Fotó: Facebook/RMDSZ
Több munkára és új típusú beszédmódra van szükség, amely a szórvány mellé nem a „szenvedés, szerencsétlen, elmaradott” negatív fogalmakat társítja, hanem megmutatja, hogy ebben a közösségben is vannak sikeres példák – hívta fel a figyelmet Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke Szamosújváron.
2017. november 18., 18:112017. november 18., 18:11
2017. november 18., 18:202017. november 18., 18:20
Porcsalmi Bálint felszólalásában úgy fogalmazott, hogy A magyar szórvány napján nemcsak ünnepelni, hanem dolgozni is kell. Emlékeztetett, hogy az RMDSZ 10. nagyváradi kongresszusán nyilvánította november 15-ét, Bethlen Gábor születésének napját A magyar szórvány napjává. A szövetség idei központi rendezvényét - amelynek témája az oktatási törvény módosítása, illetve a szociális intézmények, szervezetek helyzete volt -, szombaton tartotta Szamosújváron.
„Sokat tettünk azért, hogy az oktatási program megerősödjön, most a minőség javítása a cél. Mert ahol minőségi oktatás van, az iskola nincs veszélyben. Ez a szórvány jövője” – idézte Porcsalmit az RMDSZ hírlevele, mely szerint az ügyvezető elnök a tanügyben dolgozók, közösségszervezők motiválását, továbbképzését nevezte meg további prioritásként. Rámutatott, a következő év, nehéz, akár veszélyes is lehet, de jó lehetőség is arra, hogy a román-magyar párbeszédet új alapokra helyezzük.
Balázs Bécsi Attila, a Téka Alapítvány igazgatója házigazdaként köszöntötte az egybegyűlteket, rámutatva: lehetőséget kaptak arra, hogy bebizonyítsák, a semmiből is lehet újat alkotni a szórványban, hiszen a minőség jegyében, összefogás révén megépítették a szamosújvári iskolát.
− jelentette ki. Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke gratulált az elért eredményekhez, a több mint 450 diáknak otthont adó új iskolához. „Tanulnunk kell egymástól, a jó gyakorlatokat el kell lesnünk egymástól, empátiával és megértéssel kell a szórvány felé fordulnunk” − mondta a képviselő.
Mucsi Géza, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkárságának osztályvezetője Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár üzenetét tolmácsolta, hangsúlyozva: hálásak az erdélyi magyar közösségnek és az RMDSZ-nek azért, hogy immár létezik hivatalosan is egy nap, amikor nemcsak együtt ünnepelhetnek, hanem együtt is tervezhetik a szórványmagyarság jövőjét.
– emelte ki. Úgy vélte, erre probléma helyett lehetőségként kell tekinteni, és a már működő struktúrákat fent kell tartani, támogatni. Emlékeztetett, a magyar kormány 2018-ig 31 új óvodát és bölcsődét hoz létre a Kárpát-medencei óvodaprogram keretében, ugyanennyit újítanak fel, és további 50 új intézmény létrejöttét, fejlesztését finanszírozzák.
Fotó: Facebook/RMDSZ
Cseke Attila szenátusi frakcióvezető emlékeztetett, hogy Bihar megyében is jelentős magyar közösség él kisebbségben. „Romániában közel 45 ezer olyan magyar él, akinek nap, mint nap a saját identitásukért, anyanyelvükért, kultúrájuk megőrzéséért meg kell harcolniuk” - mondta. Hangsúlyozta, az RMDSZ célja, hogy ezeket a településeket felkarolja és megerősítse. „Szórványban a lét a tét” - emlékeztetett Benedek Zakariás, a szórvány parlamenti képviselője megköszönve a székelyföldi önkormányzatoknak, hogy felkarolják a szórványközösséget. „Össze kell fognunk szórványközösségünkért, még akkor is, ha különbözőek vagyunk, ha a jövőt sokszor másként látjuk” – mondta.
Faragó Péter parlamenti képviselő az Arad megyei helyzetet ismertette, rámutatva: nem ritka, hogy csupán 5-15 magyar ember él egy-egy településen. „Éppen ezért meg kell mutatnunk ezeknek az embereknek, hogy van egy összekötő fonal, amibe kapaszkodhatnak, és nem vesznek el a többség sűrűjében” – hangsúlyozta.
Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnök, az oktatás helyzetét taglaló beszélgetés moderátoraként a szamosújvári jó példára hívta fel a figyelmet, rámutatva: olyan helyen áll most magyar iskola, ahol korábban nem volt.
Rámutatott, jövőtől a tanügyi alkalmazottak bérezése önkormányzati hatáskörből tanfelügyelőségi hatáskörbe kerül, ami egyes, önkormányzatok által nem támogatott szórványiskolák esetében jó hír lehet, de a szövetség általában nem örül az újabb központosításnak. „Nekünk az lenne az igazán jó megoldás, ha minden egyes tanügyi fizetést megadnának az önkormányzatokon keresztül, függetlenül attól, hogy hány létszámos osztályok működnek az adott iskolában, a fejkvótákon teljesen függetlenül” − mondta a képviselő.
Kovács Irénke oktatásért felelős államtitkár az oktatási tárca szemszögéből mutatta be a romániai magyar oktatás helyzetét. „Magyar gyermekeink „pozitív diszkriminációban” kell részesüljenek, versenyképes tudást kell biztosítsunk számukra, a minőségi oktatás feltételeit kell megteremtenünk” – fogalmazott.
Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatásért felelős ügyvezető alelnöke szociológusként a kollégáival együtt végzett, az egyes iskolák demográfiai veszélyeztetettségét felmérő kutatások eredményeiről számolt be. Elmondta, az aktualizált adatok szerint
A jó példák bemutatásánál Balázs Bécsi Attila a Téka Művelődési és Oktatási Központról és a Téka Alapítvány által működtetett intézmények kihívásairól és eredményeiről beszélt, míg Balla Ferenc igazgatóként a válaszúti Kallós Zoltán Alapítvány tevékenységét ismertette. Horváth Anna, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke a magyar kormány által támogatott bölcsőde- és óvodaprogram eredményeit ismertette.
Fotó: Facebook/RMDSZ
A továbbiakban Derzsi Ákos szenátor a szociális intézmények és szervezetek működésének kihívásairól számolt be, míg Csép Éva Andrea parlamenti képviselő az állami intézmények és azok vezetői, valamint a szociális szféra szereplői közötti párbeszéd fontosságáról beszélt. Székely István, az RMDSZ társadalomszervezésért felelős ügyvezető alelnöke a magyar házak hálózatát ismertette, Menyhárt Ernő, a Szent Ferenc Alapítvány képviseletében a Böjte Csaba által megálmodott hálózat tevékenységét mutatta be. Emellett Sárosi Arthur, a Diakónia Keresztyén Alapítvány igazgatója, László Erika, a Máltai Szeretetszolgálat képviselője és Balázs Sándor, a Romániai Falugondnokok Országos Szövetségének elnöke is felszólalt.
Winkler Gyula EP-képviselő, az RMDSZ Hunyad megyei elnöke a rendszeres találkozás és egyeztetés fontosságára hívta fel a figyelmet. A találkozó zárásaként a jelenlévők elfogadtak egy zárónyilatkozatot, melyben kimondják, hogy a romániai magyar szórványközösség egységesen kiáll a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés mellett.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több mint háromezer erdélyi fiatalnak mutat irányt a cserkészet a képernyők uralta világban. Az időtálló értékekre épülő mozgalomról, a Romániai Magyar Cserkészszövetség 35 évéről, kihívásairól és terveiről beszélgettünk Bálint Lajos Lóránt elnökkel.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Kolozsváron március 16-tól változnak a helyi adókra és illetékekre vonatkozó szabályok. Megszűnnek a városrészek szerinti adóemelések, miközben egyes kedvezményeket – a fogyatékkal élők és a régi épületek tulajdonosai számára – automatikusan alkalmaznak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!