
A fiatalokat vonzza a tőzsde világa
Fotó: Pixabay
Egyre több fiatal próbál szerencsét a tőzsdén és a kriptovilágban, gyakran mindössze néhány tíz lejjel és egyetlen mobilalkalmazás segítségével. Nagy Bálint Zsolt közgazdász, egyetemi oktató szerint a jelenség önmagában üdvözlendő, de a kockázatokkal sokan nincsenek tisztában, és könnyen elhiszik a gyors meggazdagodás ígéretét, hogy néhány tőzsdei részvény vagy kriptovaluta nyomán milliomosok lesznek.
2026. február 20., 08:002026. február 20., 08:00
A Z generáció tagjai ma már nemcsak zsebpénzt gyűjtenek, hanem befektetnek: tőzsdei tranzakciókat hajtanak végre, részvényt, kriptovalutát vásárolnak, gyakran már egészen fiatalon, egyetlen mobilalkalmazás segítségével. A trend mögött azonban nem feltétlenül a tudatos pénzügyi nevelés áll, sokkal inkább a fintech platformok egyszerű használata és a kimaradástól való félelem.
Egy, a Mediafaxnak nyilatkozó szakértő szerint a fiatalok 72 százaléka nincs tisztában a nyugdíjalapok működésével, miközben közel nyolcvan százalékuk inkább alternatív befektetésekben gondolkodik. Az Aleph News által idézett adatok szerint tízből nyolc fiatal már kipróbálta a tőzsdei vagy kriptobefektetéseket
Nagy Bálint Zsolt közgazdász, egyetemi oktató úgy látja, a fiatalok pénzügyi viselkedése látványosan megváltozott az elmúlt egy-másfél évtizedben. Míg korábban a megtakarítás leginkább a bankbetéteket vagy a „párna alatti” pénzt jelentette, ma már egyre többen gondolkodnak befektetésben, sőt sokszor kockázatos eszközökben is.
A kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense szerint a változás egyik legfontosabb oka a fintech alkalmazások elterjedése. Ezek a platformok néhány év alatt teljesen átalakították a befektetésekhez való hozzáférést.
– fogalmazott lapunknak a közgazdász.
A tranzakciós költségek jelentősen csökkentek, és ma már akár 50–100 lejjel is el lehet kezdeni a befektetést. Ez azt jelenti, hogy a belépési küszöb sokkal alacsonyabb, mint korábban volt.

Soha nem látott magasságokba röpítette Donald Trump győzelme a bitcoint és más kriptovaluták árfolyamát. Szakértővel jártuk körbe az árrobbanás körülményeit, a várható trendeket.
A jelenséghez hozzájárul az úgynevezett FOMO, azaz a kimaradástól való félelem is. Sok fiatal nem elsősorban tudatos pénzügyi döntés miatt kezd el tőzsdézni, hanem azért, mert a barátai, ismerősei is ezt teszik, és nem akar lemaradni a lehetőségről.
„A mai generációk előnyben vannak, mert nagyon kicsi pénzekkel is elkezdhetnek játszani, ezért a tanulópénz, amit megfizetnek, gyakorlatilag nagyon kevés” – mutatott rá.
A szakember ugyanakkor hangsúlyozta: a könnyű hozzáférés nem jelenti azt, hogy a befektetések kockázatmentesek. „Gyakorlatilag minden pénzt el lehet veszíteni, amit befektetünk egy ilyen platformon” – figyelmeztetett, hozzátéve, hogy a kriptovaluták különösen nagy kilengéseket mutatnak, így a lehetséges nyereség mellett a veszteség is jelentős lehet. A közgazdász szerint ezért kulcsfontosságú, hogy a fiatalok csak olyan összeget kockáztassanak, amelynek elvesztése nem okoz komoly problémát.
„Nagyon fontos, hogy csak annyi pénzt tegyenek fel, amennyinek az elvesztését bőven meg tudják engedni maguknak” – magyarázta, hozzátéve, hogy a tőzsdézés hagyományos formáival ellentétben ma már pár tíz lejjel el lehet kezdeni a kereskedést.
„Ha olyan összegeket kockáztatunk, amelyek létfontosságúak számunkra, akkor egyértelmű, hogy az nem előremutató” – állapította meg. Például ha a szülőktől lakbérre kapott pénzt fekteti be az egyetemista, az nem egy jó irány, a saját maga által megkeresett, valamilyen módon kiérdemelt pénz kockáztatásának nagyobb súlya van.
Kulcsfontosságú, hogy a fiatalok csak olyan összeget kockáztassanak, amelynek elvesztése nem okoz komoly problémát
Fotó: Facebook/Bursa de Valori Bucuresti
Ez azt jelenti, hogy a befektetett összeg többszörösével kereskednek, ami ugyan megsokszorozhatja a nyereséget, de ugyanígy a veszteséget is. Az ilyen platformok többsége ugyan kérdőívet töltet ki a felhasználókkal regisztrációkor, hogy felmérje a kockázati tudatosságukat, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a felhasználók valóban megértik a veszélyeket.
Nagy Bálint Zsolt szerint a fiatalok pénzügyi tudását ma már nemcsak az iskola, hanem az online világ is alakítja. A mesterséges intelligencia például rövid, közérthető magyarázatokkal segíthet eligazodni az alapfogalmak között.
„A ChatGPT gyakorlatilag két mondatban el tudja mondani egy 18 évesnek a nyelvén azt, hogy mire figyeljen, mire vigyázzon” – mondta. Ez bizonyos értelemben hatékonyabb lehet, mint a hagyományos iskolai oktatás, különösen azoknál, akik aktívan érdeklődnek a befektetések iránt.
Az online tanulás másik oldala a félrevezető tartalmak tömege. A közgazdász szerint az egyetemen is gyakran találkozik olyan diákokkal, akik YouTube-videók alapján próbálnak befektetési stratégiákat követni.
– hívta fel a figyelmet Nagy Bálint Zsolt, hozzátéve, hogy sok ilyen videó amerikai környezetre épül, és nem veszi figyelembe az európai adózási és piaci viszonyokat. Emellett rengeteg olyan tartalom kering, amely irreális hozamokat ígér.
„Kockázatmentes 60 százalékos hozam nem létezik. A nagyobb hozamot csak nagyobb kockázat árán lehet elérni” – fogalmazott a szakember.
Ennek célja, hogy azok is alapvető ismeretekhez jussanak, akik nem gazdasági területen tanulnak, mégis komoly pénzügyi döntések előtt állnak majd: hitelfelvétel, ingatlanvásárlás vagy örökség befektetése esetén.
„A cselekvésen keresztüli tanulás vezet a legmaradandóbb tudáshoz” – vallja, megismételve, hogy a kezdő befektetőknek néhány alapelvet mindig érdemes szem előtt tartaniuk:

Az elmúlt hetekben egyre többet lehetett hallani, olvasni az úgynevezett mémcoinokról, amelyek egyeseknek meggazdagodást, mások számára gyors elszegényedést hoztak.
A Kolozs megyei prefektúra tájékoztatása szerint Récekeresztúr község bölényfarmján összesen 214 oszlófélben levő bölény-, bivaly-, szarvas- és őztetemre bukkantak.
Aulich Sándor 1973 és 1984 között volt a Kovászna megyei Securitate parancsnoka. Tisztségéből a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul-szobor melletti robbantás után mentették fel.
Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kezdeményezésére egyeztető megbeszélést tartottak az RMDSZ, az EMNT, az SZNT, az MPE és az EMSZ tisztségviselői csütörtökön Kolozsváron.
Csütörtöki ülésén a kormány jóváhagyta a Korond-patakon épülő árvízvédelmi rendszer gazdasági és műszaki tervét – tájékoztatott az RMDSZ sajtóirodája.
Mi köze a Pentagon éjszakai pizzarendeléseinek egy közelgő katonai konfliktushoz? Mit árul el egy hadsereg állapotáról a sebesültek kórházba jutási ideje? És valóban „derült égből” jött a Covid, az ukrajnai háború vagy a terrortámadások?
Az erdélyi mezőgazdaság legnagyobb kihívása, hogy a nagy mennyiségben megtermelt gabona jelentős része feldolgozatlanul hagyja el az országot. Egy kolozsvári vállalatcsoport azonban arra tett kísérletet, hogy ezt a logikát megfordítsa.
Tavaly tavasszal, bő fél évvel a halála előtt életútinterjút adott a Krónikának Aulich Sándor, a Kovászna megyei Securitate 1973 és 1984 közötti parancsnoka. Az volt a kérése: ne jelenjen meg életében az interjú. Az ezredes december közepén hunyt el.
„Végignyalta” a legnépszerűbb online szállásközvetítőket a nagyváradi polgármesteri hivatal, és több mint 600 olyan lakást azonosított, amelyet rövid távú szállásként adnak ki, azaz hivatalosan többszörös ingatlanadót kell fizetni utánuk.
Zöld jelzést kapott az új sóbánya kiépítése a Kolozs megyei Palackoson, miután a beruházó megszerezte a szükséges engedélyeket. A több szakaszban, akár 30 millió euróból megvalósuló projekt munkahelyeket teremt, és a térség gazdasági fellendülését ígéri.
Itthon maradásra köteleznék a frissen végzett orvosokat Romániában. A Krónikának külföldön praktizáló erdélyi orvosok beszéltek arról, miért vonzóbb Nyugaton az orvosi pálya, illetve milyen feltételekkel lehetne megtartani és hazacsábítani az orvosokat.
szóljon hozzá!