Fotó: Gülermak.com
A török Gülermak társaság vezette konzorciumot nyilvánították győztesnek a kolozsvári földalatti megépítésére kihirdetett versenytárgyaláson – jelentette be kedden Emil Boc polgármester. A cégcsoport több mint 9 milliárd lejből hajtaná végre a kivitelezést.
2023. február 28., 15:062023. február 28., 15:06
2023. március 01., 02:032023. március 01., 02:03
A kincses városi elöljáró közösségi oldalán posztolt bejegyzésében közölte, hogy a tender győztese a Gülermak vezette cégtársulás. A török anyacégen kívül tagja a konzorciumnak a Gülermak lengyelországi leányvállalata, a francia Alstom, valamint az Arcada Company román építőipari vállalat. „Ez fontos lépés a projekt megvalósítása terén” – állapította meg Emil Boc,
A törökök vezette cégtársulás 9 059 483 352 lejes (1,84 milliárd euró, áfa nélkül) ajánlattal vettek részt a metróépítési versenytárgyaláson, eközben a munkálatok becsült költsége 9 064 456 067 lejre rúg. A polgármester tájékoztatása szerint a tenderen a pénzügyi komponens alapján a nyertes konzorcium ajánlata a maximális, 55 pontszámot kapta, míg a műszaki összetevő 36,25 pontot a 45-ből; a Gülermak összesen 91,25 pontot gyűjtött össze a maximális 100-ból.
A költségek úgy oszlanak meg, hogy becslések szerint 8,6 milliárd lejre rúgnak a metróépítés kivitelezési munkálatai, miközben a tervezési költségek, különböző szolgáltatások (beleértve a terepen végzett vizsgálatokat, régészeti kutatást, műszaki szakértői véleményezést) költsége 398 millió lej (áfa nélkül). A kincses városi földalatti kivitelezésének 96 hónap alatt kellene megvalósulnia.
Török társaságok vezette konzorciumok jelentkeztek a kolozsvári metró tervének elkészítésére és megépítésére. Az ország legnagyobb, több mint 1,8 milliárd eurós infrastrukturális beruházására kiírt versenytárgyalás keretében – amelynek péntek
A kolozsvári metróépítésre tavaly október 28-áig nyújthatták be pályázatukat a jelentkezők, és két konzorcium tett ajánlatot Románia egyik legnagyobb szabású beruházásának kivitelezésére. A másik, a versenytárgyaláson vesztes cégcsoportot ugyancsak török vállalat, a Doğuş Insaat vezette; kérdés, hogy megóvja-e az eredményt. Az 1958-ban alapított Gülermak Törökország legnagyobb építőipari társasága, portfóliójában találni többek között Törökországban, Lengyelországban, Svédországban, Indiában, az Egyesült Arab Emirátusokban kivitelezett metró- és vasúti projekteket, viaduktokat.
Kolozsváron 14,7 kilométeren és a várostól nyugatra fekvő, mintegy 50 ezer lakost számláló Szászfenes területén 6,3 kilométeren halad. A kincses város központját is átszelő metróvonalon 19 megálló épül (a legtöbb, három a Monostor negyedben), ezek között 90 másodpercenként járnak majd a háromvagonos szerelvények, amelyek óránként 15 200 és 21 600 közötti utast képesek elszállítani. A projektet a nagy infrastrukturális beruházások program, a szállítási operatív program és az országos helyreállítási terv révén (innen már elkülönítettek számára 300 millió eurót) uniós forrásokból, a szállításügyi tárcától származó kormányzati forrásokból, illetve Szászfenes és Kolozsvár önkormányzatának saját forrásaiból finanszírozzák.
A legoptimistább forgatókönyv szerint 2030-ban utazhatunk metróval Kolozsváron – jelentette ki egy televíziós műsorban Ionuț Ciurea, a Pro Infrastructura Egyesület elnöke. A kivitelezőre bő egy hét múlva derülhet fény.
A kolozsvári metró finanszírozási szerződését tavaly decemberben írták alá, akkor Sorin Grindeanu közlekedésügyi miniszter azt mondta, az első kilenc állomásnak és a depónak 2026 augusztusára kell elkészülnie. A metró tervezésére és megépítésére 2022 márciusában írták ki a közbeszerzési eljárást, akkor még a beruházás tervezett értékét áfa nélkül 6,66 milliárd lejre becsülték, csakhogy azóta nagyot fordult a világ, az energiahordozók és az építőanyagok árának emelkedése miatt az eredeti büdzsé irreálisnak bizonyult.
A kolozsvári önkormányzat ezért tavaly augusztusban kénytelen volt felfüggeszteni a tendert, amelynek jelentkezők hiányában többször háromszor meghosszabbították a határidejét. Október közepén aztán a román kormány jóváhagyta a megemelt költségeket, ennek értelmében a kincses városi metróvonal a korábbi becslésekhez viszonyítva 35 százalékkal többe, áfa nélkül 9 milliárd lejbe kerül.
A nagyszabású beruházást ugyanakkor nagyon sokan ellenzik, sokak szerint a földalatti nem fogja megoldani Erdély dinamikusan fejlődő fővárosának mobilitási problémáit, mások szerint a nagyszabású munkálatok évekig lebénítják majd a kolozsvári közlekedést a város legforgalmasabb pontjain, ahol nyílt felszíni fúrásokkal szándékoznak kialakítani a megállókat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az EDDA lesz az egyik fellépő a 35. Tusványoson – jelentették be a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezői szerda délután.
Miközben az AUR látványos előretörése sokak szemében a nacionalizmus és a magyarellenesség visszatérését jelzi, egy friss országos kutatás szerint a román társadalom politikai megosztottságát ma már nem elsősorban az etnikai kérdések alakítják.
Megújult az egykori apátsági épület és plébániatemplom, elkészült a zarándokközpont a Bihar megyei Szentjobbon.
Több mint 226 ezer lejnyi állami támogatást szerzett jogosulatlanul egy 26 éves, Máramarosszigetről származó férfi a gyanú szerint úgy, hogy valótlan adatokat közölt ukrajnai menekültek elszállásolásáról és ellátásáról.
Brassóban a medvék már nem csak az élőket zavarják, hanem a temetőben is gyakran felbukkannak, a sírokon taposnak, a pap a csendőrséggel éjszaka járőrözik a sírkertben.
A medvék és a viperák egyre gyakrabban jelennek meg a népszerű túraútvonalakon, ezért a most kezdődő nyári időszakban fokozott elővigyázatosságra van szükség – hívta fel a figyelmet a Salvamont hegyimentő-szolgálat.
Egy friss felmérés szerint a romániai nagyvárosokban élők legfőbb kikapcsolódási helye a bevásárlóközpont.
Precedensértékű pert nyert a tanügyi tárcával szemben egy kolozsvári diáklány, aki azért fordult bírósághoz, mert egy bécsi egyetem felvételi vizsgája egybeesett az érettségivel, és nem engedték meg számára a speciális vizsgaidőszakban való részvételt.
Az 1989-es rendszerváltás óta drámaian visszaesett a szőlőtermesztés és a bortermelés a ménes–magyarádi dombokon, ezért az érintettek az összefogástól remélik a vállalkozások forgalmának növelését, a térség történelme és hagyományai megismertetését.
Ismét megvételre kínálják a tulajdonosok az érköbölkúti Bónis-kúriát, amely arról híres, hogy az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc idején átmenetileg a Szent Korona menedékhelye is volt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!