
Tipikus magyarellenes kezdeményezésnek tartja Sógor Csaba európai parlamenti képviselő, hogy egy PSD-s képviselő börtönbüntetést róna ki az autonómiát szorgalmazókra. Antal Árpád polgármester szerint rossz viccről van szó, amit mégis komolyan kell venni.
2017. március 02., 18:362017. március 02., 18:36
2017. március 02., 20:152017. március 02., 20:15
Vicces is lehetne, ha nem lenne nagyon komoly – így kommentálta Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, hogy egy szociáldemokrata (PSD) képviselő börtönbüntetést szabna ki azokra, akik az alkotmányos rend megváltoztatását szorgalmazzák, akadályozni próbálják az államhatalom gyakorlását például azzal, hogy autonómiát sürgetnek.
Antal szerint akik ilyen törvénytervezetet nyújtanak be, nem ismerik a demokratikus jogállam lényegét. Hangsúlyozta: a szólásszabadság jogába valóban nem fér bele mások sértegetése, megbélyegzése, de nem lehet megtiltani például az alkotmány bírálását. „Ilyen megközelítésből börtönbe kellene zárni mindenkit, aki alkotmánymódosítást kezdeményez, vagy alkotmánymódosító népszavazáson vesz részt. A bírálatot nem lehet úgy értékelni, hogy aki a jelenlegi alaptörvénybe foglalt kétkamarás parlament helyett egykamarás törvényhozásra tesz javaslatot, azt megtapsoljuk, de ha valaki az alkotmány egyes számú cikkelyét vonja kétségbe, kijelentve, hogy Románia nem nemzetállam, azt már börtönbe zárjuk” – fogalmazott lapunknak Antal Árpád.
A Tudor Ciuhodaru PSD-képviselő által a szenátus elé terjesztett törvénytervezet szerint hat hónaptól három évig terjedő börtönbüntetést szabnának ki az alkotmányos rend megváltoztatását szorgalmazókra, ennek érdekében a büntető törvénykönyv 397-es cikkelyét kellene módosítani. A honatya szerint a módosításra azért van szükség, mert „Románia mindig is egy rendkívül toleráns állam volt”, és „nincsenek olyan intézkedések, amelyek elbátortalanítanák vagy büntetnék a személyek, szervezetek vagy pártok által az alkotmányos rend ellen elkövetett cselekményeket”, ez pedig Ciuhodaru szerint csak fokozza ezeknek a megnyilvánulásoknak a gyakoriságát.
A Iaşi megyei képviselő úgy véli: a székelyföldi autonómiatörekvések megjelenítését célzó marosvásárhelyi tüntetések, valamint „a magyar nemzetiségű román európai parlamenti képviselők”, Tőkés László és Sógor Csaba kérései is arra kényszerítik Románia parlamentjét, hogy elfogadja a büntető törvénykönyv most beterjesztett módosításait. Tudor Ciuhodaru arra kéri a döntéshozókat, szabályozzák „azt a tényt, hogy Romániában a szabadság, a demokrácia, a mozgás szabadsága és a szólásszabadság nem mehet el addig a szintig, amikor szélsőséges, szeparatista, revizionista hozzáállással a román állam lényegét támadják meg”.
Tulit Attila, az évente sorra kerülő marosvásárhelyi székely szabadság napi megemlékezést szervező Székely Nemzeti Tanács (SZNT) alelnöke ugyanakkor a Krónikának úgy nyilatkozott: a tiltakozó felvonulás soha nem irányult az alkotmányos rend megváltoztatására. Rámutatott: a minden évben megfogalmazott és benyújtott, majd sorozatosan válasz nélkül hagyott petíció is minden esetben a régiósításra vonatkozott.
Sógor Csaba európai parlamenti képviselő szerint a törvénytervezet beleillik a kisebbség-, illetve magyarellenes kezdeményezések sorába. „Ilyenekre bőven volt már példa, és csak azt remélhetjük, hogy – akárcsak az eddigi esetekben – most is elutasítják a kezdeményezést” – magyarázta a Krónikának az RMDSZ politikusa. Sógor arra is kitért, hogy Nyugat-Európa több országában a területi vagy kulturális autonómia bevett gyakorlat, az együtt élő közösségek mindennapjainak, a normalitásnak a része. „Miért ne ajánlhatnánk ezek alapján Romániának is jó modellt? Elvégre szólásszabadság van, javasolhatunk pozitív, működő példákat” – fogalmazott az EP-képviselő.
Több mint 250 áru- és személyszállító járművet ellenőriztek a Bihar megyei rendőrök az európai „Truck & Bus” művelet keretében az elmúlt 24 órában. Tizenegy hivatásos sofőr vezetői engedélyét és nyolc forgalmi engedélyt vontak be.
Tovább dagad a kolozsvári körgyűrűbotrány: a csalást kiáltó bosnyák útépítő bemutatta bizonyítékait és kérte a kivitelezési szerződés felbontását. Miközben Emil Boc polgármester „mossa kezeit”, a román útépítő fővállalkozó más ügyekben is „sáros” lehet.
Elkezdődött Kolozsváron csütörtökön a Gyulafehérvári Főegyházmegyében a Márton Áron 130 emlékév. Az emlékévet koordináló bizottság és az illetékesek ismertették a várható eseményeket.
Közbeszerzési eljárást írt ki a Kolozs Megyei Tanács egy általános forgalomszámlálás elvégzésére az önkormányzat kezelésében lévő 1300 kilométernyi közúton.
Csütörtökön több erdélyi és partiumi városban gyűltek össze tüntetők, tiltakozásukat fejezve ki az idei évtől érvénybe lépett helyi adó- és illetékemelések ellen. A tüntetők többek között a kormány és Ilie Bolojan lemondását követelték.
A magyar kormány a Székely Nemzeti Tanács mellett avatkozik be abba a perbe, amelyet a szervezet az Európai Bizottság ellen indított tavaly. Az SZNT a nemzeti régiókat érintő polgári kezdeményezés ügyében született elutasító döntés érvénytelenítését kéri.
Bírósági végrehajtótól kapott felszólítást a rendház elhagyására Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát azt követően, hogy a nagyváradi bíróság az önkormányzat keresetének helyt adva az apát kilakoltatásáról döntött.
Óriási összegeket költenek egyes romániai önkormányzatok a magán biztonsági szolgálatokra – a listát Konstanca és Arad vezeti, de vannak más erdélyi nagyvárosok is, amelyek tetemes összegeket utalnak át az őrző-védőknek a városkasszákból.
Életének 89. évében szerdán Kolozsváron elhunyt Murádin Jenő művészettörténész, művészeti író, szerkesztő, egyetemi docens, az erdélyi művészet legavatottabb ismerője.
A Kolozs Megyei Tanács nem kíván döntést hozni, miután egy egyesület hivatalosan kérte az Octavian Goga Megyei Könyvtár átnevezését azzal az indokkal, hogy a volt politikus és költő antiszemita volt.
szóljon hozzá!