Egyelőre nem fogtak neki az alagútfúrásnak sem a kolozsvári metró tervezett vonalán
Fotó: Gülemark
A metróprojekt folytatódik, a munkálatokat nem állították le, és a kivitelezési határidő változatlan marad – jelentette be a városi tanács keddi ülésén Emil Boc. Kolozsvár polgármestere egyúttal elismerte: a megaprojektet nem a helyreállítási alapból (PNRR), hanem az EU kohéziós alapjából finanszírozzák.
2025. december 23., 18:002025. december 23., 18:00
2025. december 23., 18:192025. december 23., 18:19
Továbbra sem hárultak el az akadályok a Románia egyik legnagyobb infrastrukturális beruházásának számító kolozsvári könnyűszerkezetű metróprojekt megvalósítása elől. Miután az ország költségvetését sújtó deficit miatt sokáig bizonytalanság övezte, hogy egyáltalán lesz-e pénz a földalatti megépítésére, ezúttal kiderült, hogy nem az eredeti finanszírozási tételből folyósítanak forrásokat a munkálatokra. Emil Boc polgármester kedden közölte, az eredeti tervekkel ellentétben a metró finanszírozása már nem az országos helyreállítási és rezilienciaépítési terven (PNRR) keresztül történik, hanem európai kohéziós alapokból.
Boc elárulta, éppen a finanszírozás tisztázása érdekében utazott december elsején Brüsszelbe, hogy egyeztessen a metró ügyében az Európai Bizottság illetékeseivel. (Kolozsváron többen szóvá tették annak idején, hogy a polgármester miért nem vett részt a román nemzeti ünnep alkalmából rendezett ceremónián).
Kezdődik a tényleges földalatti munka a kolozsvári metrónál – adta hírül hétfőn a Mediafax hírügynökség.
Egyébként a kolozsvári városi tanács ülésén az önkormányzati képviselők jóváhagyták a földalattira vonatkozó övezeti városrendezési tervet (PUZ). A kolozsvári metró megvalósításának becsült költségei 1,8–2 milliárd euróra rúgnak, a projekt befejezésének határideje pedig 2031.
A polgármester hangsúlyozta, azáltal, hogy a projekt finanszírozása átkerül az EU kohéziós alapjaihoz, nagyobb rugalmasságot biztosít a kivitelezési ütemterv számára, miközben a PNRR sokkal szigorúbb követelményeket szabott meg. Boc elmondása szerint az új köztes határidőket a közeljövőben fogják megtárgyalni és meghatározni, részletes szakmai egyeztetések nyomán az Európai Bizottság és a román kormány képviselőivel.
A képviselő-testület ülésén amúgy kiderült, hogy a kohéziós alapokra való áttérés maga után vonja a projekt teljes körű újraértékelését, beleértve a munkálatok ütemezését is. Ennek következtében az új határidőket nem egységesen állapítják meg, hanem tételekre lebontva, állomásonként, a munkálatok összetettségétől, a helyszíni körülményektől és a szükséges engedélyektől függően.
Nyugat-kelet irányban szelné át a várost a földalatti
Kolozsvár könnyűszerkezetű metróvonala 21,3 kilométer hosszú lesz 19 megállóval. A nagyszabású projekt első szakaszában Kolozsvár és az alvóvárosának számító Szászfenes területén épülne meg, a munkálatok a megyeszékhely melletti nagyközségben kezdődnének. Kolozsváron 14,7 kilométeren és a mintegy 53 ezer lakost számláló Szászfenes területén 6,3 kilométeren fog haladni. Az első megállók a kincses városból kiköltözött, de továbbra is Kolozsváron dolgozó szászfenesi lakosokat szolgálnák ki, valamint a községben felépülő regionális kórház pácienseit, a következők a kolozsvári Monostor lakónegyedben épülnének. A metróvonal nyugat-kelet irányban fogja átszelni a várost, elérve a legnagyobb Hóstáti (Mărăști) lakónegyedet, ahonnan a gyártelep, valamint a Györgyfalvi és Szopor negyed irányába ágazik el.
A kolozsvári metró első szakaszának megépítésére vonatkozó szerződést 2023-ban írták alá, a költség 2,2 milliárd euró, és a munkálatok befejezését 2031-ben tervezik. A földalatti első vonala 21 kilométer hosszú lesz és 19 állomással rendelkezik majd; a kivitelező
Nemrég jelentős visszhangot váltottak ki a kolozsvári városháza által a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) tanácsosainak adatigénylése nyomán nyilvánosságra hozott adatok, miszerint mindeddig a munkálatok 2,3 százalékával készültek el. Ebből egyesek azt a következtetést vonták le, hogy a kivitelezés ebben a ritmusban akár negyven évig is elhúzódhat. Ennek hatására a török főkivitelező, a Gülermak társaság igyekezett nyugtatni a kedélyeket, miszerint a kezdeti lassú munkatempó idővel fel fog gyorsulni.
A cég novemberben közölte, hogy a Kínából hajón 2024 decemberében Erdély fővárosába szállított, „vakondként” elhíresült két kotrógép indítóaknájának falai 50 százalékban készültek el a szászfenesi Teilor állomásnál. Tehát még maga az alagútfúrás sem kezdődött el, aminek leghamarabb jövő tavasszal láthatnak neki. A projekt csúszását hűen illusztrálja, hogy a PNRR előírásai szerint az első kilenc megállóval 2026. július 31-éig kellett volna elkészülni.
A levegőben lóg a kolozsvári metró építése, mivel az önkormányzat sem a finanszírozást nem biztosította, sem a műszaki terveket nem véglegesítette, így építési engedélye sincs – vonta meg a nem túl kecsegtető mérleget a Pro Infrastruktúra Egyesület.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Életének 89. évében szerdán Kolozsváron elhunyt Murádin Jenő művészettörténész, művészeti író, szerkesztő, egyetemi docens, az erdélyi művészet legavatottabb ismerője.
A Kolozs Megyei Tanács nem kíván döntést hozni, miután egy egyesület hivatalosan kérte az Octavian Goga Megyei Könyvtár átnevezését azzal az indokkal, hogy a volt politikus és költő antiszemita volt.
Aláírták Nagybánya új fürdőközpontjának kivitelezési szerződését, így megkezdődhet a régóta tervezett beruházás megvalósítása.
Nem használható a kályha a Kolozs megyei Kiskalota rendőrőrsének egyik helyiségében, mivel a hozzá tartozó kémény tetejére gólyák raktak fészket.
A piski csata évfordulója alkalmából a Hunyad megyei Ópiskin megemlékeztek a 177 évvel ezelőtti ütközet áldozatairól, és megkoszorúzták a több mint száz éve lebontott, de Böjte Csaba ferences szerzetes kezdeményezésére tavaly újraállított kőobeliszket.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
A román szenátus szerdán megszavazta az RMDSZ által kidolgozott törvénytervezetet, amely 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja, és egyben megemlékezik a püspök születésének 130. évfordulójáról is – tájékoztatott a szövetség sajtóirodája.
Hiába írták alá tavaly év végén a kivitelezési szerződést, várhatóan csak jövőre kezdődhet el a Szatmárnémetit Óvárival összekötő, a magyar határig tartó gyorsforgalmi út építése.
Két személy megsérült kedden este egy sepsiszentgyörgyi lakástűzben – közölte a Kovászna megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
A legnagyobb csángóföldi hagyományőrző eseményre készül a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (McsMSz), amely Bákóban tartja a farsangzáró, azaz húshagyó bált február 14-én.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!