Nem azért mesélnek, hogy sajnálják őket a történtekért, hanem azért, mert az általuk átélt szörnyűségek megismétlődhetnek – hívták fel a figyelmet holokauszttúlélők a számukra szervezett kolozsvári beszélgetésen.
2015. június 21., 19:382015. június 21., 19:38
„Meghatározó, hogy ezek a megfogalmazhatatlan szörnyűségek ne menjenek feledésbe, egyetlen nemzetnek sem teljes az önismerete, ha nem ismeri saját múltját” – indokolta Mile Lajos kolozsvári főkonzul (képünkön) a beszélgetés megszervezését.
Hozzáfűzte: amit a korabeli magyar adminisztráció művelt, az erkölcsileg silány volt. A főkonzulátuson tartott esemény iránt korosztálytól függetlenül rendkívüli volt az érdeklődés, nem is jutott mindenkinek ülőhely.
A beszélgetést moderáló Gidó Attila, a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet munkatársa felidézte a korszak történéseit, rámutatva: Kolozsváron 18 ezer zsidót zártak gettóba, 1944. május. 25-én indult az első vonat Auschwitzba. Erdélyben 1941-ben még 100 ezer zsidó volt, 1945–46-ban 30–35 ezren maradtak.
A holokauszttúlélők közül elsőként Nussbaum László szólalt meg, rámutatva: a visszaemlékezések legfontosabb része, hogy szubjektívek, mindenki másképp látja a történteket, noha mindenki számára ugyanaz történt. Leszögezte: amit elmond, nem azért mondja, hogy sajnálják.
„Semmi értelme nem volna róla beszélni, ha nem ismétlődhetne meg. De megismétlődhet!” – magyarázta. Mint mesélte, 15 éves volt, amikor Kolozsváron gettóba zárták. Ekkor már sejtették, hogy valami történni fog, de azt nem, hogy pontosan mi. Az emberek, akik az utcán bámulták őket, többnyire közömbösek voltak, de rosszindulatú is akadt. Ő az első „szállítmánnyal” érkezett Auschwitzba. Első nap apját, később 13 éves öccsét vesztette el. „Tíz-tizenkétezer embert gázosítottak el naponta, a gázkamrák folyamatosan működtek” – emlékezett.
Mureşan Judit arról beszélt, hogy családja szerencsésebb volt: a négyből hárman túlélték az embertelenséget. Szilágyi Júlia nyolcéves volt, amikor a családja Romániába szökött. „Bukarestben is éppen olyan zsidótörvények voltak, mint Magyarországon, csak korrupcióval mindent el lehetett intézni” – indokolta a döntést.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.
Pénteken reggel használatba adták a nagyváradi körgyűrű legújabb felüljáróját – tudatta a beruházásért felelős Bihar megyei önkormányzat.
Évszázados hagyományból születnek új művek, amelyek a templomba nem járókat is megszólítják. Reneszánszát éli a magyar egyházzene? Mi dönti el, hogy a kortárs alkotások közül melyek válnak idővel maguk is hagyománnyá?
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!