Úgy tűnik, sokaknak szúr szemet, hogy magyar kézre kerülhet a Napolact márka
Fotó: Orbán Orsolya
Aggodalmak hullámát váltotta ki a román állam berkeiben, hogy a magyar Bonafarm csoporthoz kerülhet a Napolact márka a jelenlegi tulajdonosától, a FrieslandCampina Romániától – írja a gazdasági szektorban dolgozó kormányzati forrásokra hivatkozva az Adevărul.ro. A hírportál ugyanakkor úgy értesült, hogy „több fontos állami intézmény”, köztük a Román Hírszerző Szolgálat (SRI), a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) „fenntartásokkal elemzi a tranzakció következményeit”.
2025. november 21., 16:592025. november 21., 16:59
2025. november 21., 17:372025. november 21., 17:37
Mint ismeretes, a Csányi Sándor érdekeltségébe tartozó Bonafarm idén júliusban megállapodást kötött a FrieslandCampina Romania Rt. részvényei 97,57 százalékának megvásárlásáról; a tranzakció magában foglalja a Napolact márkát és két gyárat Kolozsváron, illetve Marosvásárhelyen. Korábban a felek úgy számoltak, hogy az átvétel várhatóan 2025 végére zárul le, és a Bonafarm már bejelentette beruházási és fejlesztési terveit.
Azonban a tranzakció nyélbe ütéséhez szükség van a Versenytanács jóváhagyására, és más magyarországi vállalkozások romániai terjeszkedése útjába gördített akadályokat látva, egyértelműnek tűnt, hogy ez sem fog simán menni.
A Royal FrieslandCampina N.V. eladja a Napolact márkát, illetve a kolozsvári és marosvásárhelyi gyárai a magyar Bonafarm Groupnak – értesült az Economica.net. A tranzakcióra azonban még a Versenytanácsnak is rá kell bólintania.
A jelenleg Ilie Bolojan miniszterelnök tanácsadójaként tevékenykedő Sebastian Burduja volt energiaügyi miniszter – aki több ízben síkra szállt az MVM és az E.On közötti tranzakció megtorpedózása mellett is – rögtön azzal állt elő, hogy Külföldi Közvetlen Befektetések Vizsgálati Bizottsága (CEISD) elemzése mellett szükség van egy szakértői jelentésre, továbbá a SRI és a SIE véleményét is kérte az eladásról. A kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) politikusa szerint a Napolact eladása nemzetbiztonsági aggályokat vet fel, mivel Csányi Sándor, Orbán Viktor magyar miniszterelnök közeli munkatársa teljes ellenőrzést gyakorol a Bonafarm felett.
Ebbe az irányba mutat például, hogy a Versenytanács által múlt pénteken közzétett, Jelentés a verseny fejlődéséről a kulcságazatokban című dokumentum – amint arról korábban írtunk – egyenesen kimondja, hogy befolyásolhatja a helyi tejipari piac szerkezetét a tranzakció, amellyel a Bonafarm Csoport át kívánja venni a FrieslandCampina Romániától a Napolact márkát, mivel a piac magas fokú fragmentáltsággal jellemezhető, és a szereplők között relatív szimmetrikusan oszlanak meg a költségek.
– áll a dokumentumban.
Mint ismeretes, a Bonafarm és a FrieslandCampina közötti tranzakció jelenleg a Külföldi Közvetlen Befektetések Vizsgálati Bizottságának (CEISD) asztalán van, a különböző minisztériumok, a miniszterelnöki kancellária és más intézmények – köztük a versenyhatóság – vezetőiből álló testületnek 90 napja van arra, hogy ezt kielemezzék, mindenki a saját profilja szempontjából megvizsgálja, kérhetnek esetleg még kiegészítő dokumentumokat, és utána születik meg a döntés.
Miközben mindenki a CEISD döntésére vár, az Adevărul.ro portálnak nyilatkozó, a gazdasági szektorban dolgozó kormányzati források azt mondták,
A Versenytanács vizsgálja, hogy megvásárolhatja-e a Bonafarm a FrieslandCampina Romania többségi részvénycsomagját.
A cikk idézi Sebastian Burduja már említett kirohanását is, illetve Remus Lăpușant, a Szociáldemokrata Párt (PSD) kolozsvári képviselőjét is, aki a tranzakció kapcsán úgy nyilatkozott, hogy „a nemzeti érdek nem lehet alku tárgya”, és hogy az erdélyi gazdák nem válhatnak egy nemzetközi tranzakció járulékos áldozatává. Rámutatott: a kolozsvári és marosvásárhelyi Napolact-gyárakban naponta körülbelül 30 000 liter tejet dolgoznak fel, amelyet több mint 1100 romániai gazdától gyűjtenek be. Majd figyelmeztetett, hogy az átvétel után az új részvényes megváltoztathatja az ellátási politikát, és más európai országokból, többek között Magyarországról származó nyersanyagokat választhat, ami sok helyi termelő számára a piac elvesztését jelentené.
A szociáldemokrata párti politikus egyúttal egyértelmű garanciákat kért arra vonatkozóan, hogy
Véleménye szerint „a helyi sajátosságok és a biotermékek kínálatának megőrzése nemcsak a Napolact identitása szempontjából elengedhetetlen, hanem az élelmiszerbiztonság és a régió társadalmi-gazdasági egyensúlya szempontjából is”.
Befolyásolhatja a helyi tejipari piac szerkezetét a tranzakció, amellyel a Bonafarm Csoport át kívánja venni a FrieslandCampina Romániától a Napolact márkát – áll a Versenytanács által pénteken közzétett jelentésében.
De a cikk írója sem rejti véka alá, hogy ő maga sem a tranzakció feltétlen támogatója. Előbb Csányi Sándor kapcsán arról ír, hogy Orbán Viktorral szoros kapcsolatot ápol, majd az Oroszország elleni szankciók kijátszását hánytorgatja fel neki, később pedig úgy fogalmaz, hogy „2023-ban egy nemzetközi botrány középpontjában is állt,
Csányi Sándorról a revizionizmus is eszébe jutott a cikk szerzőjének
Fotó: MTI/Rosta Tibor
Majd a Bonafarmra áttérve jelzi, hogy „a csoportot testvére, Csányi Attila vezeti, de romániai terjeszkedését Budapest gazdasági befolyásának megerősítésére irányuló stratégia részeként értelmezik”.
„Ebben az összefüggésben egy olyan regionális szimbolikával rendelkező márka felvásárlása, mint a Napolact,
A gazdasági biztonság területén dolgozó források szerint ez a fő oka a stratégiai visszafogottságnak. «Van egy egyértelmű precedens, amikor a magyar kormányhoz közeli körök által ellenőrzött beruházásokat geopolitikai eszközként használtak fel a régióban« – mondja egy névtelenséget kérő forrás” – áll a cikkben, ám azt nem tudjuk meg, hogy konkrétan mire gondolt a szerző.
Az írás mindenesetre így zárul:
„A Külföldi Közvetlen Befektetések Vizsgálati Bizottsága (CEISD) várhatóan a közeljövőben hivatalos állásfoglalást ad ki, amelynek következtetései döntő hatással lehetnek a tranzakció sorsára. A kapott vélemények függvényében a román hatóságok jóváhagyhatják vagy megakadályozhatják a Napolact felvásárlását, hivatkozva a nemzetbiztonsági kritériumokra. Addig is
Nem érez magyarellenességet a magyarországi érdekeltségű beruházások kapcsán Gyerkó László, a bukaresti Versenytanács tagja, de azt elismeri, hogy a politikusok nyilatkozatai befolyásolhatnak bizonyos döntéseket, kihathatnak egy tranzakció alakulására.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
A helyi adók „általában” körülbelül 70 százalékkal nőnek, és bár ez az arány magasnak tűnhet, valójában az ingatlanok után fizetett összegek nem túl magasak, ha összehasonlítjuk őket más európai uniós országok ingatlanadóival – vélekedik Ilie Bolojan.
Megszűnik a „vakon” zajló bértárgyalás az Európai Unió egész területén: 2026 júniusától az álláshirdetésekben kötelező lesz feltüntetni a fizetési sávokat.
A román gazdaság 2025-ben a júniusban előrejelezett 1,3 százalék helyett mindössze 0,8 százalékkal növekedett – derül ki a Világbank Európára és Közép-Ázsiára vonatkozó legújabb elemzéséből, amelyet kedden tett közzé a nemzetközi pénzintézet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!