Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
Épp csak kezdett felocsúdni a világ a szerbiai iskolai mészárlás, tragédia nyomán, mindjárt olyan hírek borzolták tovább a romániai kedélyeket, miszerint hol légfegyverrel, hol bicskával ment egy-egy gyerek iskolába. Bár nem történt szörnyűség, sok kérdést vet fel a gyerekek, kamaszok fegyverekhez való viszonyulása, illetve az erőszakos cselekedetek. Fazakas Ildikó pszichológust faggattuk lehetséges okokról, indítékokról.
2023. május 25., 08:532023. május 25., 08:53
Napjainkban egyre többet hallani a zaklatás, felkapott idegen szóval „bullying” különböző formáiról, kiemelten az internetes zaklatásról (cyberbullying). Bár a statisztikák, illetve a számok azt mutatják, hogy az internetes zaklatás szinte korlátlanul terjed, tény, hogy hagyományos formájával is gyerekek, kamaszok tömegei küzdenek meg nap mint nap.
Eddig több mint 8500 illegális lőfegyvert, majdnem 400 ezer lőszert és 784 robbanószerkezetet adtak le a szerb rendőrségnek, annak az akciónak a keretében, amelyet a belügyminisztérium indított el az illegális fegyvertartás felszámolása érdekében.
Egy friss hazai statisztika szerint a romániai gyerekek fele bevallottan szenvedett már el zaklatást, de Fazakas Ildikó pszichológus szerint a valós számok ennél is aggasztóbbak lehetnek, hiszen
Az agresszió különböző megnyilvánulásait már az óvodás korú gyerekeknél is tapasztalhatjuk, illetve később is gyakoriak az iskolás korú gyerekek verekedései, összetűzései. Sok tényező játszhat szerepet abban, hogy egy gyerek viselkedése mennyire agresszív: a kutatások szerint a genetikai, családi környezet, a traumák, az elhanyagoltság mind hatással lehetne erre, illetve a modelleknek is nagyon komoly hatásuk van.
A szakember kiemelte, hogy például
illetve gyakran nem nyitottak a párbeszédre, hanem teljesen elutasítják az övéktől eltérő véleményt. Hangsúlyozta a már sokat hangoztatott alapgondolatot, hogy nem azzal nevelünk, amit mondunk, hanem azzal, amit látnak tőlünk a gyerekek. Hozzátette, sok kortárs tanulmány tér ki arra is, hogy napjaink felnőttjei nem elég dominánsak a gyerekek életében, nem nyújtanak elég biztonságot, gyakran „félkész” gyerekek nevelik egymást.
A pszichológus tapasztalatai, illetve a vizsgálatok is azt mutatják: a családi környezet tehet legtöbbet azért, hogy egy gyerek dühét, haragját ne agresszív cselekedetek formájában, ne mások ellen fellépve élje ki.
Kiemelte, hogy a gyerekek körülbelül hétéves korukig nem fogják fel a veszélyhelyzetet, illetve azt sem, hogy mely tárgyak milyen módon jelenthetnek veszélyt. Sőt a gyerekek gondolkodása csak 12 éves korukban érik oda, hogy képesek az absztrakcióra, azaz tudják vizionálni, hogy egy lőfegyver vagy egy bicska halált okozhat. Ez azért is fontos, mert sokszor már kisgyerek koruktól fogva játszanak olyan számítógépes játékokat, amelyben találkoznak a fegyverek jelenlétével, illetve a halállal.
A szakember azt is elmondta, hogy a tapasztalatai szerint a szülők nagy része nem lát kivetnivalót abban, hogy a gyerekeik játékfegyverekkel játszanak, és tulajdonképpen a kutatások sem adnak egyértelmű választ arra, hogy az a gyerek, aki fa karddal vagy műanyag pisztollyal játszott, gyerekként hajlamosabb-e az agresszióra, mint az a társa, aki csak kisautókkal.
Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Fazakas Ildikó szerint mind a játékfegyverekkel való, mind a számítógépes és videójátékokkal történő játék akkor jelent potenciális veszélyt, azaz akkor lehet az agresszív viselkedés melegágya, amikor a gyerek életében ez dominánsabb, mint a család, barátok – azaz mint a valós élet. Amíg az elhanyagoltság miatt egy olyan világba „menekül”, ahol sajátos törvények uralkodnak, ahol az agresszió dicséretes – pontot ér – , ahol a halál nem végleges.
Hozzátette, hogy a szabad játék – még akkor is, ha van benne némi agresszió – jótékony hatású tud lenni, fejleszti a fantáziát, gondolkodásra sarkall. Ám egy játék minél inkább valósághű – legyen szó egy tökéletes lőfegyverutánzatról vagy egy tökéletesen „megrajzolt” virtuális világról – , annál inkább behatárol, aminek nagyon könnyen lehetnek negatív következményei.
Arra is kitért, hogy nagyon eltérők a vélemények a számítógépes játékokról – mind a gyerekek, mind a felnőttek esetében –, hiszen egyesek és egyes kutatások szerint segítik a stresszlevezetést, a problémakezelést, segítenek abban, hogy a játékosok az agressziójukat kiéljék egy virtuális világban (a valóság helyett). Mások szerint épp hogy generálják az agressziót és rossz példákat adnak. A szakember szerint agresszióra hajlamos embereknél, gyerekeknél gyakran adhat egyfajta bátorítást a virtuális világ kegyetlensége, annak sajátos szabályai.
Példaként említette, hogy Erdélyben, főleg Székelyföldön elterjedt a bicska viselése, hordása, gyerekeknek is gyakran ajándékozzák. Ezzel önmagában nincs is probléma, hiszen egy gyerek mindenképp találkozik potenciálisan veszélyes tárgyakkal, például egy hegyes ollóval, éles késsel – a szülő feladata, hogy megtanítsa, hogyan kell ezeket felelősségteljesen használni, illetve azt is, hogy ezek hasznos mindennapi eszközök, nem pedig fegyverek.
Fazakas Ildikó szerint
Épp ezért különösen fontos, hogy a szülő, pedagógus magyarázza meg azokat a hatásokat – például egy játék vagy film képeit –, amelyek negatívan befolyásolhatják a gyereket, serdülőt. Tudatosítsa, hogy bár a düh, a harag, fájdalom elkerülhetetlenül jelen vannak az életünkben, az agresszió, illetve a fegyverek nem a problémamegoldás eszközei.
Többen meghaltak, amikor szerdán reggel egy hetedikes diák lövöldözni kezdett egy belgrádi iskolában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kolozsváron is fontolóra veszik a játéktermek betiltását, miután korábban több polgármester is jelezte, hogy bezáratja az általa vezetett településen működő ilyen létesítményeket.
Nyíltan felsorakozott a Demokratikus Koalíció (DK) mögé Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének egykori elnöke, aki egyetért Dobrev Klára ellenzéki alakulatával, hogy a határon túli magyaroknak nem kellene szavazniuk az anyaországi választáson.
A zaklatások és visszaélések megelőzését célzó intézkedéscsomagot javasol az USR kincses városi szervezete Biztonságos Kolozsvár néven. A kezdeményezés a szórakozóhelyeken és fesztiválokon tapasztalható kockázatok csökkentésére összpontosít.
A hegyimentők sikeresen kimentettek három ukrán állampolgárt, akik szombaton eltévedtek a Máramarosi-havasokban, több mint 1600 méteres magasságban – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a Máramaros megyei Salvamont.
Az építészeti és mérnöki szempontból is különlegesnek számító víztorony 130 évvel ezelőtt épült, és terveit a feltételezések szerint a neves építész, Ybl Miklós budapesti irodájában készítették.
Hargita megye tiszteletbeli nagykövete lett Borbás Marcsi. A televíziós szerkesztő és műsorvezető a 2027-es év népszerűsítésében segíti a székelyföldi megyét, amikor Európa Gasztronómiai Régiója lesz – közölte a Hargita Megyei Tanács sajtószolgálata.
A temesvári ítélőtábla jogerősen felmentette Nicolae Robut, a Béga-parti város korábbi polgármesterét a hivatali visszaélés vádja alól abban a korrupciós ügyben, amelyet kilenc évvel ezelőtt indított ellene az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA).
A Sebes-Körös szurdokvölgyében elénk táruló pazar látványhoz messze nem tudtak „felnőni” a Kolozsvár és a magyar határ között húzódó vasútvonal felújítását engedélyező hivatalnokok.
Az épített felelős kezelését nevezte prioritásnak Demeter András kulturális miniszter, miután pénteken ellátogatott Szilágycsehbe, ahol a hónap eljén összemlott a református templom tornya. Kiderült, temetőre bukkanhattak a ledőlt templomtorony alatt.
Nemzetközi csalás gyanúja miatt felmondja a kolozsvári körgyűrű második szakaszának kivitelezési szerződését a kincses város, miután a közbeszerzést elnyerő cégtársulás bosnyák tagja azt állítja, a beleegyezése nélkül tüntették fel a pályázatban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!