
Motiválnák a szelektálást. Az eldobott mennyiségtől is függ jövőtől a szemételszállítás díja
Fotó: Pinti Attila
Jövőre már a megtermelt hulladékmennyiség alapján fizethetünk a szemét elszállításáért. Sok helyen ez magasabb díjjal járhat együtt.
2018. november 27., 08:152018. november 27., 08:15
2018. november 27., 12:432018. november 27., 12:43
Januártól mindenképpen többe kerül majd a hulladéklerakás, ám egyúttal a differenciált díjszabást is kötelezővé teszi a törvény, tehát előnybe kerülhetnek a szelektíven gyűjtők.
A vonatkozó 74-es sürgősségi kormányrendelet három jogszabályt módosít: a hulladékgazdálkodási és a csomagolóanyagok kezelésére vonatkozó törvényt, a környezetvédelmi alapot szabályozó rendeletet, és kötelezővé teszi a differenciált díjszabást. Mint Máthé László, a sepsiszentgyörgyi Tega RT. hulladékbegyűjtő igazgatója a Krónika megkeresésére kifejtette,
A tonnánként 80 lejes illetéket a Cioloș-kormány vezette be, majd tavaly másfél évre eltörölték. Januártól egyelőre 30 lejjel vezetik vissza, majd 2020-tól lesz újra 80 lej. A befizetett illeték a központi költségbevetésbe kerül.
Máthé László szerint ebben a zavaró tényező az, hogy miközben Kovászna megye élen jár a hulladékkezelésben, mégis be kell fizetnie az illeték teljes összegét, és a pénzt nem a térségbe forgatják vissza. Ugyanakkor az Öko Sepsi közösségek közötti társuláshoz tartozó községekben és Sepsiszentgyörgyön úgy vezetik be a differenciált díjszabást, hogy jövő évtől csak annak kell majd többet fizetnie, aki nem gyűjt szelektíven. Az igazgató rámutatott, a háromszékiek idén nagyon jól teljesítettek, 10 százalékról 25 százalékra növekedett az újrahasznosítható hulladék aránya, tapasztalataik szerint tíz háromszéki közül hat szelektíven gyűjt.
A díjszabás emelést is ennek alapján tervezik, így
Máthé László hangsúlyozta, a szemetesautókon már most kamera van, így látják pontosan, hogy melyik háztartásban tesznek ki válogatva újrahasznosítható hulladékot, és az alapján állapítják meg majd a díjszabást. A Tega minden második héten szállítja el a szelektív hulladékot, és minden második héten a vegyes szemetet, ám ezt nem veszik szigorúan: ha valaki havonta egyszer kiteszi a válogatva gyűjtött hulladékot, tehát látszik, hogy szelektál, akkor már nem kell emelt díjszabást fizetnie. Arra számítanak, hogy az áremelkedés ösztönző lehet, hiszen főleg falvakon ismerik egymást az emberek: ha látják, hogy a szelektáló szomszéd kevesebbet fizet, akkor ezt egyre többen meglépik.
Háromszéken különben a héten
A Kovászna Megyei Tanács, a Kovászna Megyei Integrált Hulladékgazdálkodási Közösségek Közötti Társulás, illetve a FEPRA International közhasznú vállalat az év végéig ötvenezer szórólapot oszt ki, és 26 tájékoztató pontot állít fel. Roxana Șunică, a közhasznú vállalat kommunikációs vezetője elmondta, évente 270 ezer tonna hulladék újrahasznosításáról gondoskodnak, arra törekednek, hogy a csomagolásban felhasznált papír, műanyag és üveg 70 százaléka visszakerüljön az újrahasznosítási láncba.
Csíkszeredában jelenleg egy társasházi lakónak 8 lejt kell fizetnie havonta a szemételszállításért, ez az összeg azonban jövő évtől várhatóan nőni fog. Pál Tamás, a hulladékgazdálkodásért felelős Eco-Csík Kft. igazgatója megkeresésünkre úgy érvelt, az árkiigazításra azért van szükség, mert egyrészt növekedett a minimálbér, drágult az üzemanyag, illetve növekedett a lerakási díj is. „Ezek mellett jogszabály előírta kötelezettségünk, hogy a lerakói illetéket belefoglaljuk a díjszabásba” – tette hozzá.
Az árakat várhatóan jövő évtől emelik meg, azt viszont, hogy pontosan mennyivel, még nem lehet tudni, ehhez ugyanis még a csíkszeredai önkormányzati képviselő-testületnek is hozzá kell járulnia.
– magyarázta Pál Tamás. Érdekességként elmondta, hogy nagy különbségek lehetnek majd a lakószövetségek között a termelt szemétmennyiséget illetően, ugyanis a kisebb lakástulajdonosi társulások hozzávetőleg 4, míg a nagyobbak akár 50–70 köbméter hulladékot is termelhetnek egy hónapban. A családi házaknál pedig szintén mennyiség alapján állapítják meg a hulladékelszállítási díjat.
Az RDE Huron és az RDE Hargita hulladékgazdálkodással foglalkozó vállalkozások számos székelyföldi településen szolgáltatnak, többek között Székelyudvarhelyen és Gyergyószentmiklóson, illetve számos községben is, ezért tőlük is azt kérdeztük, hogy milyen áron szállítják el a szemetet a lakosságtól. Koszta Attila, a vállalkozások ügyvezetője elmondta, megszabott áraik változók a szolgáltatás minőségétől, a versenytárgyalások feltételeitől függően, ugyanakkor az is meghatározó, hogy egyéni vagy a polgármesteri hivatalokkal kötött szerződések alapján szolgáltatnak. Azt Koszta is elismerte, hogy mivel jövő évtől bevezetik a 30 lejes tonnánkénti lerakói illetéket, valamilyen mértékben be kell építeniük ezt az összeget a szolgáltatás árába, ezt a jogszabály írja elő. Hozzátette, egyelőre várják, hogy megjelenjen a sürgősségi kormányrendelet alkalmazási útmutatója, amely pontosan meghatározza, hogyan ültessék gyakorlatba annak előírásait.
Miközben az ország legnagyobb részén kettős szelektálás zajlik, vagyis külön az újrahasznosítható hulladékot, és külön a háztartásit, addig
Június óta csaknem 12 ezer polgárral tesztelik az új rendszert, a hatóságok pedig elégedettnek mutatkoznak, a jövőre megváltozó jogszabályi környezetben pedig azt fontolgatják, hogy kiterjesztik a város teljes lakosságára.
A hulladékkezelő RER Vest vállalat legfrissebb statisztikái szerint idén októberben fordult először elő, hogy a kísérleti program hatálya alá eső körzetekben több reciklálható hulladék gyűlt össze, mint háztartási: a szemét 27 százalékából lesz komposzt, 28 százalék pedig újrahasznosítható papír, pillepalack, üdítős doboz stb. A hulladéklerakóra a szemét 46 százaléka került. A vállalat és a helyi önkormányzat november végén von mérleget, és megállapítják, hogy érdemes-e kiterjeszteni a programot az egész városra. Az eddigi nyilatkozatok alapján ki fogják terjeszteni.
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.
Nem szervezik meg ebben az évben a Szent László Napokat Nagyváradon, mindezt a szervezők jelentették be csütörtökön. A Szent László Egyesület forráshiánnyal indokolja a tizenhárom kiadást megélt fesztivál elmaradását.
Visszaélésekkel és szabálytalanságokkal vádolja az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom az RMDSZ-t a magyar országgyűlési választáson, mindenekelőtt a levélszavazatok összegyűjtésében betöltött szerepe miatt.
Több mint tízmillió lejes uniós forrásból újulhat meg a Bonchidához tartozó, mindössze 161 lakosú Gyulatelek barokk műemléke, a jelenleg romos állapotban lévő Dujardin-kúria, amely a kegyetlenségéről elhíresült Kolozs megyei báró rezidenciája volt.
Egyre több gazda nehezményezi az Arad megyei Sikula községben, hogy nem tud áthaladni mezőgazdasági gépeivel a település hídján a Fehér-Körös felett, mert a felújítás során túl szűkre tervezték a létesítmény hasznos felületét.
Már 42 százalékosban elkészült az észak-erdélyi autópálya Bihar és Bisztraterebes közötti szakasza, ami 8%-os előrelépést jelent a múlt havi jelentéshez képest – jelentette be az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR) szerdán.
A Tisza a magyar nemzet egységéért és a megbékélésért dolgozik, semmilyen új, határon túli párt alapításában nem vállal szerepet, és nem támogat olyan kezdeményezéseket, amelyek a közösség megosztására lennének alkalmasak – szögezte le Tarr Zoltán.
A Szilágy Megyei Törvényszék helyt adott szerdán Dinu Iancu-Sălăjanu Szilágy megyei tanácselnök fellebbezésének és megszüntette hivatala gyakorlásának tilalmát, amelyet a korrupcióellenes ügyészség (DNA) rendelt el egy büntetőeljárás keretében.
szóljon hozzá!