Óriásmolinóként kifeszített román trikolór a kolozsvári városházán
Fotó: Rostás Szabolcs
Sok víz lefolyt a Szamoson Kolozsvár magyarfaló polgármestere csillagának leáldozása óta, egyvalami azonban két évtized elteltével sem változott a kincses városban: a kihívó román nacionalizmus látványa.
2023. január 02., 20:232023. január 02., 20:23
2023. január 03., 11:032023. január 03., 11:03
Gheorghe Funar tizenkét évet felölelő elöljárói mandátuma idején, 1992 és 2004 között megszokott volt a kék-sárga-piros zászlók jelenléte a köztereken, közintézményeken, villanyoszlopokon. A nemzeti egységpárti (PUNR), majd nagyromániás (PRM) polgármester többek között azzal szerzett nemzetközi hírnevet magának, hogy túlfűtött hazafias érzületében még a köztéri padokat és a szemeteskukákat is a román nemzeti színekre festette.
Fotó: Rostás Szabolcs
A 2004-ben részben a magyarok szavazatainak köszönhetően meg-, majd azóta négyszer újraválasztott liberális Emil Boc azonban számtalanszor bizonyította, hogy nem hajlandó mindenben szakítani elődje szokásaival. Hosszan lehetne sorolni a magyar jelképekkel, -nyelvhasználattal, a többnyelvű helységnévtáblák elhelyezésével szembeni berzenkedését, ami az elmúlt években tompult ugyan, ám ezzel egy időben a funari örökséggel sem hajlandó végleg szakítani.
Fotó: Rostás Szabolcs
Ma is megszokott, hogy a december elsejei román nemzeti ünnep alkalmából szinte minden villanypóznát fellobogóznak Kolozsvárt, kis trikolórt aggatnak a troli- és autóbuszokra is. A Mócok útján székelő polgármesteri hivatalra a tavalyi év végén kifeszített, óriás méretű román zászló azonban sok mindenen túltesz, amihez eddig – sokszor kénytelen-kelletlen – hozzászoktunk, a gigantikus trikolór jóformán az épület teljes homlokzatát beborítja. Hogy mit üzenhet, nem tudni pontosan: úgyis mi voltunk itt először, lám, ki az úr a háznál, esetleg: trikolórból is a méret a lényeg.
Fotó: Rostás Szabolcs
Persze a kirívó trikolórmánia terén nem csupán Kolozsvár a fő zászlóvivő. Az Europa FM kereskedelmi rádiócsatorna számolt be róla tavaly novemberben, hogy a kincses várossal szomszédos Szászfenes önkormányzatának is szenvedélye a fellobogózás: az elmúlt négy évben nem kevesebb mint 6700 kék-sárga-piros zászlót vásárolt közbeszerzés útján. Az ország legnépesebb, mintegy 40 ezer lelkes községe 30 ezer eurót költött a célra, Szászfenesen gyakorlatilag két trikolór jut minden villanyoszlopra. Bogdan Nicolae Pivariu – Bochoz hasonlóan szintén liberális – polgármester mentségére legyen mondva, a zászlók többségének beszerzése még elődje idején, 2020 előtt történt. Ehhez képest Bukarestben évente 2000-2400 román zászlót vásárol a főpolgármesteri hivatal december elseje alkalmából.
Pedig köztudott, hogy a kevesebb néha több. Még zászlóból is...
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A 130 éve, augusztus 28-án született Márton Áronra, Erdély nagy püspökére emlékeznek pénteken és szombaton a szülőfaluban, Csíkszentdomokoson.
A Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem (USAMV) különleges kiállítást mutat be az érdeklődőknek.
Heidl György társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár Facebook-bejegyzésében erdélyi útjuk egyik legfontosabb tanulságaként azt emeli ki, hogy önmagában a párbeszéd kevés: annak akkor van értelme, ha konkrét eredménye is születik.
Az erdélyi MCC-nek jelenleg csak a következő hetekre van elegendő anyagi forrása, ezért a tanév a megszokott formában és méretben biztosan nem indul el.
Erdélyi autópálya-szakasz is van azon projektek között, amelyek a héten közelebb kerültek a megvalósításhoz – jelentette be Horațiu Cozma közlekedési államtitkár.
A saját udvarában sem tehet meg mindent a tulajdonos: a diófa kivágásához külön engedély kellhet, a parlagfüvet felszólítás nélkül is irtani kell, az ágak és levelek elégetéséért pedig akár 30–45 ezer lejes bírság is járhat.
A templom szomszédságában épülő idősek nappali központja, a rendezetlen környezet, az elmaradó egyeztetések és mindenekelőtt a magyar állami támogatással létrehozott bölcsőde miatt gyűltek össze sérelmek a szászfenesi református gyülekezetben.
Egyre nagyobb gondot jelent az aszály szilágysági Varsolcon is. Bár a községben egyelőre nincs vízkorlátozás, a zöldségtermesztésből, faiskolákból és szőlőművelésből élő helyi gazdák attól tartanak, hogy bevételeik a termelés költségeit sem fedezik.
Bár Romániában a módszer még gyerekcipőben jár, európai szinten a szerves hulladékból nyert energia már széles körben elterjedt. Temesváron is elkezdték a piacokon összegyűlő romló élelmiszerhulladékot villamos árammá alakítani.
A romániai városoknak 2027. augusztus 25-éig ki kell jelölniük az alacsony vagy zéró kibocsátású övezeteket.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!