Török rokonság, francia feleség

Az 1990-es években beindult, és jelenleg is divatos testvértelepülési viszonyok az uniós pályázati lehetőségek révén válhatnak hangsúlyosabbá. A gazdasági haszon mellett azonban tetten érhető ezek emberi vetülete is a csíkszentdomokosiak például az évszázadokkal ezelőtt Törökországba hurcolt magyar rabok utódaira találtak rá Macarköyben, míg két érbogyoszlói fiatalember élete párját és új otthonát köszönheti a francia kapcsolatnak.

Testvértelepülések: se szeri, se száma
Udvarhelyszéken úgy tűnik, nem függ a lakosság számától, hogy egy város vagy község hány testvértelepüléssel „büszkélkedhet”. A 36 ezer lakosú Székelyudvarhelynek tizenkét testvértelepülése van, de a négyezres lélekszámú Oroszhegy község is tízzel ápol kapcsolatot. Ezek kiépülésénél azonban fontos szempont a település rangja: suba subával, guba gubával alapon város várossal, falu faluval köt szerződést, még akkor is, ha néha a rokonságot vállaló városok közötti különbségek nagyobbak, mint a város és a falu közötti.
Székelyudvarhely például két budapesti kerülettel is testvérvárosi szerződést kötött, Budavárral (I. kerület) és Soroksárral (XXIII. kerület). A kapcsolatok ugyanis a legtöbb esetben magyar nyelvterületen jönnek létre, így lett Szabadka és Dunaszerdahely a székely anyaváros „testvére”. A kapcsolatépítéskor viszont nem szempont a városvezetés politikai színezete, a tizenkettes listán akadnak mind MSZP-s, mind fideszes polgármesterek által vezetett városok, sőt négy testvértelepülésen – Szász Jenőhöz hasonlóan – független a polgármester. A székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal tájékoztatása szerint a kapcsolat jobbára a városnapok és más nagyszabású rendezvények kölcsönös látogatásában merül ki. A Míves Emberek Sokadalmára számos külföldi vendég érkezik, a Váci Világi Vigalmon vagy a tihanyi szüreti mulatságon pedig népes udvarhelyi küldöttség vesz részt. A kapcsolatrendszer hozadékaként, ha lassan is, de nyílnak új lehetőségek: 2007-ben például a dunaszerdahelyiek meghívására udvarhelyiek is részt vettek a brünni turisztikai kiállításon.

Bensőségesebb viszony
A falvak közötti testvértelepülési kapcsolatok már bensőségesebbek. Általában családok látják vendégül egymást, hiszen nincs más szálláslehetőség, ha a falunapra népesebb küldöttség megérkezik. „Emberi, személyes kapcsolatoknak köszönhetjük a testvérfalvainkat is, egy-egy idelátogató, magát jól érző vendég, barát vagy ismerős megkeresésére jöttek létre a szerződések. Nyitottak vagyunk, bárki kér fel, ilyenkor mintha csak leánykérőbe mennénk, ellátogatunk az illető településre megnézni, valóban komoly-e a szándék, találunk-e közös pontokat” – mesélte a kapcsolatok létrejöttéről Bálint Elemér oroszhegyi polgármester. Az egyik testvértelepüléstől, Deszktől 2006-ban egy használt tűzoltóautót kaptak, viszonzásul hatalmas székely kaput állítottak a magyarországi településen. Az elöljáró szerint a testvérkapcsolatok fejlődését az induló uniós pályázatok is elősegítik. Oroszhegy idén közösen pályázna magyarországi „rokonaival” egy ifjúsági tánctábor megszervezésére.  

Virágzó és formális kapcsolatok
Csíkszereda 14 testvértelepüléssel büszkélkedhet. A testvérkapcsolatnak a svájci Riehen esetében vannak hangsúlyos eredményei, tudtuk meg Ráduly Róbert polgármestertől. Mint mondta, a Riehen Segíti Romániát Egyesület 1990-től 2004-ig működtetett turkálóhálózatot a városban. „Riehenben néhány lelkes ember ruhaneműt, játékokat gyűjtött, amit az itteni hálózaton keresztül értékesítettek, az így szerzett pénzből szociális hálót működtettek, rászorulókat segítettek, vagy az adományból csomagot állítottak össze, amelyet újszülötteknek ajándékoztak” – mesélte az elöljáró. A Bázel melletti, 13 ezer lakosú településsel a rendszerváltás óta ápolják a kapcsolatot, segítségükkel Pottyondon erdei iskolát építettek. Emellett egy napközi otthont is működtetnek együtt, ebben 20–25 nyugdíjasnak szerveznek délelőtti programot. A polgármester szerint azzal viszonoznák a svájciak kedvességét, hogy nyaranta húszfős rieheni gyermekcsoportot táboroztatnának a pottyondi iskolában. A svájci településről ugyanis 2005 óta egyetlen alkalommal látogatott küldöttség a városba.

Nagy Imre a kapocs?
A csíkszeredai városvezetés azáltal próbálja erősíteni kapcsolatát magyarországi testvértelepüléseivel, hogy a Csíki Székely Múzeum és az önkormányzat által szervezett A mi Nagy Imrénk című kiállítást – amelyet januárban nyitottak meg Kaposváron – minél több városban be szeretné mutatni. Az évek során több testvérváros, Tiszaújváros, Kaposvár, Óbuda, Makó, Cegléd esetében szorosabb, személyes barátságok is kialakultak, már testvériskolai, -óvodai kapcsolatokról beszélhetünk. Cegléddel például minden évben közösen ünnepelik a március 15-ét, Kaposvárral pedig a sport terén működnének együtt. „Most kaptam meghívót Kaposvárról az évente megrendezett, több mint tíz országot megmozgató futballtornára, erre szeretnénk elküldeni egy csapatot, hogy edzéspartnerhez jusson” – vázolta a jövőbeli terveket a polgármester.
Nemcsak Csíkszeredának van svájci testvértelepülése. Csíkszentmárton 1990 óta jó kapcsolatot ápol a svájci meyriniekkel, akiknek segítségével iskola és orvosi rendelő épült a faluban, illetve a vízhálózatot is kiépítették, mondta el Gergely András polgármester. Meyrin mellett Isaszeggel, Kenderessel és Mórahalommal is szerződtek, valamint Kunszentmártonnal tervezik a megállapodás megkötését. Mórahalommal a leggyümölcsözőbb a kapcsolat, évente többször találkoznak, és tizenegy éve közös egyesületet is működtetnek, amely a turisztikai és az ifjúság nevelésében való együttműködést szolgálja.

Magyar–török rokonság
Csíkszentdomokos a törökországi Macarköy (Magyarfalu) településsel tart fenn testvértelepülési kapcsolatot. Bíró Ernő polgármester elmondta, székely kaput is állítottak 2006-ban a törökországi község főterén, amelyen a következő felirat olvasható magyar és török nyelven: Csíkszentdomokos – Macarköy, testvérek vagyunk. A kapu felállításakor kötötték meg a megállapodást az Égei-tenger partján található faluval, amelynek lakói, bár nem beszélik már a magyar nyelvet, magyar eredetűnek vallják magukat. Úgy tudják, hogy őseik 450 éve magyar földről kerültek rabként Törökországba. Származásukat bizonyítja, hogy egyes sírköveken a székely rovásíráshoz hasonló feliratok találhatók. A falura Beder Tibor, a Magyarok Székelyföldi Társaságának elnöke talált rá, és segítette elő a kapcsolat létrejöttét is, mesélte az elöljáró. Mint mondta, török segítséggel egy panziót építenének, amely évente 100–150 macarköyi személy fogadására lenne alkalmas.

Váradon a debreceni karnevál
Bihar megye székhelyének, Nagyváradnak több testvértelepülése is van, tudtuk meg Biró Rozália alpolgármestertől, amelyek között jól működő, illetve formálissá vált kapcsolatok is vannak. A közeli Debrecennel 1992-ben írták alá az együttműködési szerződést, és jelenleg a polgármesteri hivatal mellett a Körösvidéki Múzeum és a Tavirózsa Fotóklub is kapcsolatot ápol a cívis város hasonló intézményeivel. A tapasztalatcsere mellett a testvérvárosi kapcsolatnak érdekes hozadéka is van: évente augusztus 21-én az Ablak Európára elnevezésű rendezvény keretében Nagyváradra „költözik” a debreceni virágkarnevál, a cívis városból érkező virágkocsik mellett a Bihar megyei városok is készítenek dekorációkat, a felvonulást koncertek követik. Az intézményi együttműködés is jó, tavaly egy közös projekt keretében digitalizálták a nagyváradi lakosságnyilvántartó hivatala adatbázisát.
Megszakadni látszik viszont a svédországi Linköping városával 1996-ban kötött kapcsolat, amelynek a nagyváradi földrajzi térinformatikai rendszer kiépítését köszönhetik. Az utolsó levélváltás 2003-ban volt, azóta a svédek nem tettek eleget a váradiak meghívásainak. Halódik a spanyolországi Coslada városával 2005-ben kötött kapcsolat is. „2006-ban az én javaslatomra kineveztük május 12-ét a spanyol kultúra napjának Váradon, és a román kultúra napjának Cosladában. Szerettük volna összeállítani a 2007-es eseménynaptárt, több meghívót is küldtünk, de ezek vagy válasz nélkül maradtak, vagy kitérő válaszokat kaptunk” – mondta Biró Rozália.
Az olaszországi Mantovával a Bihar megyei olasz befektetők révén jött létre kapcsolat, amely a kultúra területére is kiterjedt. Jelenleg az ottani polgármesteri hivatal Erőszak nélkül a sportpályán című projektjében vesznek részt váradiak. Az európai kapcsolatokon kívül 2005 óta izraeli testvérvárosa is van Váradnak. Givatayimmal szintén üzleti és kulturális kapcsolatok szövődtek, jelenleg pedig a szociális ellátásról folyik tapasztalatcsere.

Biogazdák barátsága
Szalárd község a Hajdú-Bihar megyei Tiszacsegével, illetve Nádudvarral ápol testvértelepülési kapcsolatot. „Nádudvarral a város ünnepén, tavaly októberben írtuk alá a szerződést. Bár néhány hónapja létezik a kapcsolat, már dolgozunk egy közös projekten. A szennyvízhálózatot szeretnénk bővíteni mindkét helyen uniós támogatásból” – tájékoztatott Nagy Miklós polgármester. Tiszacsegével a biogazdálkodás révén kerültek kapcsolatba, ugyanis hozzá hasonlóan Bodnár György, Tiszacsege alpolgármestere is biogazdálkodó, innen az ismeretség, mesélte az elöljáró. „Elsősorban a biogazdáknak előnyös ez, a csegeiek révén be tudják szerezni azokat a vetőmagokat, amelyeket nálunk nem lehet megkapni” – értékelte Nagy. A két település iskolája között is jó a kapcsolat, a Kézen fogva Európában program keretében szalárdi tanárok magyarországi képzésen vettek részt, a gyerekeknek pedig csereüdültetést szerveztek. Bár az ausztriai Schlierbach városával még nem kötötték meg a szerződést, az osztrákok már támogatják a községet, nekik köszönhető a bio-mezőgazdasági iskola új épülete. A hollandiai Tollen városával is alakulóban a kapcsolat, márciusi látogatásukkor egy vadonatúj tűzoltóautót hoznak a szalárdiaknak.
Érbogyoszló határában tábla hirdeti a francia kapcsolatot, az érmelléki település és az észak-franciaországi Bondues város képviselői 2005-ben írták alá az úgynevezett Barátság könyvét. „A ’89-es események után érkeztek a franciák. Hasonló nevű települést kerestek, így esett a választásuk a románul Buduslăunak nevezett Bogyoszlóra. Elképzelhető, ha tudják, hogy itt magyarok élnek, tovább keresgélnek, hisz a franciák inkább a románokkal ápolnak jó kapcsolatot” – mesélte Bakó Lajos Barna alpolgármester. Mint mondta, elsősorban az iskolát támogatták, ahol kicserélték a teljes bútorzatot, majd az Érbogyoszlóhoz tartozó albisi iskolára terelődött a figyelmük. „Hogy mennyire erős a kapcsolat? – mosolyodott el az alpolgármester. – Nemcsak barátság szövődött a franciákkal, két fiatalember bondues-i lányt vett feleségül, és kitelepültek Franciaországba.” Az alpolgármester a gondokat sem hallgatta el, beszámolója szerint arra is volt már példa, hogy a segélycsomagban érkezett francia csokoládét a szatmárnémeti piacon fedezték fel.

Kolumbusz Kristóftól Sepsiszentgyörgyig
A portugáliai Santa Cruzzal bővül ma Sepsiszentgyörgy testvérvárosainak a sora. Albert Álmos polgármester és kollégája, Jose Alberto Gonçalves ma írja alá az erre vonatkozó szerződést. A portugál autonóm régióként nyilvántartott Madeira-szigeteken fekvő Santa Cruzban mintegy 30 ezren élnek. A régió turistaparadicsomnak számít, nemcsak világhírű boráról, hanem fesztiváljairól is nevezetes, virágkarnevált, golfbajnokságot és Kolombusz Kristóf-emlékünnepséget is szerveznek, ugyanis a nagy utazó tíz évet élt a szigeten. Sepsiszentgyörgy magyarországi, szerbiai, szlovákiai, izraeli és oroszországi településekkel testvérkapcsolatot ápol, és idén egy francia és egy svéd településsel is megkötik a szerződést.