Az A3-as autópálya Bechtel által felépített, majd félbehagyott hídja Berettyószéplaknál december elején
Fotó: Gazda Árpád
Bár a 2025-ben Romániában megnyitott sztrádák, gyorsforgalmi útszakaszok hossza elmarad az idénre megálmodott több mint 200 kilométernyi rekordtávtól, a valóban átadott 146 km autópálya és autóút így is a második legbőkezűbb „termés” a tavalyi csaknem 199 km-es csúcs után. Erdély idén háttérbe szorult, jövőre azonban – amikor tényleg megdőlhet az eddigi rekord – számos új autópálya-szakasz készülhet el régiónkban. Cikkünkben összefoglaljuk az idei megvalósításokat és a jövőre várható átadásokat.
2025. december 31., 08:312025. december 31., 08:31
2025. december 31., 10:022025. december 31., 10:02
Idén 146 kilométernyi gyorsforgalmi útszakaszt, azaz autópályát (A) és autóutat (DEx) adtak át Romániában. Hogy ez sok vagy kevés, mindenki maga döntheti el, hiszen attól függ, honnan nézzük. Ahhoz képest, hogy egyes közszereplők, hatósági vezetők, volt miniszterek tavaly „több mint 200 kilométerről” is beszéltek, annyit ígértek: az idei megvalósítás kevés. Viszont a romániai viszonyok ismeretében ez mégiscsak kimagasló szám, amely
A romániai autópálya-hálózatot tekintve idén a nyár elejéig kellett várni az első átadásokig, ám júniusban beindult a szalagvágó „gépezet”, mégpedig a Bukarestet kiszolgáló A0-ás déli körgyűrűje harmadik szakaszának megnyitásával. A 18 km hosszú aszfaltcsík (Joița–Bragadiru / A1–DN6 kapcsolat) áfa nélkül 853 millió lejből épült meg, mintegy 20 hónap késéssel. Nagy haszna, hogy teljes gyűrűzárást eredményezett a déli szektoron.
Ezek után átadtak egy szakaszt az A1-es autópálya Nagyszeben és Pitești közötti távján is, a Kárpátokon túl, Curtea de Argeș és Pitești, pontosabban Băiculești között, az 5. szakasz még hiányzó, 14,6 km hosszú részét. A teljes, 30,35 km-es szakasz 1,71 milliárd lejből épült meg (áfa nélkül), és folyamatos autópálya-korridort biztosít Bukarest térségétől Curtea de Argeșig az A1-en.
az A7-es autópályán 2025-ben öt új szakaszt nyitottak meg, amelyek összesen több mint 95 kilométert tesznek ki, a teljes átadott táv 65 százalékát. A moldvai A7-es autópálya idén átadott szakaszai:
Az utóbbi két szakasz decemberi átadásával közel 250 km-et lehet autópályán autózni megszakítás nélkül Bukarest és Adjud között, ami érdemben javítja Moldva déli–középső részének elérhetőségét és közlekedésbiztonságát.
Az idei év során két autóút, nálunk közismertebb nevén gyorsforgalmi út (DEx) is előrelépést jegyzett. Dél-Romániában a Craiova–Pitești autóúton elkészült az Albota–Pitești rész utolsó 12 kilométere is, ami létfontosságú megvalósítás, hiszen a teljes DEx12 ezzel vált száz százalékosan használhatóvá.
Az A3-as autópálya Magyarzsombornál
Fotó: Gazda Árpád
És akkor következzen az egyetlen idei erdélyi átadás: júliusban megnyílt a DEx4-es számú gyorsforgalmi út Kolozs megyében, mely Tordatúr közelében köti össze az észak-erdélyi autópályát a rendkívül forgalmas DN1-es főúttal. Az öt kilométeres autóút „felszabadította” az örökké bedugult Tordát a Kolozsvár déli-délkeleti kijáratától Székelyföld vagy Bukarest felé tartó tranzitforgalom alól – a helyiek és az átutazó sofőrök nagy örömére.
Bár az építő késett, az öt hónap még „belefér” szakemberek szerint. Az 562,61 millió lej értékben (áfa nélkül) aláírt szerződés révén
Ugyanakkor megépítése igazából több mint kétszer annyi aszfaltcsík leterítésével járt (a bekötőutakkal együtt mintegy 12 km), több felüljárót és viaduktot foglal magában, valamint egy sor stabilizációs és konszolidációs munkát a dombokon – emiatt is vált az ország legdrágább gyorsforgalmi útjává (ha a főút kilométerre számolt átlagköltségét nézzük).
z A3-as autópálya földcsuszamlások miatt eltérített pusztatopai szakaszán épülő völgyhíd
Fotó: Gazda Árpád
A 146 kilométert kitevő idei átadás mellett azt sem szabad elfelejteni, hogy számos más projektben is történtek lényeges előrelépések: összesen 360 kilométernyi autópálya vagy gyorsforgalmi út esetében kötötték meg a tervezési-kivitelezési szerződéseket. Ezek túlnyomó többsége pedig erdélyi szakaszokat, településeket érint az A8-as Marosvásárhely–Iași és az A3-as észak-erdélyi (Bors–Marosvásárhely) sztrádán, illetve a DEx16 Arad–Nagyvárad és a DEx14 Óvári–Szatmárnémeti gyorsforgalmin.
Ezen felül összesen 837 km építés alatt áll (ebből 360 km-re 2025-ben írtak alá szerződést) és 477 km pályázati eljárás alatt áll (ebből 89 km-re 2025-ben írták ki a pályázatot) – olvasható a 130km.ro szakportál összesítésében.
Amelyben a 2026-ban várható átadásokra is kitérnek. Itt már erőteljesen jelen van Erdély: a civil szakemberek összesítése szerint az A3-as észak-erdélyi autópályán több szakaszt is megnyithatnak, de hogy melyikeket sikerül ténylegesen, az még kérdőjeles. Az esélyes szakaszok:
Az A3-as autópálya magyarnádasi csomópontja, a használt szakaszt földcsík választja el az UMB által megépített völgyhídtól
Fotó: Gazda Árpád
Ugyanakkor jövőre „kis szerencsével” elkészülhet a hiányzó, régóta várva várt „medvealagutas” szakasz az A1-es dél-erdélyi autópályán Marzsina és Holgya között (13,5km),
Emellett az eredeti tervek szerint 2026-ban kellene átadni az A8-as Marosvásárhely–Iași sztráda első, Marosvásárhely és Nyárádszereda közötti szakaszát is (24,4 km).
A Kárpátokon túlra tekintve az A8-as moldvai vége felé el kellene készülni a Leghin–Târgu Neamt szakasszal (29,9 km). De a „lelkesedés” várhatóan továbbra is az A7-esen lesz a legnagyobb, ahol megépülhet a Focșani és Bákó között hiányzó rész (46 km), illetve a teljes Bákó–Pașcani szakasz (77,4 km).
Emellett az optimista verzió szerint befejezhetik a bukaresti A0-s körgyűrű valamennyi hiányzó északi szakaszát is, amivel teljessé válna a főváros terelőút-hálózata. Gyorsforgalmi utak tekintetében végre átadhatják a DEx6 Brăila–Galac autóúton a késlekedő 12,3 km-es szakaszt.
Ez azonban így is jelentős lesz Románia gyorsforgalmi úthálózatának bővítése szempontjából, amely jövő év végére elérheti az 1600 km-t” – írják a 130km.ro portál szakértői.
Átadták a forgalomnak kedden a moldvai (A7-es) autópálya Focșani és Adjud közötti szakaszát – jelentette be a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) vezérigazgatója.
„Az észak-erdélyi autópálya átka 22 évnyi gyötrelem és szégyen után véget érhet” – állítja a közlekedési projekteket figyelemmel követő szakértőkből álló Pro Infrastruktúra Egyesület.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
A magyar diákok kevesebb mint fele képzeli el Romániában a jövőjét – többek közt ez derült ki a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) által kezdeményezett, Jól vagy, tényleg? elnevezésű országos állapotfelmérésből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!