vezetett.
Bár Magyar Péter szerint az RMDSZ is szerepet vállalt az erdélyi magyarok félrevezetésében és a Tisza elleni „hazugságkampányban”, a párt elnöke úgy nyilatkozott: kész félretenni a sérelmeket, és miniszterelnökként együtt kíván működni Kelemen Hunorral.
Elkerülhetetlen a magyar–magyar kapcsolatok újragondolása, az új kormány és a határon túli magyarok közötti együttműködés kiépítése – jelentette ki hétfő reggel Tánczos Barna, Románia RMDSZ-es miniszterelnök-helyettese.
Gratulált a Tisza Pártnak és Magyar Péternek a magyarországi országgyűlési választáson aratott győzelemhez Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a közösségi oldalán hétfőre virradó éjszaka közzétett bejegyzésében.
Vizsgálatot indított vasárnap a szászrégeni rendőrség, miután ismeretlen tettesek ledöntöttek 14 sírkövet a zsidó temetőben.
Átragadt az anyaországban tapasztalható választási láz Erdélyre is, nagy a jövés-menés a szavazás napján Magyarország kolozsvári főkonzulátusán is. Itt egyaránt szavazhatnak a magyarországi, illetve a romániai lakcímmel rendelkezők.
Rendkívül bizonytalan a magyarországi választások kimenetele, és bár több felmérés Magyar Péter, valamint a Tisza Párt előnyét mutatja, korántsem biztos, hogy ez győzelmet jelent majd a szavazóurnáknál – erre figyelmeztet Sorina Soare román politológus.
szóljon hozzá!