
Tipikus magyarellenes kezdeményezésnek tartja Sógor Csaba európai parlamenti képviselő, hogy egy PSD-s képviselő börtönbüntetést róna ki az autonómiát szorgalmazókra. Antal Árpád polgármester szerint rossz viccről van szó, amit mégis komolyan kell venni.
2017. március 02., 18:362017. március 02., 18:36
2017. március 02., 20:152017. március 02., 20:15
Vicces is lehetne, ha nem lenne nagyon komoly – így kommentálta Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, hogy egy szociáldemokrata (PSD) képviselő börtönbüntetést szabna ki azokra, akik az alkotmányos rend megváltoztatását szorgalmazzák, akadályozni próbálják az államhatalom gyakorlását például azzal, hogy autonómiát sürgetnek.
Antal szerint akik ilyen törvénytervezetet nyújtanak be, nem ismerik a demokratikus jogállam lényegét. Hangsúlyozta: a szólásszabadság jogába valóban nem fér bele mások sértegetése, megbélyegzése, de nem lehet megtiltani például az alkotmány bírálását. „Ilyen megközelítésből börtönbe kellene zárni mindenkit, aki alkotmánymódosítást kezdeményez, vagy alkotmánymódosító népszavazáson vesz részt. A bírálatot nem lehet úgy értékelni, hogy aki a jelenlegi alaptörvénybe foglalt kétkamarás parlament helyett egykamarás törvényhozásra tesz javaslatot, azt megtapsoljuk, de ha valaki az alkotmány egyes számú cikkelyét vonja kétségbe, kijelentve, hogy Románia nem nemzetállam, azt már börtönbe zárjuk” – fogalmazott lapunknak Antal Árpád.
A Tudor Ciuhodaru PSD-képviselő által a szenátus elé terjesztett törvénytervezet szerint hat hónaptól három évig terjedő börtönbüntetést szabnának ki az alkotmányos rend megváltoztatását szorgalmazókra, ennek érdekében a büntető törvénykönyv 397-es cikkelyét kellene módosítani. A honatya szerint a módosításra azért van szükség, mert „Románia mindig is egy rendkívül toleráns állam volt”, és „nincsenek olyan intézkedések, amelyek elbátortalanítanák vagy büntetnék a személyek, szervezetek vagy pártok által az alkotmányos rend ellen elkövetett cselekményeket”, ez pedig Ciuhodaru szerint csak fokozza ezeknek a megnyilvánulásoknak a gyakoriságát.
A Iaşi megyei képviselő úgy véli: a székelyföldi autonómiatörekvések megjelenítését célzó marosvásárhelyi tüntetések, valamint „a magyar nemzetiségű román európai parlamenti képviselők”, Tőkés László és Sógor Csaba kérései is arra kényszerítik Románia parlamentjét, hogy elfogadja a büntető törvénykönyv most beterjesztett módosításait. Tudor Ciuhodaru arra kéri a döntéshozókat, szabályozzák „azt a tényt, hogy Romániában a szabadság, a demokrácia, a mozgás szabadsága és a szólásszabadság nem mehet el addig a szintig, amikor szélsőséges, szeparatista, revizionista hozzáállással a román állam lényegét támadják meg”.
Tulit Attila, az évente sorra kerülő marosvásárhelyi székely szabadság napi megemlékezést szervező Székely Nemzeti Tanács (SZNT) alelnöke ugyanakkor a Krónikának úgy nyilatkozott: a tiltakozó felvonulás soha nem irányult az alkotmányos rend megváltoztatására. Rámutatott: a minden évben megfogalmazott és benyújtott, majd sorozatosan válasz nélkül hagyott petíció is minden esetben a régiósításra vonatkozott.
Sógor Csaba európai parlamenti képviselő szerint a törvénytervezet beleillik a kisebbség-, illetve magyarellenes kezdeményezések sorába. „Ilyenekre bőven volt már példa, és csak azt remélhetjük, hogy – akárcsak az eddigi esetekben – most is elutasítják a kezdeményezést” – magyarázta a Krónikának az RMDSZ politikusa. Sógor arra is kitért, hogy Nyugat-Európa több országában a területi vagy kulturális autonómia bevett gyakorlat, az együtt élő közösségek mindennapjainak, a normalitásnak a része. „Miért ne ajánlhatnánk ezek alapján Romániának is jó modellt? Elvégre szólásszabadság van, javasolhatunk pozitív, működő példákat” – fogalmazott az EP-képviselő.
„Istenből élmény lett. Az istentiszteletből program. A gyülekezetből szolgáltató. Mi pedig fogyasztók lettünk” – fogalmazta meg többek közt Tönkő-Lukács Levente, a Hargita megyei Nagysolymoson szolgáló református lelkész.
Három hétre teljesen leáll a forgalom a temesvári nemzetközi repülőtéren: 2026. november 2. és 22. között egyetlen repülőgép sem szállhat fel és nem landolhat, mivel a repülőtér fel- és leszállópályáját felújítják.
Megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély, Erdély egyik legjelentősebb barokk műemléke. A felújításról, a kastély múltjáról és jövőjéről, valamint a Teleki család örökségéről gróf Teleki Kálmánnal beszélgettünk.
Nem csak a medvék, de rókák is egyre sűrűbben bukkannak fel Brassóban, ahonnan a hatóságok elkezdték elszállítani a rókákat. Az állatok hozzászoktak a város zajához, és már sem a forgalom, sem a dudálás nem riasztotta el őket.
Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.
Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
szóljon hozzá!