Tusványos krónika: Ahtisaari-tervet Székelyföldnek?

Szilágyi egyúttal rossz hírrel is szolgált a rendezvény látogatóinak: Markó Béla RMDSZ-elnök azt üzente az Olt-parti diáktábor lakóinak, hogy idén nem tud eleget tenni a szervezők meghívásának. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnöke vette át a szót. A diáktábor idei mottójára utalva hangsúlyozta: azért van szükség erős Európára, erős közösségekre, mert jelenleg a kontinens, Magyarország, valamint az erdélyi magyar közösség egyaránt gyenge. „Európa gyenge, mert nem egységes, Románia és Magyarország helyzetét pedig az nehezíti, hogy nincs szerteágazó együttműködés a két ország között. Bukarest gyengeségének egyik bizonyítéka, hogy fél az olyan kisebbségi jogok, mint az autonómia szavatolásától” – hangoztatta a fideszes politikus.

Koszovó mélyvize
Az Olt zúgásától betöltött tusványosi fősátor hallgatóságát ezt követően igazi mély vízbe dobták a szervezők, a további rangos előadók ugyanis Koszovó és a nyugat-balkáni stabilitás témakörét kezdték feszegetni. A szakértők arra próbáltak válaszolni, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa által tárgyalt, Koszovó ellenőrzött függetlenségét célzó Ahtisaari-terv mennyire életképes, illetve milyen precedenst teremt nemzetközi szinten. Lőrincz Csaba, az Országgyűlés külügyi bizottságának főtanácsadója fontosnak tartotta kiemelni, hogy a nemzetközi közösség a morális megoldást választotta a nyugat-balkáni helyzet rendezésére, amikor 1999-ben – a NATO révén – a nemzetközi jogot áthágva fegyveresen beavatkozott a volt jugoszláv térségben. Szerinte Magyarországnak nem a saját érdekeit, hanem a térség stabilitását kell képviselnie Koszovó státusa kapcsán.
Stier Gábor, a Magyar Nemzet külpolitikai rovatvezetője azzal kezdte előadását, hogy párhuzamot vont Trianon és a koszovói helyzet között, hangsúlyozva: Szerbia ugyanúgy éli meg az albánok lakta terület függetlenedését, mint a magyarok a 87 éve kötött békeszerződés következményeit. A budapesti újságíró viszonylag stabil fegyverszüneti állapotnak nevezte Koszovó jelenlegi helyzetét, hozzátéve: miközben Oroszország precedenst lát a terület státusának rendezését célzó törekvésekben, addig az angolszász diplomácia kettős mércét alkalmaz a kérdésben. „Vagyis amiről Amerika úgy gondolja, hogy lehet, az megengedett, amiről viszont nem, az veszélyezteti a nemzetközi biztonságot” – fogalmazott Stier, orosz–amerikai geopolitikai játszmának nevezve a koszovói folyamatot, amelyben Európa alig hallatja a szavát.

Modell a rendezéshez
Miközben Bagi Gábor volt budapesti helyettes külügyi államtitkár szerint Koszovó tervezett függetlensége nem jár majd együtt az autonómiák széles körű európai kibontakozásával, addig Toró T. Tibor RMDSZ-es parlamenti képviselő a romániai magyarság esetében is modellt lát a koszovói rendezési tervben. „A Székelyföld számára hivatkozási alapként szolgálhat a Koszovóban élő százezer fős szerb közösség autonómiarendszere. A magyarok számára az Ahtisaari-terv sokkal inkább pozitív modellt képvisel, ezért a magyar diplomácia feladata ennek támogatása lenne” – hangsúlyozta Toró T. Tibor, a bukaresti képviselőház védelmi és nemzetbiztonsági bizottságának tagja.