A gyulafehérvári fejedelmi palota főépületét (előtérben) már felújították, de a többi szárny még a sorára vár
Fotó: MTI/Kiss Gábor
Folytatódik a középkori Erdély egyik legfontosabb épülete, a gyulafehérvári fejedelmi palota restaurálása: a főépület tavalyi megnyitása után újabb szárnyat újítanak fel európai uniós alapokból az Erdélyi Fejedelemség egykori székhelyét érintő, monumentálisnak nevezett korszerűsítési folyamat során. A mostani, 6,5 millió eurós támogatás egy olyan múzeumkomplexum létrehozását is segíti a fejedelmi palota tereiben, mely révén a tudomány, a művészet és az örökségvédelem „kéz a kézben” szolgálhatja a helyi közösséget.
2025. június 03., 13:592025. június 03., 13:59
A maga idejében Erdély legfontosabb közigazgatási épületének tartott gyulafehérvári fejedelmi palota tervezett teljes körű felújítása „monumentális kihívás” már csak a műemlék mérete miatt is. Hiszen
A nagyszabású munka azonban már jelentős eredményeket hozott: tavaly februárban megnyitották az Erdélyi Fejedelemség egykori székhelyének restaurált főépületét, melyet a nagyközönség addig nem kereshetett fel. A szakemberek, hivatalosságok akkor reményüket fejezték ki, hogy a dicséretes beavatkozássorozat ezzel nem ér véget, és így is lett: Gabriel Pleșa polgármester újabb épületszárny felújítását rögzítő finanszírozási szerződést írt alá az EU-alapokat kezelő Központi Regionális Fejlesztési Ügynökséggel.
Megvan a szerződés a B épületszárny felújítására
Fotó: Regiocentru.ro
Gabriel Pleșa gyulafehérvári polgármester a szerződéskötéskor elmondta, a legrégebbi részt, a főépületet érintő munkálatokkal párhuzamosan a teljes palotakomplexumot biztonságossá tették a tetőszerkezet és a födémek egy részének cseréjével, így a többi 6 szárnyat, amelyek felújítására akkoriban nem volt finanszírozás, szintén megvédték az esővíz beszivárgása okozta romlástól. Ezt a közel 14 millió lejes beruházást az állami költségvetésből biztosították.
„Örülök, hogy újabb lépést teszünk előre, és megkezdhetjük a munkát az együttes másik épületén. A B szárny, amelyet most felújítanak, a már restaurált főépület melletti rész, amely a 19. században épült, de régebbi konstrukciókat is magában foglal. Ha elkészül, itt helyet kap egy konzerváló-restauráló központ is, mert egy olyan élő múzeumkomplexumot szeretnénk létrehozni, amelyben a tudomány, a művészet és az örökséggondozás »kéz a kézben dolgozik« a gyulafehérvári közösségért” – nyilatkozta a fejlesztési ügynökség keddi közleménye szerint az elöljáró.
Fotó: Regiocentru.ro
A palota helyreállítási és védelmi munkálatokra szorul, hogy megőrizze eredeti építészeti stílusát, modern, energiahatékony megoldásokat integráljon, megfeleljen a jelenlegi biztonsági előírásoknak és hozzáférhetővé váljon a sokszínű közönséget célzó kulturális és turisztikai tevékenységek számára – vallják a kezdeményezők.
Simion Crețu, a Központi Regionális Fejlesztési Ügynökség ügyvezető igazgatója szerint Gyulafehérvár és a teljes fejlesztési régió szerencsés, hogy műemlékei a második világháborút is túlélték, amely során számos európai várost lebombáztak. „Nagyon sok történelmi műemlékünk van, amelyek közül sajnos sok beavatkozásra és helyreállításra szorul.
– fogalmazott az intézményvezető. Aki emlékeztetett: a fejedelmi palota főépületét is rajtuk keresztül sikerült felújítani, így az össztámogatás immár meghaladja a 11,5 millió eurót. A két épületrészt egy új, felvonót is tartalmazó építmény révén kötik össze egymással.
A közlemény szerint az új projekt a B jelzésű épületszárny hasznosítását szolgálja kulturális központtá alakításával, mely során többek között irodákat, konzerváló-restauráló laboratóriumokat, karbantartási és műszaki helyiségeket is kialakítanak. A felújítás funkcionális és szerkezeti szempontból egy sor beavatkozást feltételez: az összes művészi kőelem restaurálását, védelmét és konzerválását, a műemléket övező belső és külső területek rendezését és felszerelését is. Mindez az új funkciók igényeinek megfelelően, a műemlék történelmi státuszával összhangban történik, a jövőbeli turisztikai vonzerő növelése érdekében.
Fotó: Regiocentru.ro
A projekt számos tájékoztatási, oktatási és promóciós tevékenységet is magában foglal.
Amint arról beszámoltunk, a gyulafehérvári fejedelmi palota felújítása 2018-ban kezdődött uniós támogatással, és bár 2021-ben be kellett volna fejezni, csak 2023 decemberében sikerült elkészülni a munkával. Az ötmillió euróra becsült beruházásból négymilliót állt az EU, a jelentős többletköltséget a helyi önkormányzat fedezte.
A gyulafehérvári várban található értékes műemlék 2009 óta a város tulajdona, korábban a román hadsereg használta. A római katolikus székesegyház közelében álló fejedelmi palota a 15. században épült, majd a 16–17. századi bővítési és átépítési munkálatok során nyerte el jelenlegi formáját. Kezdetben az erdélyi püspökség tulajdona volt, majd 1542-ben az alakuló fejedelemség tulajdonába került.
Az épület nagyobb részét 1690 után a Habsburg-adminisztráció kaszárnyává alakította, és több mint három évszázadon át a hadsereg használta. Az épületegyüttes keleti szárnyát 1716-ban visszajuttatták a római katolikus egyháznak, ma is a gyulafehérvári érsekség székhelye. Ezt a román állam támogatásával újították fel 2008 és 2011 között.
A felújított főépület
Fotó: MTI/Kiss Gábor
Mint ismeretes, a főépület felújítását Guttmann Szabolcs neves erdélyi magyar műépítész koordinálta. A kolozsvári műemlékvédelmi szakember a főépület és az abban berendezett Erdélyi Fejedelmek Palotája múzeum tavaly februári megnyitása után az MTI-nek úgy fogalmazott:
Hangsúlyozta: az épület történelmi értéke kimagasló, három belső udvarával már a középkorban egyedi épületegyüttese volt Erdély római katolikus püspökségének, mellette a székesegyházzal. A 16. században fejedelmi palotává alakították át az Erdélyi Fejedelemség jeles uralkodói. „Ez nagyon fontos periódusa az épületnek, mert innen irányították az erdélyi politikát, fejlődést. Tehát gyakorlatilag 150 évig ez volt Erdély központja” – mutatott rá.
Guttmann Szabolcs szerint a gyulafehérvári elöljárók sokszor hangsúlyozták, mennyire büszke a város arra, hogy 150 évig innen irányították Erdélyt, és a városvezetés részéről a történelem „újraértelmezése szempontjából” is pozitív hozzáállás tapasztalható. Erre enged következtetni, hogy a román fejedelemségek első egyesítőjének tartott Mihály vajda (Mihai Viteazul) mellett – aki szintén lakott az épületben – a múzeum alapkiállítása Izabella magyar királynét és Bethlen Gábor erdélyi fejedelmet is bemutatta.
Guttmann Szabolcs szerint az addigi felújítás reményt adott, hogy a további fejlesztések is hasonlók lesznek. Aláhúzta: a gyulafehérvári városvezetés által az elmúlt húsz évben végzett városrehabilitáció egyedi Erdélyben. Az egykori fővárosban addig mintegy húsz pályázattal 150 millió euró támogatást hívtak le a vár és a területén található épületek restaurálására.
Példaértékű Erdélyben a gyulafehérvári fejedelmi palota főépületének felújítása, az itteni vár teljes rehabilitációja – jelentette ki az MTI érdeklődésére Guttmann Szabolcs műépítész, műemlékvédelmi szakember.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Péntek este egy medve jelent meg a Fehér megyei Magyarbénye (Biia) település iskolájának udvarán – közölte a Fehér Megyei Csendőrség.
Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.
Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.
Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.
A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.
Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.
Újjáépítési terv kidolgozását kéri a bányakatasztrófa által sújtott Parajd és térsége számára a román kormánytól a korrupcióellenes megmozdulásokat szervező Declic közösség.
Családtag sérelmére elkövetett emberölés gyanúja miatt indult büntetőeljárás egy 40 éves Brassó megyei férfi ellen, aki halálra késelte élettársát.
Őrizetbe vette szerda este a korrupcióellenen ügyészség (DNA) temesvári ügyosztálya több fuvarmegosztó cég négy vezetőjét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!