Több pénz jut határon túlra

Az emberi erőforrások minisztere szerint utóbbi esetben azt rögzítenék, hogy mely intézmények, milyen alapon tartozhatnak ebbe a körbe. Balog Zoltán éves beszámolójában kitért arra, hogy a külhoni oktatásra a tárcánál 868 millió forint áll rendelkezésre, ami növekedés az előző esztendőkhöz képest. A külhoni pedagógiai módszertani központokat idén 60 millió forinttal, nyári akadémiák szervezését 40 millió forinttal támogatta a szaktárca. A Julianus Testvériskola program részeként magyar közösségekkel való kapcsolatépítésre 20 millió forint áll rendelkezésre.

Balog Zoltán a felsőoktatásról szólva elmondta: át kell gondolni, hogyan lehet összehangolni a magyarországi egyetemek által működtetett, kihelyezett és akkreditált képzéseket a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemmel. Mint mondta, a magyar kormány most sem támogat úgy képzéseket, hogy a Sapientia véleményét ne kérné ki erről. A miniszter szerint a 36 évnél fiatalabb oktatók támogatására indított ösztöndíjprogramra 40 milliót különítettek el, és 625 határon túli magyar diák részesül miniszteri ösztöndíjban a 100 millió forintos alapból. A nemzeti erőforrások minisztere kiemelt helyen említette az egyházakkal való együttműködést, és az ingatlanügyek rendezésének előmozdítását is. Rámutatott, az összes határon túli közösség vonatkozásában elmondható, hogy az egyházi intézmények bizonytalan jogi státuszban vannak. Egyházi épületek felújítására, karbantartására 2011–13 között 1,2 milliárd áll rendelkezésre, míg az ötezer fő alatti településeken szolgálatot teljesítő lelkészek jövedelempótló támogatását 50 millióval emelik meg. Kulturális területen Balog Zoltán a magyar-magyar kapcsolatok erősítését hangsúlyozta, kiemelve, hogy ahol lehet ebbe a többségi nemzetet is be szeretnék vonni. Erre szerinte kiváló lehetőséget nyújt a Duna-stratégia.

A miniszter arról is beszámolt, hogy a tárcán belül a határon túli ügyek koordinálásával Hölvényi György egyházügyi államtitkárt bízta meg. A Nemzeti Civil Alapon belül külön egységként létrejött a nemzeti összetartozás kollégiuma, a támogatásoknál pedig előnyt élveznek azok, akik együttműködnek határon túli civil közösségekkel. Ha komolyan gondolják a magyar nemzet összetartozását, nem lehet olyan magyarországi ügy, ami ne érintené a határon túli magyar közösségeket, hangsúlyozta Balog Zoltán.  
Képviselői kérdésekre válaszolva a miniszter osztotta a bizottság fideszes elnökének, Potápi Árpádnak az aggodalmát amiatt, hogy a 460 ezer esküt tett új magyar állampolgár közül még csak 20 ezren regisztráltak a jövő évi választásokra. A részvételi kedv növelésére egyik lehetőségként a kihelyezett konzuli napokhoz hasonló rendezvényeket látta. Szávay István jobbikos képviselő felvetésére elismerte, hogy a Határtalanul! program esetében alacsony a 10 százalékos teljesítés, szerinte az egységes fenntartói rendszerrel ebben is lehet majd előrelépés. Szabó Vilmos MSZP-s képviselőnek a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemet érintő felvetésére, miszerint nagyobb aktivitásra lenne szükség az ügyben, azt mondta: ő maga többször is járt a helyszínen, a határozott fellépésről pedig komoly háttértárgyalások folynak. Hidvéghi Balázs (Fidesz) a bizottság új alelnökének kérdésére jelezte, hogy előrehaladott egyeztetések zajlanak a kolozsvári kulturális intézet létrehozásáról is.