
A török Gülermak nevéhez fűződik többek között a varsói metróvonal egy szakaszának kiépítése
Fotó: Gülermak.com
Török társaságok vezette konzorciumok jelentkeztek a kolozsvári metró tervének elkészítésére és megépítésére. Az ország legnagyobb, több mint 1,8 milliárd eurós infrastrukturális beruházására kiírt versenytárgyalás keretében – amelynek pénteken járt le a határideje – a Gülermak, valamint a Doğuş Insaat nevével fémjelzett cégtársulások nyújtották be pályázatukat.
2022. október 29., 14:512022. október 29., 14:51
2022. október 29., 14:562022. október 29., 14:56
Az 1958-ban alapított Gülermak társaság Törökország legnagyobb építőipari társasága, portfóliójában találni többek között Törökországban, Lengyelországban, Svédországban, Indiában, az Egyesült Arab Emirátusokban kivitelezett metró- és vasúti projekteket, viaduktokat. A másik török nagyvállalat, a Doğuş Insaat fennállása során mintegy 30 milliárd euró értékben hajtott végre infrastrukturális beruházásokat afrikai, közel-keleti és európai országokban. Mindkét társulásban találni nyugat-európai cégóriásokat is, mint például a francia Alstom és a német Siemens, ugyanakkor számos román vállalat is csatlakozott a metróépítési nagyberuházáshoz.
A metró tervezésére és megépítésére idén márciusban írták ki a közbeszerzési eljárást a közbeszerzések elektronikus rendszerében. Akkor még a beruházás tervezett értékét áfa nélkül 6,66 milliárd lejre becsülték, csakhogy azóta nagyot fordult a világ, az energiahordozók és az építőanyagok árának emelkedése miatt az eredeti büdzsé irreálisnak bizonyult.
A török Gülermak nevéhez fűződik többek között a varsói metróvonal egy szakaszának kiépítése
Fotó: Gülermak.com
Nem véletlen, hogy több elismert cég arra panaszkodott, az eredetileg jóváhagyott árakkal megvalósíthatatlan a projekt, emelni kell a kivitelezési költségeket, a kolozsvári önkormányzat ezért augusztus végén kénytelen volt felfüggeszteni a metróvonal tervezésére és kivitelezésére kiírt tendert, amelynek jelentkezők hiányában már háromszor meghosszabbították a határidejét. Október közepén aztán a román kormány jóváhagyta a megemelt költségeket, ennek értelmében a kincses városi metróvonal a korábbi becslésekhez viszonyítva 35 százalékkal nagyobb összegbe, áfa nélkül 9 milliárd lejbe kerül.
Kolozsváron 14,7 kilométeren és a várostól nyugatra fekvő, mintegy negyvenezer lakost számláló Szászfenes területén 6,3 kilométeren halad. A metróvonalon – amelyet nyolc év alatt kell megépíteni – 19 megálló épül, ezek között 90 másodpercenként járnak majd a háromvagonos szerelvények, amelyek óránként maximálisan 21 600 személyt képesek elszállítani. A projektet a nagy infrastrukturális beruházások program, a szállítási operatív program és az országos helyreállítási terv révén (innen már elkülönítettek számára 300 millió eurót) uniós forrásokból, a szállításügyi tárcától származó kormányzati forrásokból, illetve Szászfenes és Kolozsvár önkormányzatának saját forrásaiból finanszírozzák.

Péntek, október 28. az utolsó nap, amikor még benyújthatják a jelentkező cégek az ajánlataikat a kolozsvári metróvonal tervezésére és kivitelezésére a többször meghosszabbított, majd felfüggesztett és újraindított közbeszerzési eljárás szerint.
A nagyszabású beruházást ugyanakkor nagyon sokan ellenzik, sokak szerint a földalatti nem fogja megoldani Erdély dinamikusan fejlődő fővárosának mobilitási problémáit, mások szerint a nagyszabású munkálatok évekig lebénítják majd a kolozsvári közlekedést a város legforgalmasabb pontjain, ahol nyílt felszíni fúrásokkal szándékoznak kialakítani a megállókat. Romániában – Bukarest után – Kolozsvár lenne a második, metróval rendelkező nagyváros.

Újabb esélyt kapott a kolozsvári metróvonal megépítésének terve, miután szerdán jóváhagyta a kormány a megemelt költségeket. Eszerint a kincses várost Szászfenessel összekötő metróvonal a korábbi becslésekhez viszonyítva 35 százalékkal kerül többe.
A romániai drágulások miatt a lakosság egyre óvatosabban bánik a pénzzel, igyekszik takarékoskodni és egyre több kiadását fontolja meg – derült ki egy friss felmérésből.
Szombaton reggelre olcsóbb lett a gázolaj a Petrom benzinkutaknál, így az ár egy új küszöb alá süllyedt.
A kerozinár-robbanás Európa legnagyobb légitársaság-csoportját is sújtja: megszünteti Romániába tartó járatait a Lufthansa. A kerozinár emelkedése miatt nemcsak a Lufthansa, hanem több légitársaság is járatokat törölt a következő időszakra.
Az idei első két hónapban éves viszonylatban 2,1 százalékkal csökkent Románia energiatermelése – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
Románia még mindig várja a brüsszeli szakértők döntését, akik még mindig vizsgálják, hogy milyen mértékben teljesítette az Országos Helyreállítási és Reziliencia-terv harmadik kifizetési részletéhez kapcsolódó mérföldkövekben vállalt kötelezettségeit.
A román kormány jövő héten memorandumot fogadhat el 22 veszteséges állami vállalat átszervezéséről, amelyek több milliárd lejes adósságot halmoztak fel. A kabinet eltérő reformlépésekkel próbálja felszámolni a „fekete lyukakat” a gazdaságban.
Márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – közölte az Eurostat.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Miután szerdán több romániai töltőállomásláncnál is árcsökkenést láthattunk, csütörtökön a piacvezető Petrom, illetve annak tulajdonosa, az OMV is lépett. A döntés mögött a kőolaj világpiaci árának csökkenése állhat.
Az európai tejpiacot sújtó túltermelés, az árak meredek csökkenése és a növekvő költségek egyre mélyülő válságba sodorják az ágazatot, amelynek hatásai Romániában különösen élesen jelentkeznek.
szóljon hozzá!