A Kovászna megyei prefektúra épülete
Túlbuzgónak tartják a helyi közigazgatásban dolgozó illetékesek a prefektúrákat, amelyek az utólagos számonkérés alól mentesülve támadják meg kedvük szerint a helyi és megyei tanácsok által elfogadott határozatokat. Ezzel sokszor anyagi kárt okoznak a közösségnek.
2018. február 06., 11:422018. február 06., 11:42
2018. február 06., 11:452018. február 06., 11:45
Megkétszereződött az elmúlt öt évben Háromszéken a prefektúra által kifogásolt, ennek nyomán pedig törvénytelennek ítélt helyi és megyei tanácshatározatok, polgármesteri rendeletek száma. A közigazgatásban dolgozó illetékesek szerint azonban ebből nem kell arra következtetni, hogy az önkormányzatok rosszul végzik a munkájukat,
A prefektúrák ugyanis jogilag akkor sem kérhetőek számon, ha a közigazgatási bíróság úgy ítéli meg, alaptalanul akadékoskodtak.
Erre Horváth Anna, Kolozsvár volt alpolgármestere, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke hívta fel a Krónika figyelmét. Mint rámutatott: a prefektúrák kifogása nyomán törvénytelennek ítélt határozatokra vonatkozó statisztikák nem reálisak, amíg Romániában az ellenőrző szervek nem tartoznak senkinek felelősséggel akkor sem, ha alaptalanul akadályozzák a helyi közigazgatási munkát. Holott, amikor a kormányhivatal megtámad egy elfogadott dokumentumot, annak hatályát a jogerős bírósági ítélet meghozataláig felfüggesztik, ez akár anyagi károkat is okozhat a közösségnek.
Hozzátette: hasonló a helyzet a számvevőszékkel is. Ilyen körülmények között történhet meg például, hogy a Fehér megyei prefektúra túlzás nélkül szinte mindegyik nagyenyedi tanácshatározatot megtámadja, ennek hátterében a volt alpolgármester szerint minden bizonnyal a nemzeti liberális párti (PNL) polgármester iránti „szimpátia” állhat. „Jó, hogy a prefektúra gondos, őrző figyelme mellett megelőzhetőek a törvénytelenségek, ám felelősséggel kellene dönteniük, és következményekkel kellene járnia annak, ha tévednek, így alaposabban mérlegelnének” – magyarázta Horváth Anna.
Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester
Fotó: Vargyasi Levente
Hasonlóan vélekedik Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester, a székelyföldi regionális önkormányzati tanács elnöke, aki egyetért azzal, hogy túlbuzgóság tapasztalható a prefektúrák részéről, szerinte ugyanakkor kettős mérce is tetten érhető, hiszen a kormánymegbízottak elsősorban a magyar elöljárók, nem pedig a szociáldemokrata (PSD) polgármesterek, tanácselnökök által vezetett önkormányzatok munkájának szentelnek kiemelt figyelmet.
A székelyföldi elöljáró rámutatott: alkotmánybírósági döntés született arról, hogy a prefektúrák nem vizsgálhatják egy helyi döntés célszerűségét, szigorúan csakis a törvényességi szempontokat vehetik figyelembe, ezt azonban gyakran figyelmen kívül hagyják. Antal példaként azt hozta fel: a kormányhivatalnak nem áll hatáskörében felülvizsgálnia azt, hogy egy tervezetet a testület 15 vagy 45 napos közvitára ír ki, ennek eldöntése az önkormányzat feladata. A polgármester hangsúlyozta:
„Minden olyan határozatot, amelyben a magyar érdek vagy a magyarországi támogatás jelen van, kiemelten figyelnek. Például a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemre, a Székely Mikó Kollégiumra vagy a Székelyföldi Jégkorong-akadémiára vonatkozó dokumentumokat” – magyarázta Antal Árpád.
Ehhez képest nem talál magyarázatot a törvénytelennek ítélt tanácshatározatok számának növekedésére Ladányi László Zsolt, aki Hargita megye alprefektusa, majd prefektusa is volt néhány éve.
A csíkszeredai városháza
Fotó: Pinti Attila
Ladányi rámutatott: az elmúlt időszakban módosult közbeszerzési törvény kapcsán még becsúsznak hibák, hiszen az előírások bonyolultak, de „a tanácshatározatok, polgármesteri rendeletek előkészítését jól tudják”. Elmondása szerint a prefektúrán a jogi szakosztály foglakozik a tanácshatározatok törvényességének elemzésével, ezeket formai és tartalmi tévedések miatt is megtámadhatják. A prefektus felülbírálhatja a jogi osztály javaslatát, de Ladányi szerint jellemzően nincs idő arra, hogy mindegyik határozatot személyesen átnézze. Hozzátette: amikor ő volt prefektus, a kormányhivatal a közigazgatási bíróságon 95 százalékban megnyerte az ügyeket.
Ugyanakkor úgy látja, fontos a kommunikáció,
és csak végső esetben kellene az ügynek a közigazgatási bíróság elé kerülnie.
Sebastian Cucu, Kovászna megye prefektusa nemrég a 2017-es év mérlegét megvonva számolt be arról, hogy az elmúlt öt évben folyamatosan növekedett a törvénytelen határozatok, rendeletek száma.
A prefektúra felszólítására 157 határozatot visszavontak – 109 helyi és 5 megyei tanácshatározatot, valamint 43 polgármesteri rendeletet. A fennmaradó 27 esetben a prefektúra a közigazgatási bíróságon támadta meg az elfogadott határozatokat, ebből kettőt előzetes egyeztetés nélkül: az egyik egy autonómiapárti döntés, a másikról pedig csak annyit árult el Cucu, hogy annak jogi következményei lettek volna.
A sepsiszentgyörgyi városháza
A kormánymegbízott azt is elmondta: a leggyakrabban tapasztalt törvénytelenségek között volt a választott helyi döntéshozók statútumának figyelmen kívül hagyása, az átláthatósági törvény által előírt procedúra be nem tartása és a közigazgatási törvény azon előírásának megszegése, hogy minden hivatalos dokumentumot román nyelven kell kiállítani. Előfordult az is, hogy a helyi adók és illetékek megállapításakor nem tettek eleget az adótörvénykönyv előírásainak, visszamenőleg törvénytelenül akadályoztak egy határozatot, nem tartották be a bértörvényt, illetve nem illeszkedtek be a költségvetésbe.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy 27 éves férfit 30 napra előzetes letartóztatásba helyezett pénteken a Temes megyei törvényszék gyermekpornográfia és kiskorú elleni nemi erőszak gyanúja miatt.
Egy 43 éves marosvásárhelyi nőt 95 ezer lejes hitel felvételére vettek rá csalók, akik közintézmény alkalmazottainak adták ki magukat, és azt állították, hogy az áldozat banki adatai veszélybe kerültek. A pénzt végül készpénzben adta át egy férfinak.
Nem ért egyet az RMDSZ az egyenruhaviselés országos szintű kötelezővé tételével – közölte pénteken Kelemen Hunor elnök. A politikus igazat ad a kötelező egyenruhaviselés ellen tiltakozó Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének.
Lakossági ellenállásba ütközött Szeben megyében egy bányászati és feldolgozóipari beruházás. A Mineral Proiect Invest Rt. Resinár közelében nyitna külszíni fejtést, a szerpentinitet pedig Szelistye térségében dolgozná fel magnéziumalapú termékekké.
Megosztó kérdésnek bizonyul Romániában az iskolai egyenruha kötelezővé tétele, miután a szenátus már rábólintott a tervezetre, aminek sok pedagógus és szülő nem örül, magyar diákszervezetek pedig tiltakoznak ellene.
A még felújítás alatt álló Magyar Ház is hangsúlyos helyszíne a csütörtökön este kezdődő 11. Temesvári Magyar Napoknak. A bánsági magyarság legnagyobb rendezvénysorozatán színes programkínálattal várják az érdeklődőket – mondta Tamás Péter.
Több mint kétszer annyi bejelentés érkezett idén a 112-es segélyhívó számra lakott területek közelében észlelt medvékről Hargita megyében, mint a múlt év azonos időszakában.
Csaknem egy évvel azután, hogy az épületekről leváló vakolat miatt veszélyessé vált és a város önkormányzata kénytelen volt lezárni, végre megújulhat Brassó egyik nevezetessége, a Zsinór utca.
A tekei üzem egyik helyiségében már az utolsó munkafázisnál tart a gyúrt sajt: a puha sajtmasszát kézzel töltik az előkészített sertéshólyagba, majd a természetes burkot összevarrják. A Beszterce-Naszód megyei Teke tejfeldolgozó üzemében jártunk.
A már a 16. századtól gyógyhatásairól ismert lippai ásványvizet palackozó vállalat azt állítja, hogy másik kutat használ, így nincs köze a közkút „kiszáradásához”.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás