A Trump Coin értéke egyetlen hét alatt 70 dollárig emelkedett, majd a mémcoin visszaesett 27 dollárra
Fotó: Pexels.com
Az elmúlt hetekben egyre többet lehetett hallani, olvasni az úgynevezett mémcoinokról, amelyek egyeseknek meggazdagodást, másoknak gyors elszegényedést hoztak. A Donald Trump által kibocsátott coin körüli spekuláció ismét felhívta a figyelmet arra, hogy ezek az internetes viccekből induló valuták milyen hihetetlen piaci mozgásokat generálhatnak. De vajon mennyire tekinthetők komoly befektetésnek a mémcoinok, és milyen szerepet játszanak a kriptovilágban? Erről beszélgettünk Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem oktatójával.
2025. február 05., 08:032025. február 05., 08:03
A mémcoinok, azaz az olyan kriptovaluták, amelyeket általában viccből vagy internetes mémek ihletésére hoztak létre, már körülbelül tíz éve léteznek, mégis kevésbé ismertek a nagyközönség számára „komolyabb” társaikhoz képest. „Ezek az úgynevezett mémcoinok, ahogy a nevükben is benne van,
– magyarázta lapunknak Nagy Bálint Zsolt kolozsvári közgazdász. Az egyik legismertebb példája a 2013-ban piacra dobott Dogecoin, ami eredetileg viccből indult, de aztán hatalmas figyelmet kapott, mivel Elon Musk milliárdos is beszállt a támogatásába.
Ez egy klasszikus esete annak, hogy egy befolyásos személy miként képes hatalmas mozgást generálni egy teljesen spekulatív eszköz árfolyamában” – mutatott rá a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság és Gazdálkodástudományi Karának docense.
De miben különböznek ezek az eszközök a hagyományos kriptovalutáktól? „A mémcoinokat még arra sem lehet felhasználni, hogy a sötét weben bármilyen tranzakcióra alkalmasak legyenek, ahogyan néhány nagyobb kriptovalutától ezt láthattuk. A hagyományos kriptovaluták is rendkívül spekulatívak, de a mémcoinok különösen azok. Egyik pénzfunkciónak sem felelnek meg igazán, inkább csak poénok és extrém spekulatív befektetések” – fejtette ki Nagy Bálint Zsolt.
Ennek ellenére nem lehet teljesen figyelmen kívül hagyni a mémcoinokat, hiszen bizonyos helyzetekben hatalmas nyereséget is el lehet érni velük.
„Aki időben száll be, bizonyos pillanatokban hatalmasat kaszálhat vele. 2021-ben a Dogecoin, most pedig a Donald Trump és felesége által kibocsátott mémcoinok mutattak erre rá. A Trump Coin értéke egyetlen hét alatt 70 dollárig emelkedett, majd visszaesett 27 dollárra. Ezek a kilengések hihetetlenül nagyok, ami vonzza a spekulánsokat, akik szeretik az ilyen befektetési hullámvasutakat” – részletezte a pénzügyi szakértő, hozzátéve, hogy valószínűleg Donald Trump is jelentős nyereséget érhetett el a saját mémcoinjával.
Persze ő maga ezt aprópénznek nevezte a techmilliárdosok bevételeihez képest, de ettől még ez jelentős üzlet volt” – mondta a szakember. A közgazdász azt is elmagyarázta, hogy a mémcoinok létrehozása ma már rendkívül egyszerű folyamat, ami tovább növeli ezek terjedését.
„Bárki létrehozhat egy ilyet, nem kell hozzá hackernek vagy programozónak lenni. Csatlakozni kell egy blokklánchoz, mint az Ethereum vagy a Solana, kiválasztani egy token standardot, majd egy okosszerződést kell létrehozni. Ma már különböző szoftverek mindezt elvégzik, csak kattintgatni kell” – teszi hozzá a BBTE oktatója.
Erre jó példa a néhány évvel ezelőtti NFT-láz, amikor ismert zenészek, művészek és influenszerek kezdtek el digitális tartalmakat értékesíteni a blokklánc segítségével. Akkoriban nemcsak komoly műalkotások, hanem humoros vagy egyszerűen csak trendi NFT-k is hatalmas értékeket értek el, és egy időre az egész digitális piac fókuszába kerültek.
A Trump által kibocsátott mémcoin pedig különösen erős jelzés lehet a piac számára, hiszen egy politikai szereplő nyíltan kifejezte szimpátiáját a blokklánc-technológia és a kriptovaluták iránt – azon túl, hogy maga is jócskán keresett vele.
Nagy Bálint Zsolt ennek kapcsán arról is beszélt, hogy a kriptovaluták világa jelenleg tulajdonképpen egy bikapiaci időszakban van, amelyet az amerikai elnök kriptobarát politikája (is) erősít.
amely a bitcoin állami alkalmazásának lehetőségeit vizsgálja” – hívta fel a figyelmet Nagy Bálint Zsolt. Hozzátette, bár nem biztos, hogy az Egyesült Államok 47. elnöke minden ígéretét beváltja, amit megválasztása előtt a kriptósoknak tett, de kormányzása várhatóan sok enyhítést hoz a szektor számára.
Az Egyesült Államok elnöke nemcsak kriptotartalékok létrehozását vetette fel, hanem azt is, hogy lazítana a szabályozásokon, lehetővé téve például, hogy befektetési és nyugdíjalapok is szabadabban fektethessenek kriptovalutákba. Emellett akár spekulatív ügyletek engedélyezésére és a jelenlegi, szigorúbb szabályozáspárti tőkepiaci felügyelet vezetőjének leváltására is sor kerülhet. A piac most arra vár, hogy Trump milyen lépéseket tesz meg valójában, és mennyire valósítja meg ezeket az intézkedéseket.
Soha nem látott magasságokba röpítette Donald Trump győzelme a bitcoint és más kriptovaluták árfolyamát. Szakértővel jártuk körbe az árrobbanás körülményeit, a várható trendeket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!