A kerékpárutakat zúzott kőréteggel terítették le
Fotó: Pap István
Románia első, vízparti gátak koronáján kialakított kerékpárútjai még az idén elkészülnek – jelentette be Pásztor Sándor, a nagyváradi székhelyű Körösök Vízügyi Igazgatóság vezetője. A beruházás 192 kilométeren valósul meg, többségében Bihar megyében, kisebb szakaszokkal Arad és Szatmár megyében. A kerékpárutak kialakítása mellett a beruházás árvízvédelmi célokat is szolgál, és a munkálatok közel 98 százalékban befejeződtek.
2025. november 21., 18:382025. november 21., 18:38
2025. november 21., 18:452025. november 21., 18:45
Az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében megvalósuló, mintegy 90 millió lejes program egyszerre szolgálja az árvízvédelmi biztonságot és a zöld mobilitást. A gátak koronájának megerősítése mellett turisztikai szempontból is új lehetőségeket teremt: biztonságos, autóforgalomtól mentes kerékpárutak kötik össze a partiumi településeket, illetve a régiót a határon át Magyarországgal.
„Reméljük, hogy a bihari és aradi lakosok örömére még az idén befejezhetjük a projektet” – fogalmazott Pásztor Sándor nagyváradi vízügyi igazgató.
A kerékpárutakat november elején Cseke Attila fejlesztési miniszter és Florin Ghiță országos román vízügyi igazgató is kipróbálta a Bihardiószeg–Csokaly útvonalon.
A Körösök Vízügyi Igazgatóság négy – nagyváradi, székelyhídi, tenkei és kisjenői – üzemeltetési központja is korszerűsítésre került, és megújuló, környezetbarát energiát előállító berendezésekkel szerelték fel. Az épületburkolási, szállítási és szerelési munkálatok már befejeződtek.
„Jelenleg 95-98 százalékban elkészültünk a 192 km hosszú kerékpárutakkal, amelyek védművek gátjain épültek ki, többségében Bihar megyében.
Körülbelül 90 millió lej értékű PNRR-munkálatokról beszélünk, a fejlesztési minisztérium, a környezetvédelmi minisztérium és a román vízügy együttműködésében. Most a bürokratikus rész, a papírozás, a műszaki átadás következik” – mondta az Agerpres hírügynökségnek Pásztor Sándor.
A munkálatok során a gátak koronáját megerősítették és szintbe hozták, így növelve az árvízvédelmi biztonságot több vízfolyáson: a Fekete-Körösön, a Felfogó-csatornán (amely a Fekete-Köröst a Sebes-Körössel köti össze), a Sebes-Körösön, a Berettyón és az Éren.
A Krónika januárban már beszámolt arról, hogy a beruházás országos szinten egyedülálló, és a helyi közösségek számára új turisztikai vonzerőt jelenthet. Akkor Pásztor Sándor úgy fogalmazott: e a projekt egyszerre szolgálja a biztonságot és a közösségi élményt, hiszen a gátak koronája eddig zárt terület volt, most viszont a lakosság számára is hozzáférhetővé válik.
A projekt szerint egy 10 centiméter vastagságú makadám az útborítás, de az igazgató megnyugtatásul közölte, hogy rendkívül erősen tömörített zúzott kőről van szó, ami „már majdnem aszfalt minőségű”.
Pásztor Sándor (jobbról a második) vízügyi igazgató a terepen mutatta be, hogyan állnak a munkálatokkal
Fotó: Facebook/Körösök Vízügyi Igazgatósága
Fő szempont volt a töltések és folyópartok idegenforgalmi célú kiaknázása. „Például délről észak felé haladva: a Fekete-Körösön Gyulát összekötjük Nagyszalontával, Szalontát pedig Nagyváraddal a töltésen keresztül, Nagyváradról egy 20 kilométeres szakasz megtétele után vissza lehet jutni Magyarországra, tehát egy kör írható le, míg északon összekötjük a Berettyón a településeket a magyar határszelvénytől, Pocsaj magasságától Margitta belvárosáig, illetve az Éren eljutunk Szatmár megyébe” – vázolta a tervezett útvonalak egy részét a vízügyi igazgató.
A határ magyar oldalán léteznek ugyan kerékpárutak, de nem minden esetben ott, ahol a romániai biciklis sávok elérik majd a folyótöltéseken a határt, ám Pásztor Sándor ez ügyben már egyeztetett Lázár János magyar építési és beruházási miniszterrel, és szerinte a magyar fél távlati tervei között szerepel, hogy kiépítik a csatlakozási pontokat. A településeken lehajtókat építenek majd a helyi önkormányzatok, így a kerékpárosok kitérőket tehetnek, pihenőket tarthatnak.
A tervben szerepelt kerékpársávok kialakítása meglévő közúti hidakon, illetve kisebb hidak, átjárók építése ott, ahol egy-egy gyűjtő- vagy öntözőcsatorna torkollik a folyómedrekbe.
Árvízvédelmi célokat is szolgál a beruházás
Fotó: Facebook/Körösök Vízügyi Igazgatósága
Románia idei felvétele a belső határőrizet nélküli schengeni övezetbe megnövelte a kerékpárépítési projekt jelentőségét, mert így a két ország egymással szomszédos kistérségeit akadálytalanul felfedezhetik az aktív turizmust kedvelők.
A finanszírozási szerződést 2023-ban írták alá a környezetvédelmi, valamint a fejlesztési és közmunkálatokért felelős minisztériumokkal. A terv elkészítéséhez szükség volt a védőgátak telekkönyvezésére, kataszteri nyilvántartásba vételére, ami nagy erőfeszítést jelentett, mert Románia 426 kilométer hosszú árvízvédelmi töltéshálózatának 45 százaléka a Körösök vízgyűjtő medencéjében található.
A mintegy 20 millió eurós összköltségvetésű, több mint 190 kilométer kerékpárút kialakításáról szóló projekt kettős célt szolgál: az árvízvédelmi infrastruktúra felújítását és megerősítését, továbbá az aktív turizmus feltételeinek bővítését.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Hamarosan elkészül az észak-erdélyi autópálya egyik Szilágy megyei, Magyarzsombor és Vaskapu közötti szakasza.
Kilőttek egy medvét Brassó területén – közölte pénteken a város önkormányzata.
Balesetet szenvedett a hadsereg három Piranha 5 típusú páncélozott szállítójárműve csütörtök este.
Romániában a barnamedve-állomány kérdése az elmúlt évtizedben súlyos társadalmi és közbiztonsági konfliktussá vált. A növekvő számú medvetámadás, az emberi áldozatok, valamint a politikai és szakmai szereplők közötti vita élesé teszi a helyzetet.
Sokan örülnek, mások viszont nem lelkesednek azért, hogy Marosvásárhelyre látogat Krasznahorkai László Nobel-díjas író, aki az EMKE Maros megyei szervezete és a Látó folyóirat szerkesztősége meghívására tart író-olvasó találkozót.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!