Drónfelvételen a frissen felújított fejedelmi palota
Fotó: MTI/Kiss Gábor
Példaértékű Erdélyben a gyulafehérvári fejedelmi palota főépületének felújítása, az itteni vár teljes rehabilitációja – jelentette ki az MTI érdeklődésére Guttmann Szabolcs műépítész, műemlékvédelmi szakember azt követően, hogy a főépület és az abban berendezett Erdélyi Fejedelmek Palotája múzeum hétfőn megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt.
2024. február 06., 08:552024. február 06., 08:55
A felújítási munkálatokat, az abban részt vevő népes szakembercsapatot vezető építészként irányító kolozsvári szakember hangsúlyozta:
A 16. században fejedelmi palotává alakították át az Erdélyi Fejedelemség jeles uralkodói. „Ez nagyon fontos periódusa az épületnek, mert innen irányították az erdélyi politikát, fejlődést. Tehát gyakorlatilag 150 évig ez volt Erdély központja” – mutatott rá.
A felújított fejedelmi palota épülete
Fotó: MTI/Kiss Gábor
Emlékeztetett arra, hogy az épületegyüttes egy része az ellenreformáció idején ismét püspökségi rezidencia lett, nagyobb részét 1690 után a Habsburg adminisztráció kaszárnyává alakította, és több mint három évszázadon át a hadsereg használta. 2009-ben került a város tulajdonába: állapota nagyon rossz volt, befolyt az esővíz, így a fő cél az volt, hogy az épületekre sürgősen új tetőzet kerüljön, ami román állami támogatással megvalósult.
A munkálatokat neves szakemberekből – építész, statikus, régész, művészettörténész, fal- és fémrestaurátor – álló csapat felügyelte.
Guttmann Szabolcs a munkálatokról elmondta: a szakemberek számára egyértelmű volt, hogy „ki kell hámozni” a középkori és reneszánsz épületrészeket, melyeket a palota későbbi katonai rendeltetése elfedett. Ezért művészettörténeti felmérést, falkutatást, régészeti kutatást végeztek, és minden talált részletet bemutattak.
„Ez azért nagyon érdekes Erdély építészettörténetére vonatkozóan, mert nagyon kevés középületben van ilyen típusú értékünk” – hangsúlyozta a szakember, aki szerint miközben a templomokban aránylag megmaradtak a belső enteriőrök, a köz- és civil épületekben elpusztultak a sok háború és a kommunizmus miatt.
A korabeli bútorzatnak a fejedelmi palotából is nyoma veszett, de a talált festékrétegekből kiderül, mennyire színes, értékes volt Erdély legpompásabb épületének díszítése, kialakítása – mondta a műépítész. Kiemelte: miközben a mai kiállítóterek az épület fejlődését nem tárgyalják, itt ennek teret szenteltek, ettől is „értékes fejezete” az erdélyi épületrestaurálásnak.
és a városvezetés részéről a történelem „újraértelmezése szempontjából” is pozitív hozzáállás tapasztalható. Erre enged következtetni, hogy a román fejedelemségek első egyesítőjének tartott Mihály vajda (Mihai Viteazul) mellett – aki szintén lakott az épületben – az alapkiállítás Izabella magyar királynét és Bethlen Gábor erdélyi fejedelmet is bemutatja. A tárlatot magyar feliratozással is ellátták.
Kiállítótér a felújított gyulafehérvári fejedelmi palotában
Fotó: MTI/Kiss Gábor
A szakember kiemelte, hogy az épületben komplex régészeti kutatás is zajlott, így a hajdani főbejárat, a középkori gótikus kapu és a Mária Terézia idejéből való csapadékvíz- és szennyvízcsatorna is látható.
Aláhúzta: a gyulafehérvári városvezetés által az elmúlt húsz évben végzett városrehabilitáció egyedi Erdélyben. Az egykori fővárosban mintegy húsz pályázattal 150 millió euró támogatást hívtak le a vár és a területén található épületek restaurálására.
Az Erdélyi Fejedelmek Palotája múzeumról Nagy József régész-történész a Szabadság napilapnak elmondta: három tematikus narratív szálat fedezhet fel a látogató: a nagy történelmi időszakokét, melyek során a palota épült, az erdélyi fejedelmekét, valamint azon személyiségekét, akik befolyásolták a fejedelemség politikai, kulturális és közigazgatási fejlődését. A földszinti termekben a fejedelmi udvar légkörét érzékeltetik, főleg vizuálisan.
Időre van szükségünk ahhoz, hogy számtalan kérdésre választ tudjunk adni, s a fennmaradó rejtélyeket meg tudjuk fejteni” – idézte Nagy Józsefet a kolozsvári lap.
A gyulafehérvári várban, a római katolikus székesegyház közelében álló fejedelmi palota a 15. században épült, majd a 16–17. századi bővítési és átépítési munkálatok során nyerte el jelenlegi formáját. Az épületegyüttes keleti szárnyát 1716-ban visszajuttatták a római katolikus egyháznak, ma is a gyulafehérvári érsekség székhelye. Ezt a román állam támogatásával újították fel 2008 és 2011 között.
Hétfőtől látogatható az Erdélyi Fejedelemség egykori székhelye, a felújított fejedelmi palota Gyulafehérváron, amely először nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt – közölte az ott berendezett múzeum.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Súlyos közúti balesetben vesztette életét egy 18 éves, vezetői engedéllyel nem rendelkező fiatalember a Brassó megyei Viktóriavárosban. A nagy sebességgel egy fának csapódó jármű további két kiskorú utasát súlyos sérülésekkel szállították kórházba.
Második beszélgetőkönyvével jelentkezett Csinta Samu, a Krónika volt főszerkesztője. Az Ajtók kilátással 32, korábban a Háromszék napilapban megjelent, időtállónak szánt beszélgetést gyűjt egybe írókkal, lelkészekkel, közéleti és kulturális szereplőkkel.
Mint köztudott, a kormány sürgősségi rendelete értelmében a szerencsejáték-termek működésének engedélyezése 2026-tól már nem kizárólag országos hatáskör, hanem a helyi önkormányzatok hozhatnak döntést az ügyben.
Történelmi pillanat Kézdivásárhelyen: idén, március 15-én dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke mond ünnepi beszédet – jelentette be kedden a Facebook-oldalán Bokor Tibor, a székelyföldi város polgármestere.
2016 óta több mint 900 külhoni magyar óvoda és bölcsőde épült vagy újult meg a magyar kormány támogatásával, ebből több mint 500 Erdélyben. Összeállításunkban néhány konkrét megvalósítás révén mutatjuk be a támogatás jelentőségét.
Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.
Nemcsak lopott személygépkocsival, hanem Nyugat-Európából eltulajdonított kerékpárral is le lehet bukni. Szatmárnémetiben egy Ausztriából származó biciklit sikerült lokalizálni a rajta elhelyezett helymeghatározó eszköz segítségével.
Erdélyi személyek is Dubajban rekedtek a háborús közel-keleti helyzet miatt.
Tiltással nem megy, ezért szabályozással és jó példával kell óvnunk gyermekeinket a digitális világ csapdáitól. Erről szólt az előadás, amelyet Mircea Miclea pszichológus, akadémikus, volt tanügyminiszter tartott a tordaszentlászlói református templomban.
Legalább másfél, de akár több év is eltelhet, amíg ismét sikerül építőt találni a kolozsvári körgyűrűnek, amelynek botrányos kivitelezési szerződését pénteken mondta fel egyoldalúan a polgármesteri hivatal.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás