Felmerült ugyanis az alapos gyanú, hogy G. Szomna azért akasztotta fel magát, mert a szülei tiltották az iskolától, illetve a továbbtanulástól. A csíkszeredai Venczel József Középiskola diákja ezt írta búcsúként a szoba falára: „Az iskola én vagyok”. Szülei elzárkóznak a nyilatkozat elől, Gábor Zoltán csíkszépvízi római katolikus plébános viszont a Krónika érdeklődésére a velük folytatott beszélgetést követően elmondta: „Senki sem tudja, miért döntött így Szomna. A tragédia előtt két nappal a plébánián keresett engem, de mivel nem voltam otthon, csak annyit mondott a bejárónőnek: az nagy baj”. A plébános szerint az utóbbi két-három hétben mindig szomorúság ült G. Szomna arcán, a lány pedig többször is elmondta plébánosának, hogy nem akar putriban élni, szakítani akar a roma életmóddal. Ezt erősítette meg a Venczel József Középiskola pszichológusa, Kutas Márta is.
„Kétség nem fér hozzá, hogy kiváló tanulmányi előmenetelű és magaviseletű tanuló volt. Az iskolában befogadták, szerették, és egyértelmű volt, hogy ő is szereti a társait és az iskolát” – magyarázta Bondor István Hargita megyei főtanfelügyelő a Krónikának. Hozzátette: tanulmányi eredményeit és tudásvágyát ismerve G. Szomna bármelyik egyetemen könnyen folytathatta volna tanulmányait. Ezzel szemben a szülők meg akarták akadályozni, hogy tovább tanuljon, és a roma hagyományok szerint már nyolcadikos korában férjhez akarták adni. Bondor István úgy tudja, tavaly is hosszas győzködés után íratták be iskolába Szomnát a szülei, akiket az osztályfőnök nem tudott meggyőzni a továbbtanulás hasznáról. G. Szomna egészségügyi asszisztens szeretett volna lenni, a csíkszépvízi római katolikus plébánia és a polgármesteri hivatal, valamint Csíkszentgyörgyön élő nagymamája támogatta őt a tanulásban. „A tragédia mindannyiunk számára tanulságos, és arra int, hogy valamennyien jobban odafigyeljünk, hogy minden áron megelőzzük a hasonló végkimenetelt” – összegezte Bondor István.
Korlátozzák a közúti teherforgalmat a hatóságok a vörös hőségriasztás miatt három partiumi megyében.
Erdélyben évről évre bővül azoknak az intézményeknek a köre, amelyek a hagyományos állami oktatástól eltérő pedagógiai utat kínálnak: a Montessori- és Waldorf-osztályoktól kezdve a Step by Step programokon át a nemzetközi tantervű iskolákig.
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.
Közel 25 ezer lejért hirdetnek egy átköltöztethető, tömör fából épült, 8×12 méteres csűrt Brassó megyében. Szilágy megyében egy több mint százéves csűr ára meghaladja a 15 ezer lejt, Kolozsvár környékén 6500 euróért lehet venni ilyen gazdasági épületet.
Első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepli idén Körösfő, amely augusztusban a Kalotaszegi Hagyomány Napok keretében idézi fel gazdag múltját. Bódis László polgármesterrel a jubileumról és a település gazdag kulturális örökségről beszélgettünk.
Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.