Érdekházasságnak indult szerelem Kalotaszegen. Törőcsik Franciska és Kovács Tamás főszereplők a film egyik jelenetében
Fotó: Szupermodern Stúdió
A magyar filmgyártás bölcsőjében, a kincses városban tartották Káel Csaba zenés, táncos, romantikus filmjének, a Magyar menyegzőnek az ősbemutatóját. A táncházmozgalom és Kalotaszeg előtt tisztelgő alkotás vetítésén a stáb tagjain és színészeken kívül részt vettek a film erdélyi közreműködői is, sokan közülük a képkockákon megörökített cifra népviseletben. A filmügyi kormánybiztosként is tevékenykedő rendező a Krónikának elmondta: szeretné, ha a világ számos táján megismernék azt a csodát, amit Kalotaszegnek hívnak.
2025. november 16., 08:582025. november 16., 08:58
2025. november 18., 11:372025. november 18., 11:37
Mintha egy kalotaszegi vagy mezőségi lakodalomba csöppent volna a látogató szombaton este a Kolozsvári Magyar Operában: a bejáratnál a Liszt Ferenc-díjas Pál István „Szalonna” és bandája, valamint kalotaszegi, kolozsvári zenészek húzták a talpalávalót, a közönség soraiban pedig szép számmal lehetett látni cifra népviseletbe öltözött lányokat, asszonyokat. A miliő és az alkalom nem volt véletlen, olyan film ősbemutatójának adott otthont a sétatéri színház, amely egyformán bemutatja a magyar néptánc, népzene erejét, valamint a Kolozsvártól nyugatra fekvő Kalotaszeg páratlan kultúráját.
Abban az épületben, ahol legutóbb 105 éve tartottak filmbemutatót: Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója emlékeztette a közönséget, hogy a Janovics Jenő színész, rendező, színigazgató vezette filmgyár utolsó filmjét, a Világrémet vetítették itt. A mostani ősbemutató előtt elmondott beszédében Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter rámutatott: a 21. század filmiparában egyre ritkább, ezért egyre értékesebb, ha olyan filmek születnek, melyekről úgy érezhetjük, velünk is megtörténhetett volna.
„Ami rólunk szól, a minket körülvevő világot ábrázolja, a mi kultúránkat örökíti meg, a mi történelmünket őrzi, a mi hitünkben gyökeredzik, amit rólunk forgatnak. A Magyar menyegző ilyen film” – húzta alá a tárcavezető.
A miniszter felidézte, hogy a táncházmozgalom alapítói előtt tisztelgő alkotás egy nemzedékről szól, mely a határok ellenére, a kommunizmus elhallgatásának idején „mégis felfedezte Erdélyt”. Gulyás Gergely szerint ennek a nemzedéknek is köszönhető, hogy az egységes magyar nemzet megmaradt „közös életünk valóságának”.
Pál István „Szalonna” és bandája nemcsak a filmben, hanem a kolozsvári ősbemutatón is élőben húzta
Fotó: Orbán Orsolya
A filmet a mi (erdélyi magyarok – szerk. megj.) történetünknek, múltunknak és identitásunknak nevező Kelemen Hunor szerint a táncházmozgalom a szabadságot adta a kommunizmus sötét éveiben, egy csoda volt. „A csoda az volt, hogy miközben a kommunista diktatúra mindent megpróbált betonba önteni, a fákat, a házakat, a magyar identitást próbálta eltüntetni, addig a táncház azt üzente, hogy vannak gyökerek, amelyeket nem lehet kiirtani” –hangoztatta az RMDSZ elnöke.
„Ez a magyarság fennmaradásának a záloga” – szögezte le, felidézve, hogy Bartók Béla erdélyi népzenei gyűjtőútjai során volt a legboldogabb, míg a 70-es években táncokat gyűjtöttek Erdélyben. „Mi összefogva zenét, táncot, képeket, a viseleteket, és ezt a csodálatos érzést, ezt a szeretetet, ami itt és egész Erdélyben fogad, egy filmmé fogalmazzuk és átadjuk a magyarságnak” – jelentette ki a rendező. Akit egyébként a nyolcvanas évek elején, első erdélyi útja során ihletett meg a táncház, Kalotaszeg világa, amikor Magyarvistán részt vett egy esküvőn.
A zenés, táncos, romantikus elemekkel átszőtt produkció egyszerre szerelmi történet és látványos kulturális utazás
Fotó: Szupermodern Stúdió
A Művészetek Palotája (Müpa) vezérigazgatói tisztségét betöltő, filmügyi kormánybiztosként is tevékenykedő Káel Csaba a Krónikának a kolozsvári ősbemutatót követően elmondta, bár a Magyar menyegzőben Kalotaszeg áll a középpontban, a film üzenete nemcsak ennek a tájegységnek szól, hanem valamennyi magyarlakta nemzetrésznek a Kárpát-medencében. „Mindenkinek szól, mégpedig azt üzeni, hogy mi így, együtt vagyunk érték, nem pedig külön” – jelentette ki a rendező, nem tartva véletlennek, hogy máris meghívást kaptak délvidéki és felvidéki bemutatóra is.
Káel Csaba rendező nyilatkozik
Fotó: Orbán Orsolya
„Szeretnénk, ha a világ számos táján megismernék azt a csodát, amit Kalotaszegnek hívnak” – közölte Káel Csaba, miközben büszkén mutatta frissen ajándékba kapott, beszéde közben is viselt bujkáját (posztó férfikabát). Megtudtuk, filmje 2026 januárjában kerül a magyarországi mozikba, és várhatóan szintén jövőre tekintheti meg az erdélyi nagyközönség is, erről tárgyalások zajlanak a forgalmazóval.
Az alkotók célja, hogy a magyar népművészet egyetemes értékeit egy romantikus történeten keresztül mutassák be a közönségnek
Fotó: Szupermodern Stúdió
A Magyar menyegző hiánypótló alkotásként (játékfilm eddig nem dolgozta fel a táncházmozgalom egyedi történetét) a magyar néptánc, népzene erejét, és a szerelem örök történetét egyesíti a mozi varázslatos nyelvén. A zenés, táncos, romantikus elemekkel átszőtt produkció egyszerre érdekházasságnak indult szerelmi történet és látványos kulturális utazás. A filmben
A Békési Miksa forgatókönyvéből készült mozi két budapesti fiatalember, András és Péter történetét követi nyomon, akik a 70-es évek végén Budapestről Erdélybe utaznak, hogy részt vegyenek András unokatestvérének lakodalmán. A kalotaszegi faluban életre szóló kalandba keverednek, és a Magyarvistán, Bogártelkén, Mérában – na és persze a budapesti helyszíneken és a Szentendrei Skanzenben – forgatott képkockák segítségével betekintést nyerünk a magyar közösség világába, szokásaiba, a kommunista Románia megpróbáltatásaiba.
Zsúfolásig telt a Kolozsvári Magyar Opera a Magyar menyegző ősbemutatójára
Fotó: Orbán Orsolya
Az érintett települések polgárai közül nagyon sokan magukra ismernek majd a filmben, de a cselekmény végkifejletéről többek között a rájuk való tekintettel nem kívánunk többet elárulni, legyen meglepetés, hogy happy end lesz-e a vége. Egy-egy jelenetre az ősbemutató közönsége hangos tetszéssel, nagy derültséggel reagált, különösen azok a közreműködők, akik maguk is részt vettek a forgatáson, akár statisztaként. És a legvégén a teljes közönség vastapssal fogadta a produkciót, amely főhajtás a legendás koreográfus, Novák Ferenc „Tata” életműve előtt is, aki generációkat inspirált a magyar néptánc megőrzésére és továbbvitelére.
Sokan magukra ismernek a filmben a mérai, magyarvistai, bogártelki magyarok közül
Fotó: Orbán Orsolya
A zenés, táncos, romantikus film főszereplőit a magyarországi mozikba már több mint 1 millió nézőt becsábító Hogyan tudnék élni nélküled? sztárja, Törőcsik Franciska, valamint legutóbb a Hunyadi című sorozatban is látható Kovács Tamás és az Együtt kezdtük révén széles körben megismert Kövesi Zsombor alakítják. A táncházmozgalom olyan legendás képviselői is megjelennek a filmben, mint Sebestyén Márta, Sebő Ferenc, Farkas Zoltán Batyu, Tóth Ildikó Fecske, valamint a Muzsikás Együttes.
Fotó: Szupermodern Stúdió
A produceri feladatokat az Örök tél, a Blokád és a Semmelweis készítésében résztvevő Lajos Tamás látja el, aki ezúttal vezető operatőrként is bekapcsolódott a forgatásba. A koreográfiákat Zsuráfszky Zoltán, Zs. Vincze Zsuzsa és Mihályi Gábor alkották, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes és a Magyar Állami Népi Együttes művészei táncolják, az autentikus dallamok Pál István „Szalonna” zenekarvezető irányításával csendülnek fel. Végül, de nem utolsósorban Tötszegi Tekla néprajzkutató, a kolozsvári Erdélyi Néprajzi Múzeum muzeológusa és Kelemen László zeneszerző, folklorista, a Hagyományok Háza igazgatója néprajzi szakértőként járult hozzá a Magyar menyegzőhöz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Spiró György Elsötétítés című drámájából készült előadást mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Az utókor „méla, halkszavú költőként” emlegeti az újságíróként, szerkesztőként és műfordítóként is jelentős életművet maga után hagyó Tóth Árpádot, aki kisgyerekként elkerült szülővárosából.
Bajor Andor (Nagyvárad, 1927. szept. 30. ̶ Debrecen, 1991. január 24.) szerkesztő, kritikus, prózaszerző életművére összpontosító, kétnapos konferenciát és irodalmi rendezvényt szerveznek Kolozsváron.
A nagybányai festőiskola ritkán látható alkotásait bemutató tárlat nyílik április 18-án, szombaton Nagyváradon, a római katolikus püspöki palotában – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség sajtószolgálata.
Összesen csaknem háromszázezer nézőt vonzott eddig a Káel Csaba Magyar menyegző című filmje, amelyet Magyarországon több mint kétszázezren, a határon túl pedig kilencvenezren láttak eddig.
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!