Fotó: Gecse Noémi
A romániai medveállomány szabályozásának a szükségességéről vitatkoztak szakemberek és politikusok szerdán Tusnádfürdőn a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) keretében szervezett pódiumbeszélgetésen.
2017. július 19., 14:592017. július 19., 14:59
A vita valamennyi résztvevője egyetértett abban, hogy szabályozni kell a romániai medveállomány egyedszámának az alakulását az állat és az ember harmonikus együttélése érdekében.
Sárkány Árpád vadgazdálkodási szakember, a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (C.I.C.) alelnöke elmondta, Európában - Oroszország európai részét leszámítva - körülbelül 17 ezer medvét tartanak számon, amelyből több mint 6800 Romániában él, a romániai medveállomány 78 százaléka pedig Hargita, Kovászna, Maros és Brassó megyében található.
A számok azt tükrözik, hogy
Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat erdészmérnöki végzettségű elnöke elmondta, a megyéjében körülbelül kétszer annyi medve él, mint amennyi számára a terület mérete optimális lenne.
A beszélgetés résztvevői elmondták, a medve védett állat, melynek vadászati tilalmát Románia az EU-csatlakozási szerződésben is vállalta. Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke ez utóbbit úgy pontosította,
és a szerződés is lehetővé teszi az állomány szabályozását. Sárkány Árpád hozzátette: ezzel a szabályozási lehetőséggel a többi medvepopulációval rendelkező európai állam is él. Az általa közölt adatok szerint Svédországban, Finnországban az állomány közel tíz százalékát lövik ki évente.
Hozzátette: Romániában az elmúlt évig évente 400-450 egyed kilövésére adott engedélyt a minisztérium, a Cioloș-kormány azonban tavaly teljesen betiltotta a medvék vadászatát.
Fotó: Gecse Noémi
A beszélgetésből az a kép rajzolódott ki, hogy
mert minden vadásztársaság számára általában egy medve kilövését tették lehetővé. A társaságok pedig abban voltak érdekeltek, hogy ne a sok esetben kukázó fiatalabb egyedeket, hanem a domináns hímeket lőjék ki. Ezek trófeája ugyanis bevételi forrást jelentett a vadászterületek gondnokainak. Kelemen Márton környezetvédelmi szakember elmondta:
Az előadásokból és a felszólalásokból kiderült, a tavalyi tilalomnak is a következménye, hogy a medvék immár napi rendszerességgel jelennek meg a településeken, pusztítják a háziállatokat, és heti rendszerességgel támadnak emberekre is. Tamás Sándor megjegyezte: ehhez az is hozzájárult, hogy az erdőkben terepmotorosok, gomba- és erdeigyümölcs-szedők zavarják a medvéket, és az is, hogy a medvék elvesztették a veszélyérzetüket, nem ijednek már meg az emberektől.
Szép Róbert, a romániai Országos Környezetvédelmi Őrség főfelügyelő-helyettese elmondta, az is gondot jelent, hogy
Míg Székelyföldön túlszaporodott az állomány, az Erdélyi-szigethegységben alig több mint húsz egyedet tartanak számon. A környezetvédelmi szakember elmondta: a román szaktárca által közvitára bocsátott tervezet a tavalyi tilalom után 140 veszélyes medve áthelyezését vagy kilövését engedélyezi.
Szinte valamennyi megszólaló bírálta a rendeletet. Sárkány Árpád úgy fogalmazott: a tervezet „nem vadgazdálkodást, hanem sintérkedést” javasol, és csak a válsághelyzet pillanatnyi orvoslását tűzte ki célul. Tamás Sándor úgy vélte: nem megtizedelni kell a medveállományt, hanem az egyensúlyt kell visszaállítani a természetben.
A Tusványoson egyébként már a nulladik napon megjelent a medve.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lassan eltűnik a magyar üzletekből a valódi parajdi só: a 2025-ös bányakatasztrófa előtt kitermelt készletek a gyártóknál lényegében elfogytak, és már a kereskedőknél is egyre kevesebb maradt. A kieső mennyiséget részben dési sóval pótolják.
Miközben a gyerekek egyre több időt töltenek zárt terekben és képernyők előtt, a természetpedagógia éppen az ellenkező irányba hívja őket: ki a szabadba, ahol lehet sarat dagasztani, menedéket építeni, nyomokat követni, felfedezni és közben tanulni.
Visszaesett az illegális migráció és a lopott gépjárművek felderítése a román–magyar határ térségében Románia 2025. január 1-jei schengeni csatlakozása óta. A Nagyváradi Területi Határrendészeti Felügyelőség sajtóosztálya válaszolt a Krónika kérdéseire.
Szeptember 27-től szigorúbb uniós szabályok vonatkoznak arra, mit állíthatnak a cégek termékeik és működésük környezeti hatásáról.
Több mint 300 dolgozójától válik meg dési üzemében a járműipari alkatrészeket gyártó japán Fujikura, tájékoztat a Kolozs Megyei Munkaerő-elhelyezési Ügynökség (AJOFM) közleménye. A Fujikura 26 év alatt megvált romániai dolgozóinak több mint 90 százalékát&
Két fiatal vesztette életét szombat hajnalban Petrozsényben, miután személygépkocsijuk lesodródott az úttestről és egy villanyoszlopnak csapódott. A fiatalok halálát az útviszonyokhoz képest túl nagy sebesség okozhatta.
Egy 27 éves férfit 30 napra előzetes letartóztatásba helyezett pénteken a Temes megyei törvényszék gyermekpornográfia és kiskorú elleni nemi erőszak gyanúja miatt.
Egy 43 éves marosvásárhelyi nőt 95 ezer lejes hitel felvételére vettek rá csalók, akik közintézmény alkalmazottainak adták ki magukat, és azt állították, hogy az áldozat banki adatai veszélybe kerültek. A pénzt végül készpénzben adta át egy férfinak.
Nem ért egyet az RMDSZ az egyenruhaviselés országos szintű kötelezővé tételével – közölte pénteken Kelemen Hunor elnök. A politikus igazat ad a kötelező egyenruhaviselés ellen tiltakozó Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének.
Lakossági ellenállásba ütközött Szeben megyében egy bányászati és feldolgozóipari beruházás. A Mineral Proiect Invest Rt. Resinár közelében nyitna külszíni fejtést, a szerpentinitet pedig Szelistye térségében dolgozná fel magnéziumalapú termékekké.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!