Úgy tűnik, sokaknak szúr szemet, hogy magyar kézre kerülhet a Napolact márka
Fotó: Orbán Orsolya
Aggodalmak hullámát váltotta ki a román állam berkeiben, hogy a magyar Bonafarm csoporthoz kerülhet a Napolact márka a jelenlegi tulajdonosától, a FrieslandCampina Romániától – írja a gazdasági szektorban dolgozó kormányzati forrásokra hivatkozva az Adevărul.ro. A hírportál ugyanakkor úgy értesült, hogy „több fontos állami intézmény”, köztük a Román Hírszerző Szolgálat (SRI), a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) „fenntartásokkal elemzi a tranzakció következményeit”.
2025. november 21., 16:592025. november 21., 16:59
2025. november 21., 17:372025. november 21., 17:37
Mint ismeretes, a Csányi Sándor érdekeltségébe tartozó Bonafarm idén júliusban megállapodást kötött a FrieslandCampina Romania Rt. részvényei 97,57 százalékának megvásárlásáról; a tranzakció magában foglalja a Napolact márkát és két gyárat Kolozsváron, illetve Marosvásárhelyen. Korábban a felek úgy számoltak, hogy az átvétel várhatóan 2025 végére zárul le, és a Bonafarm már bejelentette beruházási és fejlesztési terveit.
Azonban a tranzakció nyélbe ütéséhez szükség van a Versenytanács jóváhagyására, és más magyarországi vállalkozások romániai terjeszkedése útjába gördített akadályokat látva, egyértelműnek tűnt, hogy ez sem fog simán menni.
A Royal FrieslandCampina N.V. eladja a Napolact márkát, illetve a kolozsvári és marosvásárhelyi gyárai a magyar Bonafarm Groupnak – értesült az Economica.net. A tranzakcióra azonban még a Versenytanácsnak is rá kell bólintania.
A jelenleg Ilie Bolojan miniszterelnök tanácsadójaként tevékenykedő Sebastian Burduja volt energiaügyi miniszter – aki több ízben síkra szállt az MVM és az E.On közötti tranzakció megtorpedózása mellett is – rögtön azzal állt elő, hogy Külföldi Közvetlen Befektetések Vizsgálati Bizottsága (CEISD) elemzése mellett szükség van egy szakértői jelentésre, továbbá a SRI és a SIE véleményét is kérte az eladásról. A kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) politikusa szerint a Napolact eladása nemzetbiztonsági aggályokat vet fel, mivel Csányi Sándor, Orbán Viktor magyar miniszterelnök közeli munkatársa teljes ellenőrzést gyakorol a Bonafarm felett.
Ebbe az irányba mutat például, hogy a Versenytanács által múlt pénteken közzétett, Jelentés a verseny fejlődéséről a kulcságazatokban című dokumentum – amint arról korábban írtunk – egyenesen kimondja, hogy befolyásolhatja a helyi tejipari piac szerkezetét a tranzakció, amellyel a Bonafarm Csoport át kívánja venni a FrieslandCampina Romániától a Napolact márkát, mivel a piac magas fokú fragmentáltsággal jellemezhető, és a szereplők között relatív szimmetrikusan oszlanak meg a költségek.
– áll a dokumentumban.
Mint ismeretes, a Bonafarm és a FrieslandCampina közötti tranzakció jelenleg a Külföldi Közvetlen Befektetések Vizsgálati Bizottságának (CEISD) asztalán van, a különböző minisztériumok, a miniszterelnöki kancellária és más intézmények – köztük a versenyhatóság – vezetőiből álló testületnek 90 napja van arra, hogy ezt kielemezzék, mindenki a saját profilja szempontjából megvizsgálja, kérhetnek esetleg még kiegészítő dokumentumokat, és utána születik meg a döntés.
Miközben mindenki a CEISD döntésére vár, az Adevărul.ro portálnak nyilatkozó, a gazdasági szektorban dolgozó kormányzati források azt mondták,
A Versenytanács vizsgálja, hogy megvásárolhatja-e a Bonafarm a FrieslandCampina Romania többségi részvénycsomagját.
A cikk idézi Sebastian Burduja már említett kirohanását is, illetve Remus Lăpușant, a Szociáldemokrata Párt (PSD) kolozsvári képviselőjét is, aki a tranzakció kapcsán úgy nyilatkozott, hogy „a nemzeti érdek nem lehet alku tárgya”, és hogy az erdélyi gazdák nem válhatnak egy nemzetközi tranzakció járulékos áldozatává. Rámutatott: a kolozsvári és marosvásárhelyi Napolact-gyárakban naponta körülbelül 30 000 liter tejet dolgoznak fel, amelyet több mint 1100 romániai gazdától gyűjtenek be. Majd figyelmeztetett, hogy az átvétel után az új részvényes megváltoztathatja az ellátási politikát, és más európai országokból, többek között Magyarországról származó nyersanyagokat választhat, ami sok helyi termelő számára a piac elvesztését jelentené.
A szociáldemokrata párti politikus egyúttal egyértelmű garanciákat kért arra vonatkozóan, hogy
Véleménye szerint „a helyi sajátosságok és a biotermékek kínálatának megőrzése nemcsak a Napolact identitása szempontjából elengedhetetlen, hanem az élelmiszerbiztonság és a régió társadalmi-gazdasági egyensúlya szempontjából is”.
Befolyásolhatja a helyi tejipari piac szerkezetét a tranzakció, amellyel a Bonafarm Csoport át kívánja venni a FrieslandCampina Romániától a Napolact márkát – áll a Versenytanács által pénteken közzétett jelentésében.
De a cikk írója sem rejti véka alá, hogy ő maga sem a tranzakció feltétlen támogatója. Előbb Csányi Sándor kapcsán arról ír, hogy Orbán Viktorral szoros kapcsolatot ápol, majd az Oroszország elleni szankciók kijátszását hánytorgatja fel neki, később pedig úgy fogalmaz, hogy „2023-ban egy nemzetközi botrány középpontjában is állt,
Csányi Sándorról a revizionizmus is eszébe jutott a cikk szerzőjének
Fotó: MTI/Rosta Tibor
Majd a Bonafarmra áttérve jelzi, hogy „a csoportot testvére, Csányi Attila vezeti, de romániai terjeszkedését Budapest gazdasági befolyásának megerősítésére irányuló stratégia részeként értelmezik”.
„Ebben az összefüggésben egy olyan regionális szimbolikával rendelkező márka felvásárlása, mint a Napolact,
A gazdasági biztonság területén dolgozó források szerint ez a fő oka a stratégiai visszafogottságnak. «Van egy egyértelmű precedens, amikor a magyar kormányhoz közeli körök által ellenőrzött beruházásokat geopolitikai eszközként használtak fel a régióban« – mondja egy névtelenséget kérő forrás” – áll a cikkben, ám azt nem tudjuk meg, hogy konkrétan mire gondolt a szerző.
Az írás mindenesetre így zárul:
„A Külföldi Közvetlen Befektetések Vizsgálati Bizottsága (CEISD) várhatóan a közeljövőben hivatalos állásfoglalást ad ki, amelynek következtetései döntő hatással lehetnek a tranzakció sorsára. A kapott vélemények függvényében a román hatóságok jóváhagyhatják vagy megakadályozhatják a Napolact felvásárlását, hivatkozva a nemzetbiztonsági kritériumokra. Addig is
Nem érez magyarellenességet a magyarországi érdekeltségű beruházások kapcsán Gyerkó László, a bukaresti Versenytanács tagja, de azt elismeri, hogy a politikusok nyilatkozatai befolyásolhatnak bizonyos döntéseket, kihathatnak egy tranzakció alakulására.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia még mindig várja a brüsszeli szakértők döntését, akik még mindig vizsgálják, hogy milyen mértékben teljesítette az Országos Helyreállítási és Reziliencia-terv harmadik kifizetési részletéhez kapcsolódó mérföldkövekben vállalt kötelezettségeit.
A román kormány jövő héten memorandumot fogadhat el 22 veszteséges állami vállalat átszervezéséről, amelyek több milliárd lejes adósságot halmoztak fel. A kabinet eltérő reformlépésekkel próbálja felszámolni a „fekete lyukakat” a gazdaságban.
Márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – közölte az Eurostat.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Miután szerdán több romániai töltőállomásláncnál is árcsökkenést láthattunk, csütörtökön a piacvezető Petrom, illetve annak tulajdonosa, az OMV is lépett. A döntés mögött a kőolaj világpiaci árának csökkenése állhat.
Az európai tejpiacot sújtó túltermelés, az árak meredek csökkenése és a növekvő költségek egyre mélyülő válságba sodorják az ágazatot, amelynek hatásai Romániában különösen élesen jelentkeznek.
Romániában jelentősen csökkent az év elején az új autók iránti kereslet, ami túlkínálatot idézett elő a piacon. Így az eladási kampányok, az árengedmények határozzák meg a piaci viszonyokat.
A közalkalmazottak bére a készülő új törvény szerint egy olyan mechanizmus alapján emelkedne, amelyet a munkaügyi és a pénzügyminisztérium határozna meg – jelentette ki szerdán Florin Manole munkaügyi miniszter.
Januárhoz képest februárban 39 lejjel (0,7 százalékkal) 5557 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS). A bruttó átlagbér 9272 lej volt, 52 lejjel (0,6 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Az amerikai hatóságok elfogadták az orosz Lukoil óriásvállalat tulajdonában levő Petrotel finomítóra vonatkozó, az amerikai szankciós rendszer alóli mentesség iránti kérelmet – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!