
Fotó: Facebook/RMDSZ
Több munkára és új típusú beszédmódra van szükség, amely a szórvány mellé nem a „szenvedés, szerencsétlen, elmaradott” negatív fogalmakat társítja, hanem megmutatja, hogy ebben a közösségben is vannak sikeres példák – hívta fel a figyelmet Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke Szamosújváron.
2017. november 18., 18:112017. november 18., 18:11
2017. november 18., 18:202017. november 18., 18:20
Porcsalmi Bálint felszólalásában úgy fogalmazott, hogy A magyar szórvány napján nemcsak ünnepelni, hanem dolgozni is kell. Emlékeztetett, hogy az RMDSZ 10. nagyváradi kongresszusán nyilvánította november 15-ét, Bethlen Gábor születésének napját A magyar szórvány napjává. A szövetség idei központi rendezvényét - amelynek témája az oktatási törvény módosítása, illetve a szociális intézmények, szervezetek helyzete volt -, szombaton tartotta Szamosújváron.
„Sokat tettünk azért, hogy az oktatási program megerősödjön, most a minőség javítása a cél. Mert ahol minőségi oktatás van, az iskola nincs veszélyben. Ez a szórvány jövője” – idézte Porcsalmit az RMDSZ hírlevele, mely szerint az ügyvezető elnök a tanügyben dolgozók, közösségszervezők motiválását, továbbképzését nevezte meg további prioritásként. Rámutatott, a következő év, nehéz, akár veszélyes is lehet, de jó lehetőség is arra, hogy a román-magyar párbeszédet új alapokra helyezzük.
Balázs Bécsi Attila, a Téka Alapítvány igazgatója házigazdaként köszöntötte az egybegyűlteket, rámutatva: lehetőséget kaptak arra, hogy bebizonyítsák, a semmiből is lehet újat alkotni a szórványban, hiszen a minőség jegyében, összefogás révén megépítették a szamosújvári iskolát.
− jelentette ki. Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke gratulált az elért eredményekhez, a több mint 450 diáknak otthont adó új iskolához. „Tanulnunk kell egymástól, a jó gyakorlatokat el kell lesnünk egymástól, empátiával és megértéssel kell a szórvány felé fordulnunk” − mondta a képviselő.
Mucsi Géza, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkárságának osztályvezetője Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár üzenetét tolmácsolta, hangsúlyozva: hálásak az erdélyi magyar közösségnek és az RMDSZ-nek azért, hogy immár létezik hivatalosan is egy nap, amikor nemcsak együtt ünnepelhetnek, hanem együtt is tervezhetik a szórványmagyarság jövőjét.
– emelte ki. Úgy vélte, erre probléma helyett lehetőségként kell tekinteni, és a már működő struktúrákat fent kell tartani, támogatni. Emlékeztetett, a magyar kormány 2018-ig 31 új óvodát és bölcsődét hoz létre a Kárpát-medencei óvodaprogram keretében, ugyanennyit újítanak fel, és további 50 új intézmény létrejöttét, fejlesztését finanszírozzák.
Fotó: Facebook/RMDSZ
Cseke Attila szenátusi frakcióvezető emlékeztetett, hogy Bihar megyében is jelentős magyar közösség él kisebbségben. „Romániában közel 45 ezer olyan magyar él, akinek nap, mint nap a saját identitásukért, anyanyelvükért, kultúrájuk megőrzéséért meg kell harcolniuk” - mondta. Hangsúlyozta, az RMDSZ célja, hogy ezeket a településeket felkarolja és megerősítse. „Szórványban a lét a tét” - emlékeztetett Benedek Zakariás, a szórvány parlamenti képviselője megköszönve a székelyföldi önkormányzatoknak, hogy felkarolják a szórványközösséget. „Össze kell fognunk szórványközösségünkért, még akkor is, ha különbözőek vagyunk, ha a jövőt sokszor másként látjuk” – mondta.
Faragó Péter parlamenti képviselő az Arad megyei helyzetet ismertette, rámutatva: nem ritka, hogy csupán 5-15 magyar ember él egy-egy településen. „Éppen ezért meg kell mutatnunk ezeknek az embereknek, hogy van egy összekötő fonal, amibe kapaszkodhatnak, és nem vesznek el a többség sűrűjében” – hangsúlyozta.
Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnök, az oktatás helyzetét taglaló beszélgetés moderátoraként a szamosújvári jó példára hívta fel a figyelmet, rámutatva: olyan helyen áll most magyar iskola, ahol korábban nem volt.
Rámutatott, jövőtől a tanügyi alkalmazottak bérezése önkormányzati hatáskörből tanfelügyelőségi hatáskörbe kerül, ami egyes, önkormányzatok által nem támogatott szórványiskolák esetében jó hír lehet, de a szövetség általában nem örül az újabb központosításnak. „Nekünk az lenne az igazán jó megoldás, ha minden egyes tanügyi fizetést megadnának az önkormányzatokon keresztül, függetlenül attól, hogy hány létszámos osztályok működnek az adott iskolában, a fejkvótákon teljesen függetlenül” − mondta a képviselő.
Kovács Irénke oktatásért felelős államtitkár az oktatási tárca szemszögéből mutatta be a romániai magyar oktatás helyzetét. „Magyar gyermekeink „pozitív diszkriminációban” kell részesüljenek, versenyképes tudást kell biztosítsunk számukra, a minőségi oktatás feltételeit kell megteremtenünk” – fogalmazott.
Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatásért felelős ügyvezető alelnöke szociológusként a kollégáival együtt végzett, az egyes iskolák demográfiai veszélyeztetettségét felmérő kutatások eredményeiről számolt be. Elmondta, az aktualizált adatok szerint
A jó példák bemutatásánál Balázs Bécsi Attila a Téka Művelődési és Oktatási Központról és a Téka Alapítvány által működtetett intézmények kihívásairól és eredményeiről beszélt, míg Balla Ferenc igazgatóként a válaszúti Kallós Zoltán Alapítvány tevékenységét ismertette. Horváth Anna, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke a magyar kormány által támogatott bölcsőde- és óvodaprogram eredményeit ismertette.
Fotó: Facebook/RMDSZ
A továbbiakban Derzsi Ákos szenátor a szociális intézmények és szervezetek működésének kihívásairól számolt be, míg Csép Éva Andrea parlamenti képviselő az állami intézmények és azok vezetői, valamint a szociális szféra szereplői közötti párbeszéd fontosságáról beszélt. Székely István, az RMDSZ társadalomszervezésért felelős ügyvezető alelnöke a magyar házak hálózatát ismertette, Menyhárt Ernő, a Szent Ferenc Alapítvány képviseletében a Böjte Csaba által megálmodott hálózat tevékenységét mutatta be. Emellett Sárosi Arthur, a Diakónia Keresztyén Alapítvány igazgatója, László Erika, a Máltai Szeretetszolgálat képviselője és Balázs Sándor, a Romániai Falugondnokok Országos Szövetségének elnöke is felszólalt.
Winkler Gyula EP-képviselő, az RMDSZ Hunyad megyei elnöke a rendszeres találkozás és egyeztetés fontosságára hívta fel a figyelmet. A találkozó zárásaként a jelenlévők elfogadtak egy zárónyilatkozatot, melyben kimondják, hogy a romániai magyar szórványközösség egységesen kiáll a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés mellett.
Tizenegy hét nyári szünidő Romániában, tíz Magyarországon, hat Dániában és tizennégy Olaszországban: jelentős eltérések tapasztalhatók az európai államok legfőbb közoktatási vakációját tekintve.
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.
Hétfőn kezdi meg a munkáját az észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu között, Szilágy megyei szakaszának – ami az első szakasz lesz, amelyet idén átadnak.
Napok óta tart a hőhullám, a hőmérő higanyszála az ország több részében is nap mint nap 40 Celsius-fok közelébe emelkedik, miközben építkezéseken, mezőgazdaságban, raktárakban és gyárakban emberek tízezrei dolgoznak.
A hőség és a folyók kritikusan alacsony vízszintje miatt újabb erdélyi megyékben vezettek be forgalom- és vízkorlátozást csütörtökön. A korábbi négyről hétre nőtt a harmadfokú hőségriasztás alatt lévő romániai megyék száma.
Büntetőfeljelentést tett csütörtökön Majka romániai jogi képviselője a sepsiszentgyörgyi Sic Feszt fesztiválra tervezett koncert lemondását kiváltó fenyegetés ügyében.
A túlszaporodott medveállomány miatt azonnali és konkrét intézkedésekre van szükség az emberi életek és a javak védelméhez.
Miközben a jelenlegi szárazság miatt is azt láthatjuk, hogy a Duna vízhozama elérte a történelmi mélypontot, és a romániai folyók többségének hozama várhatóan csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben, egy folyó kivételt jelent: a Szamos.
szóljon hozzá!